Faipari anyagismeret

Előszó

A fának mint ipari nyersanyagnak felhasználása nagyon sokoldalú, a faiparon kívül használja a bányászat, a textilipar, a gépipar, a vegyészeti ipar, tehát népgazdasági jelentősége igen nagy. A fát kis súlya, súlyához viszonyított nagy szilárdsága, könnyű megmunkálhatósága teszi az ipar számára fontossá. Hazánk erdőben nagyon szegény, az erdőterületek megoszlása az országban egyenlőtlen. Legnagyobb részük a Dunántúlra és a Bükk hegységre esik. Az ország egy lakosára kb. 0,13 hektárnyi erdőterületet számíthatunk. Az utóbbi évek erősen fellendülő építkezései és a fejlődő építőipar következtében a tényleges felhasználás fejenként 0,65 m3, amelynek kb. 50%-át fedezhetjük hazai termelésünkből. A hiányt behozatallal vagyunk kénytelenek pótolni. Szocialista tervgazdálkodásunk révén hozzávetőlegesen 1800 hektárnyi erdőséget telepítünk évenként, ami a későbbi évek fagazdálkodását meg fogja könnyíteni. A hazai erdők túlnyomó része lombosfából áll, legtöbb a bükk- és a vegyes erdő (61%). Különösen fenyőfában mutatkozik nagy hiány. Az ország külkereskedelmében 1920 óta rendszerint a legnagyobb behozatali tétel a fa, ezért faiparunknak és építőiparunknak kötelessége, hogy korszerű, gazdaságos és takarékos fafelhasználással lehetővé tegye a népgazdaságilag elengedhetetlen, de igen súlyos teherrel járó külkereskedelmi tétel csökkentését. A gömbölyű, bárdolt és fűrészelt fenyőfa a fabehozatal 80-90%-át teszi ki, aminek több mint a felét az építőipar használja fel. Az ország hiányzó szükségletét főként a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból biztosítjuk. Vissza