Pártok a helyi önkormányzatokban

A települések politikai intézményei

Szerző

Budapest

'Horváth M. Tamás: Pártok a helyi önkormányzatokban ' összes példány

Kiadó:	Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	186 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-7127-90-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Közigazgatási munkákban Magyarországon sokáig nem volt szokás pártokat érdemben említeni. Az a hallgatólagos álláspont érvényesült, hogy a pártműködés kívül van az államszervezet és a közjogi normák világán, még ha éppenséggel meghatározó is lehet azok alakításában. A nyolcvanas évek fontos monográfiái (Lőrincz, 1981., Madarász, 1987.) túllépve'ezen, a pártpolitikát a közigazgatás általános funkcionális összefüggésében elemezték.
A kritikai szociológiai irodalom ehhez képest az informalitás világában állította fokozottan előtérbe a politikai szervezetek, csoportok tevékenységét. Megmaradt azonban annál a korlátozó álláspontnál, amely az intézményességet a "hivatalos" állami és politikai szervezetek kifejezetten jogban rögzített tevékenységénél határolta le.
A modern helyi kormányzatok működési közegéhez hozzátartoznak a lokalitás politikai szerveződései. A tanácsok, önkormányzatok felállása valójában nagyon is számol a fennálló pártstruktúrával. A szervezeti keretek, a működési viszonyok, szabályozásuk jogi és politikai normatív aspektusai kifejezik a rendszerben betöltött szerepüket. A társadalmi élet különböző szervezettípusaiban és normáiban kódolt viszonyokról van szó, amelyekkel összefüggésben lehetséges csak a helyi közigazgatás és annak joga szabályszerű, formális értelmezése. Az intézményesség világa tehát gazdagabb az államszervek hivatali és a közjog dogmatikai alakulatainál.
Munkám közigazgatástudományi és politikai szociológiai tanulmány. Az említett okok miatt nem egyszerűen közigazgatási (még kevésbé államigazgatási) jogi. A helyi kormányzat politizáltságának formáiról ugyanis kizárólag a jogszabályok elemzéséből tényleg keveset lehet megtudni. A politológiai megközelítésnek hasonlóképpen, csak meghatározott megvilágításait alkalmazom. Keveset foglalkozom például az éppen adott helyi politikai felállások bemutatásával és magyarázatukkal. Részletesebben lesz szó viszont a helyi államszervezés és a politikai rendszer sajátos kapcsolatairól, működési jellegzetességeiről.
A téma és a megközelítési mód időszerűségét az önkormányzatok hazai kialakulása és a helyi pluralizmus szemünk előtt zajló kiépülése adja. E korszakos átalakulás tükrében, a változások „kötelező" regisztrálása mellett, nem árt eltöprengeni a közigazgatási és közigazgatás-politikai változások természetén. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 1
ELSŐ RÉSZ 5
A PÁRTOK INTÉZMÉNYES HELYI SZEREPÉNEK
KIALAKULÁSA 5
I. A politikai pártok lokális "honfoglalása" 5
1. Történeti gyökerek 6
2. Az önkormányzat és a pártpolitikák
viszonyainak elméletei 11
II. A politikai szerveződés jellege a polgári magyar
önkormányzati rendszerben 16
III. Az egypártrendszer tanácspolitikája 22
1. A totálisan centralizált területi
hatalompolitika kora 22
2. A területi szervek "feljogosítása" 25
3. A területszervezés politikai mechanizmusai 30
MÁSODIKRÉSZ 39
A HELYI KORMÁNYZATOK PÁRTOSODOTTSÁGA
A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 39
1. Mennyire pártpolitizáltak az egyes
országok helyi kormányzatai? 39
2. A helyi kormányzatok pártosodottságának tényezői 44
3. Méretek és intézményesség 47
4. A pártok szerepe a központ—helyi
viszonylatban 53
HARMADIK RÉSZ 56
PÁRT ÉS TANÁCS VISZONYA AZ
EGYPÁRTRENDSZERBEN 56
I. A településen 57
1. Formalizált véleménynyilvánítás bármely
kérdésben 59
2. A tanácsban működő vagy ott dolgozó
párttagok útján való befolyásolás 60
3. A tanácsi apparátus működését érintő napi
kapcsolattartás és akaratközvetítés 63
4. Befolyás a vezetőkiválasztásra 65
5. Operatív beavatkozás rendkívüli
helyzetekben 67
II. A megyében 70
1. A hatalmi eszközrendszer a megyei
pártbizottság kezében 70
2. A tanácsrendszer megyéje - a pártállam
megyéje 73
III. A pártirányítás államigazgatási jogi átírásának
természete 77
1. Az állami személyzeti tevékenység
szabályozása és a tanácselnök politikai
felelőssége 79
2. A tanácsi végrehajtó bizottság
jogintézményé 81
3. Politikai-igazgatási viszony a nem tanácsi
területi szervekhez 84
NEGYEDIK RÉSZ 88
ÖNKORMÁNYZAT ÉS TÖBBPÁRTRENDSZER
MŰKÖDÉSI FORMÁKBAN 88
I. A többpárti pluralizmus intézményes
megnyilvánulási formái az önkormányzatban 88
1. Pártok a helyi választásokon 88
2. A helyi szervekben 91
3. A pártok politikaformáló szerepéről 98
II. A többpártrendszer lenyomata a társadalmi
normarendszerekben 100
1. Helyi politika, helyi normák 100
2. Nem-jogi szabályok 103
3. A politizálás formalizálása 108
ÖTÖDIK RÉSZ 111
AZ ÚJ MAGYAR LOKÁLIS POLITIKAI KÜZDŐTÉR 111
I. Politikai együttműködési formák 111
1. Frakciók 119
2. Koalíciók 124
3. Önkormányzatközi integráció - a mélyben 127
II. Képviselők 131
1. Konkuráló elvek a bizottságok összeállításában 133
2. A bizottságok fajtái és működésük 136
3. A helyi képviselők anyagi ellátmánya és munkafeltételei 138
III. Tisztségviselők 142
1. Pártállások 144
2. Vezetői egyeztető fórumok 148
HATODIK RÉSZ 153
„IGAZI" ÖNKORMÁNYZAT ÉS „TORZSALKODÓ"
PÁRTOK 153
1. Mi mennyi? 156
2. Hol a határ? 161
3. A választási magatartás kötődései 166
4. Következtetések a választási rendszerre
nézve 169
IRODALOM 173
ÁBRÁK JEGYZÉKE 182
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 183
MELLÉKLETEK 184
1. melléklet: Kérdőíves felmérések 184
2. melléklet: Helyi választási eredmények
Csehországban 186