785.115

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Összehasonlító gazdaságtan

Piacgazdasági rendszerek/Posztszocialista átalakulás/Globális tendenciák

Szerző

Kiadó: Aula Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 351 oldal
Sorozatcím: Bologna-tankönyvsorozat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN: 978-963-9698-30-7
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal és fotókkal.

Előszó

Miért sikerült az íreknek a globális gazdaság elitklubjába bekerülniük, s miért tűnik ez a cél egyre elérhetetlenebbnek a görögök vagy a magyarok számkára? Miért tart fenn az állam még ma is... Tovább

Fülszöveg

- Miért sikerült az íreknek a globális gazdaság elitklubjába bekerülniük, s miért tűnik ez a cél egyre elérhetetlenebbnek a görögök, vagy a magyarok számára? - Miért tart fenn az állam még ma is kiterjedt jóléti rendszert Franciaországban, és miért nem elég „gazdag" ehhez a világ legfejlettebb gazdasági hatalma, az Egyesült Államok? - Hogyan virágozhat a piacgazdaság Kínában, miközben az egypárti diktatúra szorítása csak igen lassan enyhül? Ilyen és hasonló kérdésekre keres választ az összehasonlító gazdaságtan, bizonyítva, hogy a makro- és mikrofolyamatok lefutása, a gazdasági racionalitás érvényesülése a legkevésbé sem független azoktól az intézményi keretektől, amelyek között az egyes gazdaságok működnek.

Tartalom

A szerkesztő előszava 15
I. rész. INTÉZMÉNYEK ÉS GAZDASÁGI RENDSZERRÉ SZERVEZŐDÉSÜK
1. Az összehasonlító gazdaságtan és az intézmények (Rosta Miklós:) 21
1.1. Az összehasonlító gazdaságtanról 23
1.1.1. Az összehasonlító gazdaságtan tárgya, elméleti keretei 23
1.1.2. Az összehasonlító gazdaságtan helye a gazdaságtudományok rendszerében 24
1.1.3. A rendszerparadigma - Az összehasonlító gazdaságtan szemlélete,
módszere 26
1.2. Az intézmények 29
1.2.1. Az intézmények fogalma 29
1.2.2. Informális intézmények: Konvenciók 31
1.2.3. A szabályok megszegése 32
1.2.4. Intézmények és szervezetek 33
1.2.5. Intézmények keletkezése, stabilitása, változása és megszűnése 35
1.2.6. A szerződésről és a törvényekről 39
2. A gazdasági rendszer (Gedeon Péter:) 47
2.1. A gazdasági tevékenység kettős jelentése 50
2.2. A gazdaság legfontosabb intézményei 53
2.2.1. A tulajdon mint magántulajdon 53
2.2.2. A piac mint a gazdasági koordináció alapvető intézménye 55
2.3. A tulajdon- és a koordinációs formák kapcsolata 58
II. rész. MODERN PIACGAZDASÁGI RENDSZEREK
3. A modern kapitalizmus változatai (Gedeon Péter:) 63
3.1. Korai és modern piacgazdaság 65
3.2. A kapitalista piacgazdaság típusai 67
3.2.1. A piac által vezérelt gazdaság 67
3.2.2. Az állam által vezérelt gazdaság 68
3.2.3. A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság 68
3.3. A modern kapitalizmus változatainak történeti kialakulása 69
3.3.1. A korai iparosítás 70
3.3.2. A megkésett iparosítás 72
3.3.3. A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság történeti útja 73
3.4. A modem kapitalizmus változatainak átalakulása 75
4. A piac által vezérelt vegyes gazdaság modellje. Az Egyesült Államok példája
(Székely-Doby András:) 79
4.1. Bevezetés 81
4.2. A modell legfontosabb jellemzői 82
4.2.1. Verseny és versenyszabályozás 82
4.2.2. A részvénytársaságok és a tőzsde 83
4.2.3. Tulajdonosok és menedzserek 88
4.3. A piac által vezérelt gazdaság amerikai modellje 90
4.3.1. Az amerikai gazdaság a 21. század elején 90
4.3.2. Verseny és versenyszabályozás az USA-ban 93
4.3.3. A pénzügyi szféra szabályozása 95
4.3.4. Szabályozás a munkapiacon 98
5. Az állam által vezérelt vegyes gazdaság modellje (Bara Zoltán:) 103
5.1. Az állam által vezérelt vegyes gazdaság lényege 105
5.1.1. A szelektív iparpolitika kialakulását elősegítő körülmények 105
5.2. Az állam által vezérelt vegyes gazdaság francia változata 107
5.2.1. Államosítások és állami szektor 107
5.2.2. Állami koordináció: indikatív tervezés 109
5.3. A japán modernizáció 112
5.3.1. A Meidzsi-nyitás 112
5.3.2. A modernizáció intézményei a II. világháború után 114
5.4. Az állam szerepe a távol-keleti gazdasági rendszerek modernizációjában 119
5.4.1. A „fejlesztő állam" 121
5.4.2. A fejlesztő állam és a piacvezérelt vegyes gazdaság összevetése 122
5.4.3. A megosztott növekedés 125
5.4.4. Egyéb tényezők, legújabb fejlemények 126
6. Neokorporatív (tárgyalásos) vegyes gazdaság. Az osztrák példa (Veres Pál:) 131
6.1. A vegyes gazdaság sajátos szereplői: a korporációk 133
6.1.1. A korporáció fogalma 133
6.1.2. A korporatív szabályozás lehetséges területei 134
6.2. A korporatív gazdasági rendszerek fajtái 135
6.2.1. A fasiszta korporatív állam 135
6.2.2. A neokorporatív (demokratikus korporatív vagy tárgyalásos) gazdasági
rendszer 137
6.3. A demokratikus korporatizmus osztrák változata 140
6.3.1. Az osztrák modell történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei 141
6.3.2. Az osztrák szociális partnerség felépítése és működése 143
6.3.3. A tárgyalásos rendszer megrendülése Ausztriában 145
6.3.4. Az osztrák tárgyalásos rendszer átalakulása 148
6.4. A neokorporatív rendszerek átalakulása 151
III. rész. POSZTSZOCIALISTA RENDSZEREK ÉS ELŐZMÉNYEIK
(RENDSZERVÁLTÁS ÉS EVOLÚCIÓS ÁTALAKULÁS)
7. A szocialista rendszer (Hámori Balázs:) 157
7.1. Miért fontos a szocialista rendszer elemzése? 159
7.2. A rendszer történelmi előzményei és kialakulása j61
7.3. A szocialista rendszer koherenciája: a rendszermodell 163
7.3.1. A marxi-lenini ideológia alapján álló egypártrendszerű diktatúra: 1. blokk 163
7.3.2. A rendszerlogikának megfelelő tulajdon: 2. blokk 166
7.3.3. A bürokratikus koordináció: 3. blokk 166
7.3.4. Tervalku, mennyiségi hajsza, paternalizmus. Puha költségvetési
korlát - gyenge árérzékenység: 4. blokk 171
7.3.5. Erőltetett növekedés krónikus hiány: 5. blokk 172
7.4. Miért volt képes viszonylag sokáig fennmaradni a rendszer? 174
7.5. A reformszocializmus 175
7.5.1. A radikális reform: a magyar eset 175
7.5.2. A koordinációt érintő reformok korlátai 177
7.5.3. Változások a tulajdonjogok gyakorlásában 178
8. Posztszocialista átalakulás és rendszerváltozás. Az orosz és a magyar eset
(Bara Zoltán:) 187
8.1. A szocialista rendszer összeomlása Kelet-Európában 189
8.1.1. A rendszerválság 189
8.1.2. A birodalom összeomlását közvetlenül kiváltó okok 190
8.1.3. A posztszocialista gazdasági viszonyok 192
8.1.4. Kelet-Európa a rendszerváltozás megindulásakor 194
8.2. A rendszerváltozás 194
8.2.1. A rendszerváltozás első szakasza 195
8.2.2. A transzformációs visszaesés 198
8.2.3. A rendszerváltozás második szakasza és befejeződése 200
8.3. A rendszerátalakulás Kornai-féle értékelése 202
8.3.1. Stratégiai változatok 202
8.3.2. Az átalakulás sikermutatója 204
8.4. A sikeres piacgazdasági átmenet Magyarországon 205
8.5. A posztszocialista szakasz elhúzódása Oroszországban 208
8.5.1. Az orosz posztszocialista viszonyok jellemzői 209
8.5.2. A Putyin-éra 212
9. A szocialista rendszer átalakulása Kínában (Bara Zoltán - Horváth József:) 219
9.1. Történelmi előzmények 221
9.1.1. A történelmi Kína 221
9.1.2. Mao Ce-tung történelmi „kísérletei" a felzárkózásra 222
9.1.3. A világgazdasági nyitás kezdeti lépései 226
9.2. A kínai reformfolyamat során kialakult sajátos tulajdon- és
koordinációs formák 227
9.3. A kínai gazdaság növekedése és világgazdasági helyzetének változása 232
9.4. A kínai gazdasági rendszer 236
9.5. A reformfolyamat eredményeinek értékelése 241
9.5.11 „Kína gazdasági rendszere ma már lényegében piacgazdaság" 241
9.5.2. „Kína sikeresen megreformált szocialista gazdaság" 243
9.5.3. Kína és Oroszország: hasonlóságok és különbségek 244
9.5.4. Mi várható Kínában? 247
IV. rész. A GAZDASÁGI RENDSZEREK LEGÚJABB FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI
10. Az információs technológia hatása a piacgazdaságok átalakulására
(Szabó Katalin:) 253
10.1. Változások a modern gazdasági rendszerek technológiai alapjában 255
10.2. Változások a tulajdonban és a társaságokban 258
10.2.1. Intellektuális tőketulajdonosok - Szabad ügynökök
1 0.2.2. A tehetség tőzsdére vitele 261
10.2.3. Felhatalmazás, teammunka 262
10.2.4. Rugalmas munkacsoportok (teamek) 262
] 0.2.5. a hagyományos bérmunka visszahúzódása: atipikus munka 263
10.2.6. Kihelyezés - vállalati hálózatok 265
10.3. Piaci koordináció az információgazdaságban 267
10.3.1. A vevő aktivitására épülő, versenyerősítő dinamikus ármodellek 269
10.3.2. Versenykorlátozó, „eladó által vezérelt" ármodellek 273
10.4. Verseny vagy monopólium? 276
11. A gazdasági rendszerek és a globalizáció (Székely-Doby András) 283
H.l. Bevezetés 285
11.2. A globalizációról dióhéjban 286
11.2.1. A globalizáció fogalma 286
11.2.2. A globalizáció megjelenése 288
11.3. A globalizációs folyamat legfontosabb szereplői 291
11.3.1. A transznacionális társaságok 291
11.3.2. Az állam változó szerepe 294
11.4. A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek működésére 297
11.4.1. Liberalizáció és dereguláció a fejlett országokban 298
11.4.2. Pénzügyi globalizáció 301
11.4.3. A globalizáció további aspektusai 304
12. A jóléti államtól az esélyteremtő államig (Szabó Katalin:) 311
12.1. A jóléti állam és a jólét 313
12.1.1. A jólét fogalma és a szükségletek 313
12.1.2. A jólét mérése: a HDI (Humán Development Index) 314
12.2. A jóléti állam definíciója, létrejöttének okai és alaptípusai 317
12.2.1. A jóléti állam fogalma 317
12.2.2. A jóléti állam létrejöttének okai 318
12.2.3. A jóléti állam típusai 321
12.3. A jóléti állam „beépített" ellentmondásai 323
12.4. A jóléti állam átalakulásához vezető változások, és reakciók
a változásokra 326
12.4.1. Az információgazdaság és a globalizáció hatása a jóléti államokra 326
12.4.2. Válaszok a jóléti állammal szembeni kihívásokra 328
12.4.3. Az esélyteremtő állam jellemzői 329
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem