Gyulai Pál (dedikált példány)

Tartalom

Bevezetés 11
Bibliográfiai szemelvény 19
1. 1826-1852
Családja, gyermekkora: 25 // Pataky Dánielnél (1843-45): 27 //
Gr. Bethlen Jánosnál (1845-47): 27 // A márciusi napok: 28 //
Gr. Teleki Domokosnál (1848-52): 29
írói fejlődésének keretei (1842-52). Az Erdélyi Hiradó: 31 //
A Remény: 32 // A Beszélytár: 32 // Olvasmányai: 33 // Összeköttetései folyóiratokkal: 34 // Író-ismerősei: 36 // Írói munkássága műfajok szerint: 38
II. 1853-1862
1853-55. Szőnyi intézetében; Pákh; Szépirodalmi Lapok; Kecskeméten; A fösvény halála; Petőfi-tanulmány; Vasárnapi Újság: 41 //
Az irodalmi Deák-párt; folyóirattervek: 45 // A Pesti Napló: 47 //
A Budapesti Hirlap: 48 // Szépirodalmi szemléje; párbaja Tóth
Kálmánnal; kényszerhelyzete: 49 // Belső tusái: 51 // Hogyan
készül új hivatására: 53 // E korszak döntő jelentősége; a kritikus szerencséje: hogy van egy Arany János; viszonya hozzá: 53 //
Művei (1853-55); hová dolgozott: 55
1855 őszétől 1856 végéig. Külföldre indul. Gr. Nádasdy Lipót és felesége; időrendi keretek: 58 // Viszonya tanítványához és a családhoz: 59 // Tanulmányai: 61 // Ismeretsége: 63
//Mit írt?: 65
1857-ben és 1858 első felében Pesten. Látogatásai Nagykőrösre. Csengery. A Budapesti Szemle. Szendrey Mari: 65 //
Művei: 67 (Költemények: 67: Novella: 68; Bírálatok: A Nemzeti
Színház és drámairodalmunk. Dózsa György. A Színházi Naptár ügyében. Egy kis curiosum. Petőfi szülővárosáról. Polemikus levelek, Írónőink, Lisznyay: 68)
1858 augusztustól 1862 június végéig. Kolozsvárt. Neje és
gyermekei: 71 // Nehezen szokik meg: 73 // Tanítás, magánelőadások: 73 / Erdélyi Múzeum-Egylet: 75 // Akadémiai és
Kisfaludy-Társasági tagság: 76//Összeköttetése Pesttel, álláskeresés ottan: 77 // Művei: 80
III. Végképp Pesten
1862 közepétől 1872 végéig. - Miért eddig? Hivatalai (1862-
76): Magyar írók Segélyegyletének titkára. - Segédkezik a
Szépirodalmi Figyelő (1860 november) s a Koszorú mellett
(1863. január 4.-1865. június 25. „sok eleven szén"); 1864-ig
a református gimnáziumban; 1864-70: Színi Képezde aligazgatója; Nemzeti Színház drámavizsgáló bizottságában; Budapesti Szemle (1865-66); 1872 január: az Akadémia I. osztályának titkára; 1867: képviselőjelölt Kolozsvárt - Családi
körülményei; neje betegeskedése: 1863-64, halála: 1866.
szeptember 10.: 85
Ekkori költeményei; szatírák (A Széchenyieskedők. 1863: Török János; - A népszerűség, 1868; egész nemzetre vonatkozik: Sok beszéd, 1869; Oh nemzetem, 1872; típus: A táblabíró,
1868; személy: Egy drámaíró politikusra, 1869; Egy képvi-
selő emlékkönyvébe, 1869). Családi tárgyúak (Oh mosolyogj
rám! 1864; Hajnalban. 1866; Éji látogatás. 1866; A budai rózsahegyen. 1867; Az akácfák alatt. 1869; Oh az idő... 1870).
Romhányi 1869-72 (I. Vasárnapi Újság 1869. II. Uo. 1871,
III. BpSz 1877. IV. Uo. 1874. Szatíra tárgyai ebben, lírai jellemzés, a honvéd, a nő apoteózisa; élményforrásai; a nagy
politikai tapasztalat; a klasszicizmus magyarságfogalma; két
fő alakja; Kossuth és Görgey: pártszenvedélyek letompítása;
a tragikus kohói koncepció; a politikai inger túlereje). A népies hang: 89
Novellái (Nők a tükör előtt, Koszorú. 1863; Párizsi koncepció: 1856 április! - Egy anya, Vasárnapi Újság. 1866): 98
Bírálatok, tanulmányok. A népköltészet Ugye (Arany László
Ereden népmeséi. 1862; A Népköltési Gyűjtemény új folyama: 1872, 1872, 1882); a Petőfi-irodalom (Szeberényi Lajos,
Szokoly Viktor, Zilahy Károly); a költői nyelv védelme (Fóti
dal, „sirhalmomi"); Zilahy Károly munkái. 1866; Thaly Bottyán Jánosa, 1867; Eötvös emlékbeszédei, 1868; Jókai: Virradóra, 1868; Szerelem bolondjai, 1869; Gróf Széchenyi István
utolsó évei. 1866; Mészáros Lázár, 1868: 98
Dramaturgia: Koszorú 1863-65; újabb francia színművek
(vígjáték, dráma hanyatlása: Moliére; A francia classikai
drámáról, 1867); német drámák (Goethe gyönge vígjátékai;
Schiller: Ármány és szerelem, Stuart Mária, Fiesco); Shakespeare: újabb kor legnagyobb nemzeti költője (Hamlet, 1863;
A Szentivánéji álom, 1864; Téli rege, 1865); Szigligeti (Az eladó
lányok, 1863; Egy bujdosó kuruc, 1863: melodráma; A lelenc,
1863: népszínmű; A fény árnyai, 1865; Szigligeti és újabb
színművel, 1873: Trónkereső, 1868; A strike, Az amerikai); Bánk
bán előadása: 1863, 1866; Vörösmarty: Áldozat, 1864; 9 pályamű 1863-64. Elvi kérdések (balett, 1863; automimika); egyes
színházak hivatása (Budai színház; kánkán; féllábú táncot);
a színházi kihívások. 1863; igazgatóbuktatás 1863: 102
Önálló kiadványai (Vörösmarty életrajza. 1866; Vázlatok is
képek. 1867; A népszerűség. 1868; Gyulai Pál költeményei,
1870); szerkesztette: Részvét könyve. 1863; Petőfi Vegyes
művei. 1863; Vörösmarty Minden munkái. 1861-64; Pákh
Albert Humoros életképei. 1870; Kemény Zsigmond tanulmányai, 1871: 110
1873-tól végig. - 1870 óta az Akadémia I. osztályának titkára.
1883: az igazgató tanács tagja; 1873: a Kisfaludy-Társaság
másodelnöke. 1879: elnöke; 1876: egyelem; 1873: Budapesti Szemle (1881-tól: havi folyóirat); 1874: Franklin igazgatósági tanácsos; I87S március: Olcsó Könyvtár; 1885: főrend: 111
Lakása; Leányfalva; barátai elhalnak (Kemény Zsigmond 1875.
december 22.. Deák 1876. január 28., Arany 1882. október
22.). Leánya. Margit 1885 (Margit emléke, 1885; Dalaimról. 1887; Enyhület, 1891). Betegsége: 1892 [Lethe partján).
Fia 1897 (Fiam fája. 1899; Estély előtt. 1900). Látogatásai
Lévaynál (Diósgyőrt dalok, 1886; Az erdei lak. 1887; Baráti
körben. 1888). - Visszavonulása: Kisfaludy-Társaság 1899;
egyetem: 1902 szeptember; 1906: akadémiai osztálytitkár.
80. születésnapja; Olcsó Könyvtár 1908. Halála.: 111
Költeményei. Emlékezés: reflexiók s erkölcsi gazdagodás;
a klasszikus elemi tiszta érzések; család, barátság, haza; tanács részvétből; pesti versei; menekvés, feledés (idilli nem:
Falun. 1880; Leányfalván. 1881; Gyümölcsösben, 1883; Lethe
partján. 1892; engedékenyebb szatíra: Szőlőhegyen, 1886);
politikai szatíra: a pártember s hazafi, katasztrófa előjeleit
látja (Politikai xeniák, 1892; a parlament züllése: Napirend,
1889. Az ország házában. 1903; Az év végén, 1898; Válság,
1906); irodalmi szatíra: írói recept. 1891. - Ballada (A sellő,
1873; Kendi. 1874; Késő bánat, 1894): Arany-, Kemény-féle
tragikum. - Szilágyi és Hajmási 1881: 116
Dramaturgia. Csíky Jóslata s az újromantikus dráma, 1875. -
Bessenyei, Szentjóbi Szabó; Gombos, 1881. -A Nemzeti Színház műsoráról, 1893; A Nemzeti Színház és Szigligeti, 1895;
Jászai Elektrája, 1891: 121
Bírálatok. - Jókai (Eppur si muove, 1872; A holt költő szerelme, 1874; a hírlapíró, 1875; Péterfy Jókai-bírálata, 1881;
A tengerszemű hölgy, 1891); Vajda (Alfréd regénye, 1877); Kiss
József (Mese a varrógépről. 1884); Mikszáth (A galamb a kalitkában, 1893); Herczeg (Mutamur, 1892; Simon Zsuzsa, 1894;
Pogányok, 1904); Kozma (A tegnap és a ma, 1889); Ambrus
(Giroflé és Girofla, 1901); Dóczi (Beszélyek és vázlatok. 1890);
Bartók Lajos (Újabb költemények, 1883); Ignotus (A slemil
keservei. 1891); Lampérth (Első könyvem, 1897): 125
Elvi kérdésekről. - Idegen tárgy (Toldy István, 1873; Apáthy,
1885); közönyös modor (Tolnai: Az urak. Beöthy: Bíró Márton, 1872); az új s a régibb magyar regény (uo.); - a kritika
joga (Toldy István), minősége (Alexander, 1882), egyoldalúsága (Pór Antal és Fraknói Ipolyiról: 1886 és 1888), névtelensége (Volf Györgynek, 1879); a költői nyelv szabadsága
(A Nyelvőr és a költői szabadság, 1881; A Nyelvőr és a Budapesti Szemle, 1882; A Nyelvőr és szépirodalmunk, 1887;
Egy kis polémia, 1899); A magyar helyesírás (1903). - Adatközlés (a Toldi szerelme egy versszaka, 1883; Arany életrajza, 1884): 132
Az Akadémia védelme (az Üstökös, 1877; Pulszky, 1880;
a Pesti Napló és a Karátsonyi-pályázat. 1884; A Hét és
a Pesti Hirlap, 1893). A Petőfi-Társaság (közüléséről, 1877;
Bársony: Petőfi szerelme, 1901; A Petőfi-ház, 1901, A Petőfi Társaságról, 1902): 134
Emlékbeszédei, elnöki, s alkalmi beszédei: 138
Utószó (Korompay H. János) 139
A rövidítések feloldása 151

Témakörök