Csobánka története

Szerző

Lektor

Fotózta

'Horváth Lajos: Csobánka története ' összes példány

Kiadó:	Csobánka Község Önkormányzata
Kiadás helye:	Csobánka
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	262 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-03-3989-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nincs két egyforma falu a kerek világon, mint ahogy két egyforma ember sem létezik. A települések eredetüket, történetüket, szerkezetüket, látképüket, tájban elfoglalt helyüket stb. tekintve tehát egyediek. Miközben osztoznak a városok, falvak hazájuk sorsában, aközben sajátságos életet élnek. Bevallott elfogultsággal kimondom, hogy az lenne a legjobb, ha minden településünk monográfiája elkészülhetne. Különös tekintettel 1100 éves honfoglalásunkra (896-1996), 1000 éves keresztény államalapításunkra (1000- 2000) és egyáltalán Európa harmadik évezredének az időküszöbére. Mindezekkel együtt állíthatom, hogy nagyon meggondoltam, amikor elvállaltam Csobánka történetének megírását. Megtisztelő volt számomra Sánta Ferenc író és Kajtor János csobánkai polgármester (1990-1994) ajánlata, hogy rám bíznák ezt a nehéz és felelősségteljes munkát. Nem volt ismeretlen előttem a község története és az a táj, amelyben helyet foglal, hiszen ekkor már húsz éve foglalkoztam Pest megye történetével és meglehetősen hatalmas anyagot gyűjtöttem össze, illetve ismertem meg a Pest Megyei Levéltárban és másutt.
A következő tények és lehetőségek tették vonzóvá a feladatot. A virágzó középkori magyar állam központjához közel fekvő eredeti település, Borony nyilvánvalóan részt vett ebben a virágzásban és már a korai középkortól kezdve népe tagolt, érdekes társadalmat alkotott. Ráadásul a mai Csobánka területén egyéb falvak, Kandé, Garancs, Fedémes is léteztek, melyek történetének felkutatása is szükségessé válik.
Mindezeket a falvakat elpusztította a török hódítás másfél százada. A négy falu helyén azután egyetlen község jött létre, színtiszta rác (szerb) betelepítéssel a Balkánról a török kiűzése utáni évtizedben, melyet Csobánkának neveztek.
A kuruc szabadságharc idején ismét elnéptelenedett, rác lakói délre menekültek, majd a csendesebb időben visszatértek nagyrészt, hogy felépítsék végre Csobánkát.
Nagyon izgalmasnak ígérkezett, hogy a pilisi tájba betelepített svábság spontán beszivárgással, betelepedéssel hogyan változtatta a községet német többségűvé és jellegűvé a 19. századra a magyar állam újraéledő központja közelében. Nem kevés tanulságul szolgált és szolgál a mostani Balkán-háború éveiben, hogy Csobánkán hogyan tudtak egymás mellett élni rácok, svábok, tótok, magyarok és cigányok az elmúlt két évszázadban. Rendkívül figyelemre méltó a görögkeleti, a katolikus, az evangélikus, majd az 1946-os német kitelepítés után a református közösségek jelenléte egyetlen településen belül. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Csobánka természeti leírása (vázlat) 9
Csobánka földjének régészete (vázlat) 11
- Az őskőkortól a vaskorig 11
- A kelták (i. e. 400-i. e. 12) 11
- A rómaiak kora (i. e. 12 - i. u. 395) 12
- Az avarok és honfoglaló magyarok 13
I. Csobánka földjének falvai és pusztái (-1686) 15
1. A települések neveinek magyarázata 15
2. A táj a honfoglalás és az államalapítás korában 18
3. A Baracska nemzetség és birtokai 19
4. A pilisi apátság csöböradójának pere 21
5. Boron falu és határai 21
6. Kandé falu és határai 26
7. Fedémes, az egykori királyi mézadó falu 31
8. Garancs falu és puszta 31
9. A középkori falvak képe 33
10. A középkori falvak társadalma 34
II. Csobá7ika falu keletkezése (1687-1711) 37
1. A betelepülő rácok 38
2. Az első telepesek gazdálkodása 39
3. A rác település a Rákóczi-szabadságharc idején 40
III. Hosszú béke (1712-1847) 43
1. Csobánka népessége 43
2. Csobánka nemzetiségei 53
a. A rácok 53
b. A svábok 53
c. A magyarok 55
d. A szlovákok 56
e. A cigányok 56
f. A görög 57
g. A zsidók 58
3. A társadalom tagozódása 59
4. Az úrbéri rendezés és következményei 64
5. Erdőirtás és irtványföld 86
6. Csobánka gazdálkodása 97
a. A mezőgazdaság 97
b. Az állattenyésztés 99
c. Az ipar 100
d. A kereskedelem és szolgáltatás 100
7. A községbírói szervezet 103
8. Egyházak, templomok, oktatás és nevelés 108
a. A görögkeletiek 109
b. A római katolikusok 112
9. Csobánka birtokos társadalma 120
IV. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejében 123
1. Csobánka népe 1848-49-ben 123
2. Választás és háború 124
V. A polgári fejlődés korszaka (1830-1944) 125
1. A felszabadult jobbágyok és a föld sorsa 125
2. Társadalmi, gazdasági, nemzetiségi és vallási viszonyok 140
3. Az I. világháború és a forradalmak 151
- A csobánkaiak embervesztesége 151
- A két forradalom 152
4. Társadalmi szervezetek, egyletek, művelődés és oktatás 156
5. Háborús évek (1939-1945) 171
- Csobánkai katonák 171
- A II. világháború frontjának átvonulása 173
VI. A szovjet megszállás és a diktatúra ideje (1945-1990) 179
1. A község újjászervezése 179
2. Nemzetiségi mozgások 187
- A német nemzetiségűek kitelepítése 188
- A szlovák nemzetiségűek áttelepülése 199
- A szerb nemzetiségűek összeírása 200
- A magyar "telepesek" beköltözése 202
3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményei 204
4. Szocialista konszolidáció és polgári társadalom 209
- A társadalom tagozódása 209
- A társadalom gazdálkodása 214
- Községfejlődés, egészségügy és turisztika 216
- Kultúra, oktatás-nevelés és sport 219
Utószó 221
Jegyzetek 223
Irodalom és rövidítések 229