1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rendszeres magyar verstan

Szerző

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 210 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hatvanöt esztendeje, hogy Négyesy László Magyar verstana napvilágot látott. Ahhoz, s kivált átdolgozott, 1898-i kiadásához fogható, a magyar verselés minden ágára kiterjeszkedő, szabatos és... Tovább

Előszó

Hatvanöt esztendeje, hogy Négyesy László Magyar verstana napvilágot látott. Ahhoz, s kivált átdolgozott, 1898-i kiadásához fogható, a magyar verselés minden ágára kiterjeszkedő, szabatos és egészében máig helytálló rendszerezés nem is jelent meg azóta. Tankönyvekben találkoztunk némi vázlatos átnézetekkel, évek óta már azokban sem. Ismerünk jól használható, de alig észrevett, s kimerítőn csak a nemzeti formákat tárgyaló összefoglalást. Oly rendszerezést azonban, mely a Négyesyé óta felhalmozódott részlettanulmányok és viták tanulságait levonva, korunk igényeit legalább megközelítőleg oly mértékben elégíthetné ki, mint Négyesy kitűnő könyve a maga koráét, s oly mértékben válhatna szilárd, vagy vitatásra méltó alapjává verstudományi érdeklődésünknek, mint Négyesy volt csaknem hét évtizeden át: hiába keresünk. Vissza

Fülszöveg


Hatvanöt esztendeje, hogy Négyesy László magyar verstana napvilágot látott. Ahhoz, s kivált átdolgozott, 1898-i kiadásához fogható, a magyar verselés minden ágára kiterjeszkedő, szabatos és egészében máig helytálló rendszerezés nem is jelent meg azóta. Tankönyvekben találkoztunk némi vázlatos átnézetekkel, évek óta már azokban sem. Ismerünk jól használható, de alig észrevett, s kimerítőn csak a nemzeti formákat tárgyaló összefoglalást. Oly rendszerezést azonban, mely a Négyesyé óta felhalmozódott részlettanulmányok és viták tanulságait levonva, korunk igényeit legalább megközelítőleg oly mértékben elégíthetné ki, mint Négyesy kitűnő könyve a maga koráét, s oly mértékben válhatna szilárd, vagy vitatásra méltó alapjává verstudományi érdeklődésünknek, mint Négyesyé volt csaknem hét évtizeden át: hiába keresünk.
Megkísérlem tehát saját eddigi tanulmányaimban kifejtett és megvitatott, s bírálatok figyelembevételével is tisztázott nézeteim alapján a magyar verstanra vonatkozó... Tovább

Fülszöveg


Hatvanöt esztendeje, hogy Négyesy László magyar verstana napvilágot látott. Ahhoz, s kivált átdolgozott, 1898-i kiadásához fogható, a magyar verselés minden ágára kiterjeszkedő, szabatos és egészében máig helytálló rendszerezés nem is jelent meg azóta. Tankönyvekben találkoztunk némi vázlatos átnézetekkel, évek óta már azokban sem. Ismerünk jól használható, de alig észrevett, s kimerítőn csak a nemzeti formákat tárgyaló összefoglalást. Oly rendszerezést azonban, mely a Négyesyé óta felhalmozódott részlettanulmányok és viták tanulságait levonva, korunk igényeit legalább megközelítőleg oly mértékben elégíthetné ki, mint Négyesy kitűnő könyve a maga koráét, s oly mértékben válhatna szilárd, vagy vitatásra méltó alapjává verstudományi érdeklődésünknek, mint Négyesyé volt csaknem hét évtizeden át: hiába keresünk.
Megkísérlem tehát saját eddigi tanulmányaimban kifejtett és megvitatott, s bírálatok figyelembevételével is tisztázott nézeteim alapján a magyar verstanra vonatkozó tudnivalókat oly szerves egészbe foglalni össze, mely jobb híjján, pótolni tudja egyelőre az említett hiányt, kezdőket a magyar versritmus ismeretébe beavat, szakembereket pedig meggondolásra késztet.
Előzetes tájékoztatásul könyvemről a következőket szükséges közölnöm.
»Rendszeres« e verstan annyiban, hogy a nemzeti és jövevény versidomokra vonatkozó tudnivalókat mindvégig a magyar ritmusérzék szempontjából, s elvi összefüggéseik nyilvántartásával rendezi el, egyszerűbbtől haladva a bonyolultabb felé. »Verstan«, de nem tankönyv: nem puszta elkönyvelése törvények- és tételeknek, hanem sok esetben értekező modorú megbeszélés. Verstörténetnek nem nevezheti magát, de történeti szempontú verstannak igen: ritmusnemek, sorfajok, sorkapcsolatok, ritmuselméletek történetét, ha vázlatosan is, megismerteti a maguk helyén, s verstani példákat is időrendi sorozatokban közöl. E történeti érdeklődése tette szükségessé egy, a verstanokban szokatlan arányú rímtörténeti fejezet közbeiktatását, s az Arany utáni verselő gyakorlat figyelembevételét szinte máig terjedőleg, de csak már lezárt költői pályákra terjeszkedve ki.
Verstanok általában csak az eszmélyi típusok megismertetését tartják feladatuknak. De a verselő gyakorlat lépten-nyomon eltér azoktól: él bizonyos »megengedett» szabadságokkal (»licentiák«-kal), vagy önkényesen áttöri a hagyományos formák megúnt korlátait. E rendhagyó jelenségek sok esetben ritmusbizonytalanságot támasztanak, de formai megújhodást készíthetnek elő. Történeti érdeklődésű verstan nem húnyhat szemet előttük, s ismeretük hijján nem egyszer a vers olvasója is hamisan értelmezné, vagy meg sem tudná határozni annak szerkezeti rendjét. Velök foglalkoznak utolsó fejezeteim. Jónak láttam a versbeli beszéd bizonyos hagyományossá vált magyar sablonainak a megismertetését is, »versmondattan« címen. Mellőztem azonban a versmondásszavalás kérdésének megbeszélését. Az az iránt érdeklődő A Magyar Vers című könyvemben talál tájékoztatást. Vissza

Tartalom

Előszó3-14
Általános tudnivalók
Mi a vers: a ritmusos rend emberi tevékenység eredménye15
A ritmusos jelenség mozgási folyamat: időben fejlik ki; kész hangidom nincs; szerkezeti rendjét a sorozatos ismételtség teszi érzékelhetőve16
Belső hallás17
Térbeli jelenségek "ritmusa"17
Közösségi ritmusérzék17
Nemzeti veridomunk
Rendező elve már közönséges beszédünkben jelentkezik: kétféle időszakolás, kétféle tempó, két ütem-típus18
De nem bizonyos, hogy a vers beszédből fejlődött ki19
Ütemfeleződés20
Versnyomaték21
Időszerkezet; ütemegyenlőség, szótagszámkülönbségek ellenére is22
Hangzat és gondolat; gondolatritmus; prózaritmusok26
Nemzeti versidomunk formakészlete
A szokványos típusé
Az ütem; teljes és hiányos szótagszámú ütemek27
A sor; egyszerű és összetett sorképletek29
Kétütemű sorok29
Háromüteműek30
Négyüteműek33
Egy hatütemű36
Van-e együtemű sor?36
Fogyatékos ütemezésű sorok37
A szabálytörés jelentősége38
Bizonytalan (ingatag) ütemezés, dal- és szóvers ütemeinek kétfélesége; a felező tizenkettős ütemezése; Zrínyi sorfaja, Aranyé39
A periódus41
A strófa42
Különnemű sorokból és periodusokból alakult strófa-formák44
A gyors ütemtípus45
A felező tízes46
Faludi tízese; a gyors kilences és nyolcas48
A gyors tizenkettős49
Gyors típusú periódusok és strófák51
Vermondattani fogások és alakzatok
Változtatás a beszéd szokott alakján: a szótagszám52
A rím52
A metszet és az ütem-elhatárolás53
A sormetszet biztosítása: "eloltás"53
A sorhatáré: "közölés"55
A rím
Fajai; alliteráció, szöveges alliteráció56
Asszonánc, tiszta rím, ragrím; Csokonai, Arany, Radó Antal az asszonáncról57
Hagyományos követelmények59
Példák az asszonáncra, a tiszta rímre, a toldalékos, a kevert, a terjedelmes és a hézagos rímre60
A magyar rímelés története példákon bemutatva: kezdettől Balassáig62
Balassától Gyöngyösig64
Gyöngyösitől Himfyig64
Az Aurora és Atheneaum korában68
Petőfi69
Arany70
Sárosi71
Tompa rímelése72
Utánok máig73
A rím helye. Szomszédos képletek: négyes, páros, hármas, ráütő, echós, halmozott, közép- és füzérrím75
Távoliak: fél-, kereszt-, visszatérő-, ölelkező rím 80
A refrain80
Arany játékos szabadságú rímhelyezései82
Prózába ékelt rímes részletek; megrímelt próza: makáma83
Jövevény formáink
Szórványos átvételek: a középlatin, az ógermán rendszer, Sz. Molnár zsoltárformái84
Meghonosodott versrendszerek. A szótagmérés; lábak, metronok86
Vers- és beszédnyomaték különjárása88
A mi ütemeinkhez viszonyítva rokonabb, és idegenebb verslábak; ezt a ritmusrendszert is csak a formaideál ismeretével lehet objektív valóságában felfogni89
Csokonai a szótagmérés hasznáról89
Mely szótagok hosszúk, melyek rövidek?90
Verstani jelek, nevek91
Görög-római rendszerű jövevény formáink. Lábak, lábmetszet92
E rendszer meghonosítói93
Daktylusi képletek: hexa- és pentameterek, distichon; hexameter más párverseken93
Leoninusok96
Logaedi versek: asklepidesi, sapphói és alkaiosi strófa97
Az anakreoni vers; elegyes és szőnyegversek100
Nyugateurópai jövevény formák. Ütemnemeik; több szabadság mint az antik képletekben101
Ütemelőző? Trocheusi és jámbusi eljtés puszta szótagmérő alapon; jámbusi lejtés hangsúly segítségével103
Daktylusi lejtésű képletek104
Rímes jámbusi sorfajok és periodusok110
Lejtésváltoztatás116
Rímtelen sorozatok118
Strófaminták119
Különlegesek: a "Romhányi" strófája121
Olasz stanza121
Terzina; ritornell; triolett122
A szonett123
Rím, rímhelyezés, refrain, szabálytörés a nyugati rendszerben126
Ritmusbizonytalanság. Rendszer-keveredés
Volt bizonytalanság már a magyar rendszer termékeiben is: a jövevényekkel több lett reá az alkalom a naív ritumusérzék felfogásában127
Szótaggyüjtő magyar elv érvényesítése a szótagosztályozó idegen elv mellőzésével. Trocheusi sorfajok könnyű összetéveszthetése nemzetiekkel128
Hangsúlyos rövid szótag helyettesíthet-e hosszút?129
Trocheusi és jámbusi egész sorok időhuzamának érzékelését mi teszi lehetőve?129
Trocheusi példák130
A költő önkénytelen áthangolódása trocheusi képletből magyar ritmusra132
Fontosabb a jámbus kérdése; emelkedő jellege nem akadályozza magyarra átjátszását134
Főkép a gyors típus képleteire játszható át134
De némely szokványosra is135
Folyamatos átjátszás akadályai; naív ritmusérzék viselkedése oly esetekben; a drámai jámbus ellenállása136
Más emelkedő ritmusok példái137
A Ráday-nem licentiái Petőfiig
A jámbus "elpongyolásodása" már beplántálásakor megkezdődött: Ráday nyilatkozatai szabadabb prozódia választásáról138
Licentiái verselési gyakorlatában139
Már azok is idézhettek elő ritumusbizonytalanságot140
Ráday engedékenyebb felfogását vette át Kazinczy141
Szigorúbbat kívánt Csokonai143
Földi143
Verseghy144
Példák időrendben a legjelentősebb nyelvi licentiákra: rövid szótagnak hosszúvá minősítésére: Kazinczy, Rájnis, Csokonai, Kölcsey, Kisfaludy Károly, Bajza, Vörösmarty, Petőfi verseiben145
Kisebb fontosságú nyelvi licentiák146
Alkati licentiák; a megengedett licentiák is megtéveszthetik a versolvasót146
Jámbus helyett anapaestus, diphtongusok, az a névelő, rövid szótag hosszúnak számítása: zavart okozhatnak147
Sorkezdet és sorvég szabálytalan alakítása elnyomhatja a lejtés jellegét149
Összefoglalás151
A szabadvers153
Egyéni formakeresések Petőfi és Arany János után
A Petőfi utáni gyakorlat már alig ismer szabályt a jámbusi versben154
Kiss József verselése; nyilatkozatok róla155
Főkülönbségek elődeihez képest; a versolvasó diszpoziciója; kedvelt versmelódiája156
Gyors típusu magyar sorai157
Szimultán ritmusú sorai158
Összefoglaló jellemzése160
Ady verselése; hatott-e rá Kiss József?160
Szimultán ritmusú versei161
Ennek a verselő eljárásnak már volt hagyománya; az ő különlegessége más: szokatlan sorkapcsolatok és strófa-rögtönzések: nemzeti versidomban161
Jámbus-ritmusban162
Az első strófa mint szabálydiktáló163
Ellentétes lejtésű sorok165
Rímelési különlegességek165
Sorismétlések, a záró ritmus166
Ritmusbizonytalanság: mesterkéltség, nem-ritmikai eszközökkel: összefoglalás168
Babits verselése; a hangzat gondolatigazgató szerepe169
Kedveletebb sorfajai, ritmus és rím szokatlanságai, conventionalistól a különösség felé171
Koszotlányi verselése; rímtornája173
Tóth Árpád hosszú verssora, rímei174
Mindezek verstörténeti jelentősége175
Sárközi György és Radnóti Miklós; Juhász Gyula és Reményik Sándor175
József Attila: egyéni jellegét inkább belső, mintsem alaki tulajdonai teszik177
Függelék
Sz. Molnár Albert zsoltárstrófái181
Szemelvények Arany, Varga Gyula és Kozma Andor rímeiből182
Kiss József verseléséhez186
Ady Endre verseléséhez187
Babits Mihály verseléséhez194
Kosztolányi verseléséhez196
Tóth Árpád verseléséhez197
József Attila verseléséhez199
Névmutató202

Horváth János

Horváth János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth János könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Rendszeres magyar verstan Rendszeres magyar verstan Rendszeres magyar verstan Rendszeres magyar verstan

A címlapon tulajdonosi pecsétnyom, néhány lapon aláhúzás található.

Állapot:
2.740 ,-Ft
14 pont kapható
Kosárba
konyv