| Horváth J. psüpök írói és szónoki működése (bevezetés) | 1 |
| Horváth János származása | |
| A középisk. osztályokat Pápán és Veszprémben, a filozófiát és theologiát (1786-92.) Pozsonyban végzi | |
| József császár kora | |
| Seminariumi élet; a növendékpapság hazafias önművelése | |
| Pozsony művelő hatása | |
| Irodalmi viszonyok; Kazinczy és Kisfaludy Sándor látogatásai a seminariumban | |
| Az ébredő Magyarország; az 1790-iki koronázó országgyűlés | |
| Horváth irodalmi tanulmányai; ifjúkori versei a Pesti Magyar Társaság kiadványában | 2 |
| Horváth veszprémi segédlelkész (1792-6.); Csapodi L. és Szvorényi M. hatása tanulmányaira | |
| Egyházi szónoklatainak híre | |
| Szőlősgyöröki plébános (1797-1801.); gyászbeszéde Festetics Lajos felett (1797.), egyéb irodalmi munkái | |
| Somogyi zavargások | |
| Gr. Festetics György személyesen hívja meg a keszthelyi apátplébánosi állásra (1801.) | |
| Gyászbeszédei Csapodi L. nagyprépost (1801.) és Bajzáth J. püspök felett. (1802.) | |
| Megírja a hahóti apátság történetét (1803.) | |
| Társadalmi működése Keszthelyen; kegyurának bizalmas munkatársa | |
| Zala vm. táblabíróvá választja | |
| Megjegyzései a Tiszti Szótárra: felfogása a magyar nyelv műveléséről | 10 |
| Horváth 1808 őszén veszprémi kanonok és rudinai apát lesz; egyházi és vármegyei tisztségei | |
| Otthoni életmódja; könyvgyűjtő szenvedélye | |
| Sikeres kiküldetése az 1809-ben átvonuló francia hadsereghez | |
| Gyászbeszéde Festetics János (1809.) és Milasin M. püspök felett (1811.), közben egy papi beiktató beszéde. Bekapcsolódása az irodalom tágabb körébe: Kis J. és Kazinczy dicséretei; Kazinczy öröme Horváth első levele tartalmán. Nicole francia hitbuzgalmi munkájának fordítása (1815.); Ékesszólás a koporsóknál (1816.); mindkét munka méltatása; Bossuet hatása | |
| Horváth nyelvújító kísérletei | |
| Irodalmi elismerések | 25 |
| Horváth nyilatkozata saját munkáiról | |
| Virág B.-hez való viszonya, hozzá írt verses levelei és elmélkedő költeményei | |
| Magyar egyháztörténelmi tanulmányai (I-IV.); Kazinczy az elsőt gyönyörködve olvassa | |
| Egy tudományos magyar egyházi folyóirat előkészületei; munkatársak toborzása, akadályok | |
| Verseghyhez való viszonya; a Mesterszókönyv szerkesztését reá bízza, de maga is résztvesz a munkában | |
| Horváth nyelvújító és magyarító törekvései | 43 |
| Az Egyházi Értekezések és tudósítások c. folyóirat megindítása és szerkesztése (1820-24-ig 20 kötet) | |
| Horváth szerkesztői működése; kath. és protestáns munkatársai | |
| Horváth nagyobb értekezéseinek méltatása; tudományos működésének jelentősége s többoldalú elismerése | 54 |
| Horváth gyászbesédei gr. Festetics György (1819.), Tallián Antal, továbbá Schwarzenberg E. győri és Kurbély György veszprémi püspökök felett (1821.) | |
| A káptalan képviseletében résztvesz a pozsonyi nemzeti zsinaton (1822.) | |
| Verseghy új biblia-fordításának terve | |
| Horváth az utóbbi években (1819-22.) végzett fárasztó munkái miatt kimerültséget érez; visszavonult élete | |
| 1825-ben a prímás megbízásából Horváth tartja Bécsben a Szent István-napi ünnepi beszédet | 64 |
| Közállapotok 1825 előtt | |
| Veszprém vm. tüntető ellenállása az önkényes katonai és adó-rendeletek ellen (1823) | |
| Az 1825-iki országgyűlés kihirdetése | |
| Horváth káptalani követ | |
| Ünnepélyek és közhangulat, sérelmek és óhajok | |
| 1825 őszén Horváth a pesti theologiai kar elnök-igazgatójává, majd helytartósági tanácsossá és c. püspökké neveztetik ki; új hivatalaiba 1826. jan. végén iktatják be; ősszel királyi jóváhagyással a kar "theol. doctorrá" avatja | |
| Verseghy irod. hagyatékának kiadása (1825-6.) | |
| Horváth buzgó részvétele a régi reform-munkálatok átdolgozására s az Akadémia szervezeti szabályzatának megalkotására kiküldött országos bizottságokban (1828-29.) | 74 |
| Horváth és Kazinczy bizalmas barátsága 1828-29-ben; Kazinczy ismeretlen levele Horváthhoz | |
| 1829 őszén kancelláriai referens és udvari tanácsos lesz s Bécsbe költözik | |
| Az Akadémia megalakulása s az első nagygyűlési választások (1830-31.) | |
| Horváth akkori mellőztetésének igaztalan ürügyei; Kazinczy és barátainak megbotránkozása a mellőzés miatt | |
| Az Akadémia 1832 őszén tiszteleti taggá választja | 89 |
| Horváth 1830. szept. székesfehérvári megyéspüspökké neveztetik ki | |
| Az olasz forradalmi zavarok miatt csak egy év múlva praeconizáltatik | |
| A nagy kolera idején tési jobbágyai közt | |
| Fölszentelése (1831. dec.) után ünnepélyes beiktatása 1832. jan. 8.; emlék-alapítványai | |
| 1832. febr. 4. v. b. t. t. lesz | 94 |
| Horváth megkezdi főpapi működését | |
| Általános tiszteletnek örvend | |
| Királyi meghívó az 1832. országgyűlés főrendi házába | |
| Itteni szereplése; tudománykedvelő baráti köre | |
| Ritkán jut Fehérvárra | |
| Az Egyh. Értek. folytatásának terve és előkészületei | |
| 1834. szept. a lovasberényi új templom beszentelése; utolsó beszéde | |
| Simonyi nagyprépost levele 1834. dec. végén | |
| Horváth 1835. jan. elején súlyosan megbetegszik, jan. 16-án meghal | |
| Végrendelete | |
| Temetése Fehérvárott | |
| Exequiái febr. 25. | |
| Szalay Imre gyászbeszéde | 100 |
| Függelék | |
| Horváth János nyomtatásban megjelent munkái 1792-1832. | 113 |
Folytatás Microsoft-tal