786.012

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Összehasonlító közgazdaságtan

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Aula Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 351 oldal
Sorozatcím: Bologna-tankönyvsorozat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN: 978-963-9698-30-7
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Fülszöveg

- Miért sikerült az íreknek a globális gazdaság elitklubjába bekerülniük, s miért tűnik ez a cél egyre elérhetetlenebbnek a görögök, vagy a magyarok számára?
- Miért tart fenn az állam még ma is kiterjedt jóléti rendszert Franciaországban, és miért nem elég „gazdag" ehhez a világ legfejlettebb gazdasági hatalma, az Egyesült Államok?
- Hogyan virágozhat a piacgazdaság Kínában, miközben az egypárti diktatúra szorítása csak igen lassan enyhül?
Ilyen és hasonló kérdésekre keres választ az összehasonlító gazdaságtan, bizonyítva, hogy a makro- és mikrofolyamatok lefutása, a gazdasági racionalitás érvényesülése a legkevésbé sem független azoktól az intézményi keretektől, amelyek között az egyes gazdaságok működnek.

Tartalom

A szerkesztő előszava 15
I. rész. INTÉZMÉNYEK ÉS GAZDASÁGI RENDSZERRÉ SZERVEZŐDÉSÜK
1. Az összehasonlító gazdaságtan és az intézmények (Rosta Miklós) 21
1.1. Az összehasonlító gazdaságtanról 23
1.1.1. Az összehasonlító gazdaságtan tárgya, elméleti keretei 23
1.1.2. Az összehasonlító gazdaságtan helye a gazdaságtudományok rendszerében 24
1.1.3. A rendszerparadigma - Az összehasonlító gazdaságtan szemlélete, módszere 26
1.2. Az intézmények 29
1.2.1. Az intézmények fogalma 29
1.2.2. Informális intézmények: Konvenciók 31
1.2.3. A szabályok megszegése 32
1.2.4. Intézmények és szervezetek 33
1.2.5. Intézmények keletkezése, stabilitása, változása és megszűnése 35
1.2.6. A szerződésről és a törvényekről 39
2. A gazdasági rendszer (Gedeon Péter) 47
2.1. A gazdasági tevékenység kettős jelentése 50
2.2. A gazdaság legfontosabb intézményei 53
2.2.1. A tulajdon mint magántulajdon 53
2.2.2. A piac mint a gazdasági koordináció alapvető intézménye 55
2.3. A tulajdon- és a koordinációs formák kapcsolata 58
II. rész. MODERN PIACGAZDASÁGI RENDSZEREK
3. A modern kapitalizmus változatai (Gedeon Péter) 63
3.1. Korai és modern piacgazdaság 65
3.2. A kapitalista piacgazdaság típusai 67
3.2.1. A piac által vezérelt gazdaság 67
3.2.2. Az állam által vezérelt gazdaság 68
3.2.3. A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság 68
3.3. A modern kapitalizmus változatainak történeti kialakulása 69
3.3.1. A korai iparosítás 70
3.3.2. A megkésett iparosítás 72
3.3.3. A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság történeti útja 73
3.4. A modern kapitalizmus változatainak átalakulása 75
4. A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje. Az Egyesült Államok példája (Székely-Doby András) 79
4.1. Bevezetés 81
4.2. A modell legfontosabb jellemzői 82
4.2.1. Verseny és versenyszabályozás 82
4.2.2. A részvénytársaságok és a tőzsde 83
4.2.3. Tulajdonosok és menedzserek 88
4.3. A piac által vezérelt gazdaság amerikai modellje 90
4.3.1. Az amerikai gazdaság a 21. század elején 90
4.3.2. Verseny és versenyszabályozás az USA-ban 93
4.3.3. A pénzügyi szféra szabályozása 95
4.3.4. Szabályozás a munkapiacon 98
5. Az állam által vezérelt vegyes gazdaság modellje (Bara Zoltán) 103
5.1. Az állam által vezérelt vegyes gazdaság lényege 105
5.1.1. A szelektív iparpolitika kialakulását elősegítő körülmények 105
5.2. Az állam által vezérelt vegyes gazdaság francia változata 107
5.2.1. Államosítások és állami szektor 107
5.2.2. Állami koordináció: indikatív tervezés 109
5.3. A japán modernizáció 112
5.3.1. A Meidzsi-nyitás 112
5.3.2. A modernizáció intézményei a II. világháború után 114
5.4. Az állam szerepe a távol-keleti gazdasági rendszerek modernizációjában.. 119
5.4.1. A „fejlesztő állam" 121
5.4.2. A fejlesztő állam és a piacvezérelt vegyes gazdaság összevetése 122
5.4.3. A megosztott növekedés 125
5.4.4. Egyéb tényezők, legújabb fejlemények 126
6. Neokorporatív (tárgyalásos) vegyes gazdaság. Az osztrák példa (Veres Pál) 131
6.1. A vegyes gazdaság sajátos szereplői: a korporációk 133
6.1.1. A korporáció fogalma 133
6.1.2. A korporatív szabályozás lehetséges területei 134
6.2. A korporatív gazdasági rendszerek fajtái 135
6.2.1. A fasiszta korporatív állam 135
6.2.2. A neokorporatív (demokratikus korporatív vagy tárgyalásos) gazdasági rendszer 137
6.3. A demokratikus korporatizmus osztrák változata 140
6.3.1. Az osztrák modell történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei 141
6.3.2. Az osztrák szociális partnerség felépítése és működése 143
6.3.3. A tárgyalásos rendszer megrendülése Ausztriában 145
6.3.4. Az osztrák tárgyalásos rendszer átalakulása 148
6.4. A neokorporatív rendszerek átalakulása 151
III. rész. POSZTSZOCIALISTA RENDSZEREK ÉS ELŐZMÉNYEIK (RENDSZERVÁLTÁS ÉS EVOLÚCIÓS ÁTALAKULÁS)
7. A szocialista rendszer (Hámori Balázs) 157
7.1. Miért fontos a szocialista rendszer elemzése? 159
7.2. A rendszer történelmi előzményei és kialakulása 161
7.3. A szocialista rendszer koherenciája: a rendszermodell 163
7.3.1. A marxi-lenini ideológia alapján álló egypártrendszerű diktatúra: I. blokk 163
7.3.2. A rendszerlogikának megfelelő tulajdon: 2. blokk 166
7.3.3. A bürokratikus koordináció: 3. blokk 166
7.3.4. Tervalku, mennyiségi hajsza, paternalizmus. Puha költségvetési korlát - gyenge árérzékenység: 4. blokk 171
7.3.5. Erőltetett növekedés krónikus hiány: 5. blokk 172
7.4. Miért volt képes viszonylag sokáig fennmaradni a rendszer? 174
7.5. A reformszocializmus 175
7.5.1. A radikális reform: a magyar eset 175
7.5.2. A koordinációt érintő reformok korlátai 177
7.5.3. Változások a tulajdonjogok gyakorlásában 178
8. Posztszocialista átalakulás és rendszerváltozás. Az orosz és a magyar eset (Bara Zoltán) 187
8.1. A szocialista rendszer összeomlása Kelet-Európában 189
8.1.1. A rendszerválság 189
8.1.2. A birodalom összeomlását közvetlenül kiváltó okok 190
8.1.3. A posztszocialista gazdasági viszonyok 192
8.1.4. Kelet-Európa a rendszerváltozás megindulásakor 194
8.2. A rendszerváltozás 194
8.2.1. A rendszerváltozás első szakasza 195
8.2.2. A transzformációs visszaesés 198
8.2.3. A rendszerváltozás második szakasza és befejeződése 200
8.3. A rendszerátalakulás Kornai-féle értékelése 202
8.3.1. Stratégiai változatok 202
8.3.2. Az átalakulás sikermutatója 204
8.4. A sikeres piacgazdasági átmenet Magyarországon 205
8.5. A posztszocialista szakasz elhúzódása Oroszországban 208
8.5.1. Az orosz posztszocialista viszonyok jellemzői 209
8.5.2. A Putyin-éra 212
9. A szocialista rendszer átalakulása Kínában (Bara Zoltán - Horváth József) 219
9.1. Történelmi előzmények 221
9.1.1. A történelmi Kína 221
9.1.2. Mao Ce-tung történelmi „kísérletei" a felzárkózásra 222
9.1.3. A világgazdasági nyitás kezdeti lépései 226
9.2. A kínai reformfolyamat során kialakult sajátos tulajdon- és koordinációs formák 227
9.3. A kínai gazdaság növekedése és világgazdasági helyzetének változása 232
9.4. A kínai gazdasági rendszer 236
9.5. A reformfolyamat eredményeinek értékelése 241
9.5.1. „Kína gazdasági rendszere ma már lényegében piacgazdaság" 241
9.5.2. „Kína sikeresen megreformált szocialista gazdaság" 243
9.5.3. Kína és Oroszország: hasonlóságok és különbségek 244
9.5.4. Mi várható Kínában? 247
IV. rész. A GAZDASÁGI RENDSZEREK LEGÚJABB FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI
10. Az információs technológia hatása a piacgazdaságok átalakulására (Szabó Katalin) 253
10.1. Változások a modern gazdasági rendszerek technológiai alapjában 255
10.2. Változások a tulajdonban és a társaságokban 258
10.2.1. Intellektuális tőketulajdonosok - Szabad ügynökök 259
10.2.2. A tehetség tőzsdére vitele 261
10.2.3. Felhatalmazás, teammunka 262
10.2.4. Rugalmas munkacsoportok (teamek) 262
10.2.5. A hagyományos bérmunka visszahúzódása: atipikus munka 263
10.2.6. Kihelyezés - vállalati hálózatok 265
10.3. Piaci koordináció az információgazdaságban 267
10.3.1. A vevő aktivitására épülő, versenyerősítő dinamikus ármodellek 269
10.3.2. Versenykorlátozó, „eladó által vezérelt" ármodellek 273
10.4. Verseny vagy monopólium? 276
11. A gazdasági rendszerek és a globalizáció (Székely-Doby András) 283
11.1. Bevezetés 285
11.2. A globalizációról dióhéjban 286
11.2.1. A globalizáció fogalma 286
11.2.2. A globalizáció megjelenése 288
11.3. A globalizációs folyamat legfontosabb szereplői 291
11.3.1. A transznacionális társaságok 291
11.3.2. Az állam változó szerepe 294
11.4. A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek működésére 297
11.4.1. Liberalizáció és dereguláció a fejlett országokban 298
11.4.2. Pénzügyi globalizáció 301
11.4.3. A globalizáció további aspektusai 304
12. A jóléti államtól az esélyteremtő államig (Szabó Katalin) 311
12.1. A jóléti állam és a jólét 313
12.1.1. A jólét fogalma és a szükségletek 313
12.1.2. A jólét mérése: a HDI (Human Development Index) 314
12.2. A jóléti állam definíciója, létrejöttének okai és alaptípusai 317
12.2.1. A jóléti állam fogalma 317
12.2.2. A jóléti állam létrejöttének okai 318
12.2.3. A jóléti állam típusai 321
12.3. A jóléti állam „beépített" ellentmondásai 323
12.4. A jóléti állam átalakulásához vezető változások, és reakciók a változásokra 326
12.4.1. Az információgazdaság és a globalizáció hatása a jóléti államokra 326
12.4.2. Válaszok a jóléti állammal szembeni kihívásokra 328
12.4.3. Az esélyteremtő állam jellemzői 329
Név- és tárgymutató 335
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem