Historia 1929. november

Előszó

Részlet a könyvből:

Mikor az 1783. december 4-én kelt helytartótanácsi leirat Buda város tanácsát a helytartótanácsnak, kamarának és kúriának Budára történt áthelyezéséről értesítette, egyben az uralkodó azon elhatározását is közölte, hogy az üresen álló budai klarissza-kolostor a kúria székhelyéül és ország-házul fog szolgálni. (Claustrum Clarissarum Budae, qnod aliunde vacuum est, pro Curia Kegia ac Regnicolari Palatio inox adaptetur. Budai levéltár. Locumt. antiqua 655 sz.). Az épület átalakítására Hillebrandt Ferenc udvari építész kapott megbízást, ki a kúriát az uriutcai, az országházat pedig a sütőutcai homlokzaton helyezte el, mely utóbbi utca innen kezdve az Országház-utca elnevezést viselte. Országházi célokra két termet rendeztek be, melyek nagyobbika a sütő utcai oldalra, kisebbike pedig a hajdani kolostorépület északi szárnyába került. Minthogy azonban 11. József uralkodása alatt országgyűlések tartására nem volt kilátás, az üléstermek egyelőre más célokat szolgáltak, amely rendeltetésüket akkor is megtartották, amikor II. József halála után néhány országgyűlést itt tartottak. Budán a farsangi nagy táncmulatságokat először a Városháza nagytermében tartották, amint ezt a bérlőnek a budavárosi tanáccsal 1780. szeptember 25-én kötött szerződése bizonyítja. (Budai levéltár. Bégi szerződések, 23. sz.). E szerződés szerint a városházi nagytermet a hozzátartozó három szobával stb. együtt hat esztendő tartamára bérbe adták Paumann János Mihálynak évi 460 frt bér ellenében (den in genieiner Stadt-Rath-Haus befindlichen Saal, sammt dreyen beiderseits anstossenden Zimmer) Vissza