1.035.076

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyarok története rövid előadásban

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 530 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Hatodik kiadás. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E munka ötödik kiadása ezelőtt tíz évvel, 1876-ban jelent meg. Történetírásunk mind a történeti anyag közzétételében, mind annak feldolgozásában sokat gyarapodott e tíz év alatt, történeti tudásunk... Tovább

Előszó

E munka ötödik kiadása ezelőtt tíz évvel, 1876-ban jelent meg. Történetírásunk mind a történeti anyag közzétételében, mind annak feldolgozásában sokat gyarapodott e tíz év alatt, történeti tudásunk köre tágult, felfogásunk mélyebbre hatóvá, ítéletünk biztosabbá vált: sok dolog a mit igaznak tartottunk, álomképnek bizonyult s a kutatások nem egy hypothesist az igazság erejével ruháztak fel. Mikor a Franklin Társulat igazgatóságának felszólítására e hatodik kiadás sajtó alá készítését magamra vállaltam, főfeladatomnak ezt kellett tekintenem, hogy történetírásunk újabb vívmányait a gondjaimra bízott munka javára értékesítsem.
Hogy mit vegyek föl az utóbbi tíz év történeti kutatásainak eredményeiből az új kiadásba, azt könyvünk individualitása, rendeltetése, terjedelme és olvasóközönségének szüksége határozottan megszabták: arra nézve azonban, hogy azt a mivel a régi kiadáshoz hozzá kell járulnom, miképen egyeztessem össze a könyv szövegével, két út állott nyitva előttem. Vagy átalakítom a könyv szövegét, törlök belőle, toldok hozzá s módosítgatok rajta a szükséghez képest, vagy meghagyom a könyv szövegét a maga épségében s alkalom szerint a többiek közé illesztett fejezetekben és a szöveget kísérő jegyzetekben mondom el, a mit a hiányok pótlása, a tévedések megigazítása végett el akarok mondani. Jól megfontolva a dolgot az utóbbi utat választottam. Vissza

Tartalom

Bevezetés
ELSŐ KÖNYV
A magyar föld lakói őseinek beköltözése előtt
Őslakók: kelták, thrákok. Őskori emlékek1
Római uradalom - római műveltség2
A hún birodalom és népei3
Az avar birodalom és népei: szlávok4
A frank-német uralkodás kora5
Őskor
A vándorlások kora
A magyar nép eredete, ősi hazája; Scythia; a húnok kiköltözése7
Dentumogeria, vagyis döntövi Magyarország; a magyarok itt tanyáznak 884-ig8
A magyarok eredete az ősregék szerint9
A magyar nép belső viszonyai11
Vándorlásuk Lebediába; Álmos13
Kiköltözésük Atelközbe; Árpád fejedelemmé választása; vérszerződés13
Leo, görög császár a magyarokról15
Kiköltözésük Atelközből Árpád fejedelem alatt16
Honfoglalás
Beköltözésük mai hazájukba; az ország lakosai; az első foglalások19
Követség Szalánhoz; a Nyírség s Erdély elfoglalása20
Szövetség Arnulffal s hadjárat Szvatopluk ellen21
Az alpári ütközet; Szalán birodalmának elfoglalása; a pusztaszeri gyűlés23
Simeon adót fizet, Glad hűséget esküszik24
A Pannonföld meghódoltatása24
A honfoglalás befejezése25
A külföldi hadi kalandok kezdete; Árpád halála27
A rablókalandok korszaka
Zsolt fejedelem. Nagy diadalok Gyermek Lajos felett29
Beütések Olasz- és Francziaországba30
A magyarok és Madarász Henrik; a merseburgi vereség30
Ismételt pusztításaik Franczia- és Olaszországban; áttörnek Spanyolországba is31
Magyar követség Konstantinápolyban; Gyula megkeresztelkedik; Hierotheus, térítő32
Taksony fejedelem. Az augsburgi vereség33
Az augsburgi vereség hatása34
Az utolsó beütések görögországba; a külföldi hadi kalandok megszűnnek; bolgárok és besenyők letelepedése a Duna és Tisza mentén
Megjegyzések az első könyvhöz
A magyar nép eredetének kérdése történeti irodalmunkban; Hunfalvy Pál a magyar nép eredetéről36
Vámbéry Ármin a magyarok eredetéről37
Vita eredménye máig38
Rokon népek. A hún-székely kérdés38
A magyar nép vándorlásai a Fekete tenger mellékén40
A honfoglalás; hazánk lakosai a honfoglaláskor. Oláh-kérdés41
A honfoglalás idejének meghatározása43
MÁSODIK KÖNYV
Az árpádházbeli keresztény királyok. 997-1301.
A kereszténység s az alkotmányos királyság megalapítása. 997-1038.
Gejza fejedelem; követség I. Ottó császárhoz; az első térítések; Pilgrim, passaui püspök és törekvése46
Adalbert, prágai püspök s a fejedelmi család megkeresztelkedése48
Gejza szövetsége a bajor fejedelmi házzal; István és Gizella házassága; jövevény urak letelepedése48
István mint fejedelem; első térítései, rendeletei. Kolpán fölkelése49
István szervezi a keresztény egyházat s Asztrikot követségbe küldi a pápához; II. Silveszter pápa50
István megkoronázása; az ország belviszonyának rendezése51
István buzgalma a keresztény vallás terjesztésében; Gyula lázadása56
Zavarok a trónöröklés miatt; Péter és az Árpádházi herczegek; István halála58
Megjegyzések a második könyv első fejezetéhez
Gejza fejedelem érdemeit a kereszténység és királyság megalapításában nem méltatják eléggé61
Pilgrim törekvéseinek megítélése61
A bajor fejedelmi házzal kötött szövetség fontossága62
A Sz. István által alapított püspökségek; a szent király külföldi egyházi alapítványai63
Szent István állami intézkedéseinek megítélése64
Szent István vármegyéi; a vármegyék keletkezése65
A vármegyék belső alakulása66
A vármegyék és a nemesség67
A kereszténység és alkotmányos királyság megszilárdulása. 1038-1114.
Péter kormányra lépte és elűzetése69
A trón birtoka végett támadt háború; Samu kegyetlensége és bukása70
Péter másodszori trónralépte; meghódolása a császár főhatósága előtt s elűzetése71
Fölkelés a kereszténység és királyság ellen; az Árpádházi herczegek hazahívása72
Első Endre megerősödvén a trónon, a fölkelést leveri73
A Henrik császárral viselt háborúk; Béla és a vezéri méltóság74
Viszálykodás a fejedelmi testvérek között; Endre halála75
Első Béla király leveri a pogányság utolsó fölkelését76
Béla király gyarapítja az ország jólétét s őrködik a királyság függetlensége fölött, halála78
Salamon király s a vezérek közti első villongás; ezek diadalai a kibékülés után78
Újabb viszálykodás a kir. rokonok közt; Salamon megbuktatása80
A nemzet Gejzát választja királylyá: ennek küzdelme Salamonnal; halála81
Sz. László király: egyezkedése Salamonnal; törvényei82
Salamon újabb nyugtalankodása; halála84
A szabolcsi gyűlés; Halics meghódoltatása; László halála85
Kálmán király megfékezi a fellázadt horvátokat87
A keresztes hadak átvonulása az országon87
Viszálykodás a király és Almos vezér közt; a tarczali országgyűlés80
Dalmátország meghódoltatása; Álmos vezér lázadása és megvakítása; Kálmán halála90
A görög befolyás korszaka. 1114-1196.
II. István király háborúi Velenczével, Ausztriával s az oroszokkal92
Kúnok beköltözése; belvillongások; görög háború93
Álmos herczeg fiát, a megvakított Bélát fogadja örököséül94
Második (Vak) Béla és az aradi országgyűlés94
A trónkövetelő Borics herczeg támadásai; Béla halála95
II. Gejza a szászokat befogadja az országba96
Borics újabb nyugtalankodása; a második keresztes hadjárat vitézei hazánkon vonúlnak keresztül97
Orosz háborúk; Mánuel császár ellenséges tervei. Belviszályok; Gejza halála97
III. István király és Mánuel védenczei (II. László és IV. István) a magyar trónon99
Mánuel cselszövései; Béla herczeget magával viszi Konstantinápolyba s örököséül fogadja; Dalmácia görög kézre kerül100
Mánuelnek fia születik; Lemond Béla herczegre épített terveiről101
III. Béla legyőzi az ellene támadt pártokat102
III. Béla belső intézkedései103
Visszafoglalja Dalmátországot104
Fenhatóságát kiterjeszti Halicsra104
III. Béla és a harmadik keresztes hadjárat; diadala Velencze fölött105
Utolsó intézkedései; halála105
Nemzeti visszahatás. 1196-1235.
Imre király küzdelmei lázadó öccsével, Endre herczeggel106
Imre halála; Endre herczeg a kiskorú III. László király gyámja107
II. Endre király gyerge kormánya; Gertrud királyné meggyilkolása110
II. Endre keresztes hadjárata111
Az ország nyomorúsága a Sz. Földről visszatérése után; hasztalan erőfeszítések Halics megszerzése végett111
Béla, az ifjabb király síkra száll apja ellen az ország bajainak orvoslása végett112
Az arany bulla113
A várjavak visszavétele miatt vívott harcz a királyság s a főnemesség közt; az 1231-ki országgyűlés114
Endre javíthatatlan; csak halálával kerüli ki az egyházi átkot116
A királyság harcza az olygarchiával; az országé a keleti műveletlen népekkel. 1235-1301.
IV. Béla törekvései a királyi tekintély helyreállítására s az e miatt támadt lázadás117
A kúnok bevándorlása118
A tatárok betörése; előkészületek; Frigyes, osztrák herczeg; a kúnok119
Béla összeütközik a tatárokkal; a mohi csata végzetessége; a király menekül120
A győztes tatár had pusztításai121
Az ország helyreállítása122
Háborúk az osztrák Fridrikkel és Ottokárral123
Viszálykodások Béla és fia, István közt124
Az apa és fiú király között folyt viszálykodások hatása az országra126
Fontos házassági összeköttetések a nápolyi, bajor és cseh fejedelmi családokkal127
V. István háborúja Ottokárral; habsburgi Rudolf a magyar szövetség után törekszik; István halála127
IV. (Kún) László folytatja a háborút Ottokárral; szövetsége Habsburgi Rudolffal; a dürnkruti csata128
A király a kúnok közt; az ország nyomorúsága; pápai beavatkozás; László elzáratása129
A király rövid ideig tartó javulása;győzelmei a kúnok és tatárok felett131
László ismét visszasülyed előbbi életébe; halála131
III. Endre, az utolsó Árpádházi király; a trónkövetelők133
Endre és Albert134
Endre és Martell Károly135
Róbert Károly; VIII. Bonifácz pápa; az Anjou-párt erősödik136
Endre védekezése a trónkövetelő és az olygarchiák ellen; a pesti és rákosi országgyűlés136
Róbert Károlyt párthívei Zágrábban megkoronázzák; Endre halála138
Visszatekintés az Árpádok korára
A magyar királyság megalakul, terjed, erősödik a függetlenségét megvédi mind a nyugati és keleti császársággal, mind a pápai székkel szemben139
Az egyház és a szellemi műveltség140
Építészeti emlékek140
Az alkotmány fejlődése141
HARMADIK KÖNYV
Az Anjou-ház és örököseinek korszaka. 1301-1439.
A trónvillongások és Róbert Károly uralkodása. 1301-1342.
Róbert Károly és Venczel143
Róbert Károly és Ottó144
A rákosi országgyűdlés 1308-ban; Róbert Károly az ország egyedüli királya; Csák Máté146
Diadal Csák Máté fölött; a király udvara Temesvárott147
Kincstári ügyek; a hadsereg újjászervezése; banderiumok148
Diplomatikai összeköttetések; Lengyelország150
Zách Feliczián merénylete150
A havasalföldi hadjárat151
Károly a nápolyi trón örökösét Endre-, a lengyelországit Lajos fiának szerzi meg152
Új adórendszer153
Róbert Károly halála; érdemei154
I. (Nagy) Lajos kormányzata. 1342-1382.
Első kormánytettei155
Nápolyi ügyek; Endre meggyilkolása155
Az első nápolyi hadjárat156
Második nápolyi hadjárat. Eredmények157
Az ősiség és kilenczedadó megalapítása158
Háború a litvánokkal és tatárokkal; Moldva meghódoltatása159
Háború Velenczével; a dalmát városok visszavétele160
Lajos, az egyház zászlótartója161
Viszálykodás IV. Károly császárral161
A török veszedelem közeledése; háború Bolgárországban162
A magyar és lengyel korona egyesítése163
A harmadik velenczei háború164
Durazzói Károly nápolyi királylyá lesz; Lajos utolsó intézkedései; halála165
Nagy Lajos uralkodásának jellemzése166
Az utolsó Anjouk és örököseik
Mária királynő elveszti a lengyel koronát; horvátországi zavargások169
(Kis) Károly rövid uralkodása; halála170
Fejetlenség; zavargások; a királynék fogsága; Zsigmond királylyá választása171
Mária és Zsigmond közös uralkodása; a török a magyar korona területén; Galiczia elvész; Horvátország háborog172
Mária halála; Zsigmond koronája veszedelemben; nápolyi László pártja174
A nikápolyi csata175
A nápolyi párt erősödik; Zsigmond az elégületlen urak foglya175
Örökösödési szerződés Albert, osztrák herczeggel; Nápolyi László bejön az országba; Zsigmond kiűzi őt s pártját megsemmisíti176
Országgyűlések; belintézkedések; a kir. városok polgársága mint országos rend; placetum regium178
Zsigmond római királylyá választása; velenczei háború179
Zsigmond és a konstanczi zsinat181
Háború az ozmánnal; Brankovics György és a szerb várak181
Harcz a huszitákkal, Velenczével és a törökkel183
A honvédelem rendszerének szabályozása184
Békekötés a huszitákkal; az erdélyi paraszt lázadás; Zsigmond halála185
Zsigmond jellemzése186
Albert királylyá választása; török háború; Albert halála 187
Az 1438-ki budai országgyűlés végzései188
NEGYEDIK KÖNYV
A Hunyadyak kora, 1439-1490.
Hunyady János befolyása
Míg követség jár Ulászlónál, Erzsébet megkoronáztatja fiát, (utószülött) Lászlót; Fridrikhez fordul segedelemért és zsoldjába fogadja Giskrát190
Ulászlót a nemzet többsége királyúl fogadja; háború Ulászló és Erzsébet közt; békealkudozások; Erzsébet halála191
Hunyady János harczai a török ellen; a szebeni és vaskapui diadal192
A hosszú hadjárat193
Békekötés a törökkel; megszegése; a várnai veszedelem; Ulászló halála194
Országkapitányok; V. Lászlót ismerik el királyúl, de Fridrik nem adja ki sem őt, sem a koronát196
Hunyady János az ország kormányzója; készületek a török ellen; háború és alkudozások Fridrikkel197
A rigómezei ütközet198
Hunyady Brankovics fogságába jut, de kiszabadul199
Hunyady megtámadja Giskrát200
V. László kiszabadítása Fridrik kezéből; Czilley Ulrik, a király gyámja; Hunyady lemond a kormányzóságról201
A hatalom kisiklik Czilley kezéből; Hunyady, az orszság kapitánya; győzelem a török felett202
Czilley ismét felül kerekedik; cselszövései Hunyadi megrontására203
Hunyady megbékül elleneivel; készülődik a török ellen204
A nándorfehérvári diadal205
Hunyady János halála; jelleme, érdemei207
Czilley a Hunyadyakat meg akarja semmisíteni; halála Nándorfehérvárott; a király kibékül a Hunyadyakkal208
Hunyady László a vérpadon, Mátyás a fogságban; V. László Csehországba fut; forrongás az országban209
I. Mátyás uralkodása. 1458-1490.
Mátyás királylyá választása210
Mátyás felszabadítja magát Szilágyi Mihály gyámkodása alól211
A Garay-párt lázadása; Fridriket választják királylyá212
Mátyás legyőzi Fridrik hadait; békét köt vele s a koronát visszaszerzi; Giskra is megbékül213
Mátyás diadalai a török felett Boszniában; a fekete sereg kezdetei; a király megkoronázása214
A török újabb nyugtalankodása Boszniában és Szerbiában; hadikészülődések216
A zsebrákok kiirtása217
Intézkedések az adó- és vámügyben217
Az erdélyi lázadás: a moldvai hadjárat218
Podjebrad és a pápai szék; Mátyás a pápa, a császár és a cseh-morva kath. rendek sürgetéseire megkezdi a háborút Podjebrad ellen218
A cseh háború Podjebrad haláláig220
A magyar urak lázadást tervelnek Mátyás ellen; vitéz Mihály, az elégedetlenek feje221
A cseh háború folytatása 1474-ig223
A második cseh háború; az olmützi béke224
Mátyás házassága Beatrix-szel; első háborúja Fridrikkel225
Török támadások; kenyérmezei diadal; Kinizsi és a szerb telepítés226
A második háború Fridrikkel; Bécs megvétele228
Mátyás gondoskodása fiáról; az 1485-diki országgyűlés; Mátyás halála230
Mátyás uralkodásának eredményei231
ÖTÖDIK KÖNYV
A nemzeti sülyedés kora a Jagellóház s az olygarchiai féktelenség alatt. 1490-1526
II. Ulászló. 1490-1516.
Királyválasztási háborgások; Ulászló megkoronázása235
Ulászló harczai és egyezkedései a trónkövetelőkkel239
Az olygarchia túlkapásai az 1492-ki országgyűlésen; harczok a törökkel; a fekete sereg feloszlatása240
Gyakori országgyűlések; az olygarchák féktelenkedései az országgyűléseken s azokon kívül; a fő- és köznemesek pártja242
Szövetség Velenczével a török ellen; Ulászló bérbe adja fegyverét; béke a törökkel245
Kincstárügy246
Szapolyai János törekvései a királyi székre; az 1505. országgyűlés végzései; házassági szerződés Miksával247
A király búskomorsága; Lajos királyfi megkoronázása248
Szapolyai újabb, sikertelen lépése Anna, kir. herczegnő kezének megnyeréseért; kudarcza fokozza bosszúját249
A parasztlázadás; a jobbágyság sorsa250
A Szapolyai-párt újabb zavargása; a király élete is veszedelemben forog252
Ulászló végleges szerződése Miksával; halála 253
II. Lajos. 1516-1526.
Szapolyai a kormányzóságra törekszik; pártja az országgyűléseken; a kincstár üres; a határ védetlen. A fiatal király254
Török háború; Sabácz és Nándorfehérvár eleste257
A nemesség Nándorfehérvár eleste után sem fog komolyan az ország védelméhez258
A pártvillongások tetőpontra hágnak; a rákosi országgyűlések; Szapolyai és Verbőczy a köznemesség élén260
A hatvani országgyűlés; Szapolyai pártja felülkerekedik262
A főnemesség ellenhatása s győzelme a budai gyűlésen263
Készülődések a török ellen264
Az ország szánandó állapota; a mohácsi veszedelem265
Némely belviszonyok, különösen az egyházi ügyek állapota269
Visszatekintés a vegyesházbeli királyok korára
Nagy átalakulások ez idő alatt Európában272
Magyarország helye az európai államrendszerben273
Alkotmányunk fejlődése274
Rendek; rendi küzdelmek275
Az ország lakossága276
Műveltség277
HATODIK KÖNYV
A német és török, nemzet- és országveszélyeztető befolyás korszaka. 1526-1604.
Első Ferdinánd és Szapolyai János ellenkirályok. 1526-1540.
Királyválasztó országgyűlések s a két király megkoronázása280
János király szerződése a törökkel282
Szuleiman második hadjárata; Buda megvétele283
Az ellenkirályok egymásközti harcza284
Szuleiman harmadik hadjárata; Kőszeg ostroma286
Ferdinánd békekötése a törökkel; Gritti287
A n.-váradi békekötés289
János halála és végrendelete290
János uralkodásának megítélése291
A török hódoltság s az erdélyi fejedelemség megalakulása. 1540-1604.
Első Ferdinánd az ország egyedüli királya; megkísérli a n.-váradi béke végrehajtását; Frater György292
Szuleiman negyedik hadjárata; Buda török kézre kerül; János Zsigmond Erdélyben293
Sikertelen alkudozások Ferdinánd és Izabella között294
Kísérlet birodalmi sereggel Buda visszavételére; a hadjárat csúfos kudarcza294
Szuleiman ötödik hadjárata; török hódoltság; Ferdinánd első békekötése a törökkel295
Erdély átadása Ferdinánd uralma alá; Utjeszenics halála296
Az 1532-ki török háború; Temesvár, Lippa, Drégely eleste; Eger ostroma300
Izabella visszatérte Erdélyxbe. Ferdinánd halála301
Miksa király harczai János Zsigmond fejedelemmel. Szuleiman utolsó hadjárata; Szigetvár védelme303
János Zsigmond halála; Báthory István fejedelemmé választása; Miksa és Báthory versenygése a lengyel koronáért. Miksa halála305
A vallás ügye ez idő alatt306
Rudolf uralkodása; meghasonlás a nemzet és király közt308
A tizenötéves török háború kezdete; Győr eleste309
Báthory Zsigmond szövetsége Rudolffal; a keresztesi ütközet; Győr visszavétele311
Erdély Báthory Zsigmond alatt; Basta zsarnoksága314
Magyarország belső viszonyai; politikai és vallási sérelmek316
Török hódoltság
A török hódoltság területe318
A hódoltság területének felosztása319
A török hódoltság viszonya a magyar koronához319
Török béke; zsákmánylás; rabul ejtett keresztények; kiváltásuk321
A török városainkban; ezek pusztulása322
A vidék pusztulása a török adózás miatt324
A török hódoltság a nemzet erkölcsi és szellemi erejét meg nem töri326
HETEDIK KÖNYV
A nemzeti visszahatás és felkelések időszaka. 1604-1711.
Bocskay felkelésétől a linczi békéig
Bocskay felkelése; a bécsi és zsitvatoroki békekötés328
Viszályok Rudolf és Mátyás között; Rudolf lemondása a királyságról331
Rudolf helyét II. Mátyás foglalja el; az 1608-ki országgyűlés332
Erdélyi viszonyok; Bethlen Gábor alkudozásai Mátyással; ennek halála333
Második Ferdinánd trónfoglalása és a harminczéves háború kezdete336
Bethlen Gábor első támadása, a pozsonyi országgyűlésig336
A beszterczei országgyűlés; a nickolsburgi békekötés338
Bethlen Gábor második támadása; a második bécsi béke340
Bethlen Gábor viszonya Ferdinándhoz; tervei a török ellen; a gyarmati béke340
Az 1625-ki soproni országgyűlés; Bethlen Gábor harmadik támadása; a pozsonyi és szőnyi béke342
Bethlen Gábor életének utolsó évei és halála344
Első Rákóczy György s összeköttetései az európai protestans hatalmakkal; II. Ferdinánd halála345
Harmadik Ferdinánd: vallási viták az országgyűlésen; a szőnyi béke megerősítése347
Eléső Rákóczy György támadása; a linczi békekötés349
A linczi béke beczikkelyezése; a protestansok újabb sérelmei; III. Ferdinánd halála351
Kényuralom az 1681-ki pozsonyi országgyűlésig
Második Rákóczy György szerencsétlen lengyel háborúja352
Rákóczy Gy. küzdelme az erdélyi fejedelemség megtartásáért; halála353
Erdély aláhanyatlása; Barcsay, Kemény és Apaffy fejedelmek; német szövetség és török erőszak355
Az 1662. országgyűlés; a rendek panaszai356
Az 1663-64. évi török háború; Zrínyi és Montecuccoli; a szt. gotthardi diadal és a vasvári béke357
A magyarok elégületlensége a vasvári békével358
A Wesselényi-összeesküvés360
Zrínyi Péter és társai; fölkelésük elfojtása361
Belviszonyok a fölkelés elfojtása után; katonai önkényuralom; protestansok üldözése363
Lobkovicz bukása; sikertelen békekísérletek; Thököly Imre fölkelése365
Az 1681-ki országgyűlés; Thököly szövetsége a törökkel s fejedelemmé választása366
Szabadulás a török járom alól
A tizenhatéves diadalmas török háború; a török veresége Bécs alatt368
Magyarország felszabadításának kezdete a török járom alól; Thököly felkelése aláhanyatlik369
Buda megvétele371
Mohácsi diadal> Eszék, Pétervárad visszafoglalása; Erdélyt császári hadak szállják meg; Apaffy árnyékfejedelem373
Karaffa és az eperjesi vértörvényszék373
Az 1687. pozsonyi országgyűlés374
Újabb fényes győzelmek a törökön; Erdély meghódolása; Leopold diplomája375
A tizenhatéves felszabadító háború vége; Savoyai Eugen diadala Zenta mellett; karloviczi béke376
II. Rákóczy Ferenc fölkelése
A bécsi kormány s a császári zsoldos hadak zsarnoksága; fölkelés tervezése az alkotmány megvédésére; II. Rákóczy Ferencz378
Rákóczy Ferencz ifjúsága; összeköttetései a franczia udvarral; elfogatása; megmenekülése379
Rákóczy F. kitűzi a felkelés zászlaját, s rövid időn egész Felső-Magyarország neki hódol380
Békealkudozások; Széchenyi Pál; I. Lipót halála381
Első József trónralépte s első intézkedései; a szécsényi gyűlés382
Újabb, sikertelen alkudozások; Rákóczy hatalmába keríti Erdélyt383
A fölkelők kísérletei a franczia szövetség megkötésére; a rozsnyói s bécsi tanácskozmány385
Az ónodi gyűlés387
Az elszakadás kimondása után XIV. Lajos cserben hagyja a fölkelőket389
Első József és a fölkelők; a pozsonyi országgyűlés 1708-ban390
A fölkelés hanyatlása; a trencséni vereség; a bányavárosok és Erdély elvesztése391
József kegyelmet hirdet; a fölkelők hadainak veresége Vadkertnél392
Békealkudozások; Pálffy és Károlyi; a szatmári gyűlés394
A szatmári béke395
A bujdosók; Rákóczy Rodosztóban; halála396
NYOLCZADIK KÖNYV
A kibékülés és a nemzetiségi gyöngülés időszaka. 1711-1780.
III. Károly megkoronázása; az 1712-15. országgyűlés; állandó katonaság398
Károly első, diadalmas háborúja a törökkel; a passzaroviczi béke399
Az 1722-23. országgyűlés; pragmatica sanctio; az igazságszolgáltatás rendezése400
Az ország gazdasági állapota; betelepítések; Merey a temesi bánságban; Fiume401
Mária Terézia és Lothringeni Károly házassága; szerb lázongás403
Károly második török háborújának kudarcza; a király halála403
Mária Terézia trónralépte; az ellene támadt európai szövetség404
Az 1741-ki pozsonyi országgyűlés405
A nemzet áldozatkészsége a trón megmentésében; törvények az alkotmány megerősítésére406
Az osztrák örökösödési háború; az aacheni béke407
Mária Terézia hálája a magyarok iránt; a kir. palota újra építése Budán410
Az 1751. országgyűlés; lázongások a déli katonai őrvidéken411
A hétéves háború; a hubertsburgi béke411
Mária Terézia újításai s alapítványai: kir. testőrség, új úrbéri rend, az igazságszolgáltatás javítása413
Egyházi és közoktatási intézkedések: új püspökségek, tanulmányi alap, az egyetem Budán, Ratio educationis414
Lengyelország felosztása; a 16 szepesi város visszavétele; bajor örökösödési háború416
Mária Terézia halála; uralkodásának jellemzése417
KILENCZEDIK KÖNYV
II. József korszaka: a nemzet erőszakos megrázatása az önkényes újítások által. 1780-1790.
József mint kormánytárs; trónralépte; tervei általában419
Az országba küldött biztosító levele; rendeletei a fináncz- és sajtóügyben420
Az egyházi és nevelési ügy körüli újítások421
Politikai újítások; a főkormányszékek rendezése424
A korona és német nyelv iránti rendeletek425
Az új adórendszer s az összeírást illető rendelet427
Az erdélyi oláhok lázadása428
A jobbágyok felszabadítása; az úrbér rendezése431
A megyei hatóságok eltörlése s a belkormány szabályozása a felállított tíz kerületben432
A törvényszékek rendezése434
Az új adórendszer s a föld felmérése435
A török háború; belzavarok Magyarországban436
Az újítások eltörlése; József halála438
TIZEDIK KÖNYV
A nemzeti s alkotmányos visszahatás korszaka 1790-1825.
Az alkotmány helyreállítása. Kibékülés. 1790-1802.
II. Leopold trónralépte; az 1790-91. országgyűlés440
Békekötés a porosszal és törökkel; az erdélyi országgyűlés; Leopold halála443
I. Ferencz trónralképte; a franczia háborúk kezdete; koronázó országgyűlés444
Az első franczia háború446
A Martinovics-féle mozgalom447
Az első franczia háború folytatása; az 1796-ki országgyűlés452
A második franczia háború455
A nemzeti ellenzék ébredése. 1802-1825.
Az ország belállapota; az 1802-ki országgyűlés457
A harmadik franczia háború; az 1805-ki országgyűlés459
Európa állása a pozsonyi béke után; az 1807-ki országgyűlés463
A negyedik franczia háború; a bécsi békekötés465
Az ország némely belügyei; a kormány pénzügyi rendeletei; az 1811-ki országgyűlés468
Az ötödik franczia háború; Napoleon bukása470
Belállapotok az 1825-ki országgyűlésig471
TIZENEGYEDIK KÖNYV
Az alkotmányos átalakulás korszaka. 1825-1848.
Az 1825-27. országgyűlés; a M. T. Akademia megalapítása474
Az irodalom része a nemzeti küzdelemben477
Gr. Széchenyi István agitatiója478
Az 1830-ki országgyűlés479
Előkészületek az 1832-ki országgyűlésre480
Az 1832-ki országgyűlés; az alsó tábla liberális többségének küzdelme a főrendekkel s a kormánynyal; az úrbér ügye; a korteskedés; Kossuth tudósításai481
Az 1834-ki erdélyi országgyűlés; br. Wesselényi Miklós, az ellenzék vezére485
V. Ferdinánd trónralépte 1835-ben; viták az országgyűlésen a czímkérdés felett; sérelmek; Wesselényi pöre486
A budapesti lánczhíd; dunai gőzhajótársulat; a Vaskapu szabályozása487
Az 1832-36. országgyűlés bezárása; eredményei488
A kormány egészen a reactio terére lép; Kossuth, Wesselényi és Lovassy László elzárása490
Az illyrizmus491
A reformpárt erősödése társadalmi úton493
Az 1839-ki országgyűlés494
A közhangulat az 1839-ki országgyűlés után496
Kossuth "Pesti Hírlap"-ja, mint a radicalis irány képviselője és gr. Széchenyi István496
A conservativ párt is elhagyja a negatio terét; gr. Dessewffy Aurél, a "Világ" szerkesztője498
Nemzetiségi mozgalmak a felvidéken és Horvátországban499
A szatmári pontok; reformtörekvések az anyagi téren500
Az 1843-44. országgyűlés; a vegyes házasságok és a más vallásra való áttérés kezdete502
A magyar nyelv, az állam hivatalos nyelve503
A reformkérdések sorsa; az orsz. iparvédegylet; a nemzeti közvélemény felzúdulása a kormány ellen506
Az 1843-ki országgyűlés után a kormány megváltoztatja addigi politikáját508
A centralisták pártja; a megyerendszer és parlamentarizmus510
Administratori rendszer510
Politikai és gazdasági reformok életbeléptetése társadalmi úton; jobbágyok felszabadítása; Tiszaszabályozás; József nádor halála512
Előkészületek az 1847-48. országgyűlésre; a reformpárt programmja514
Az 1847-48. országgyűlés; a reformpárt diadala; az 1848-diki törvények516
TIZENKETTEDIK KÖNYV
A nemzeti függetlenség harcza s a kényuralmat követett kiegyenlítés, 1848-1867.
A bécsi minisztériummal s a nemzetiségekkel kifejlett harcz521
A miniszterium leköszönése; a honvédelmi bizottmány; V. Ferdinánd lemond a trónról s helyét I. Ferencz József foglalja el522
Az alkotmány felfüggesztése; nyílt háború523
A nemzeti ellenállás; a függetlenségi nyilatkozat523
Az orosz interventio; a nemzet meghódoltatása524
Az önkényuralom; Bach miniszter kormányrendszere524
Az alkotmán y-octroy; a provisorium525
A kiegyezés; koronázás526
Függelék
A magyar királyok és erdélyi fejedelmek sorrendje529
A magyar királyok családfája530

Horváth Mihály

Horváth Mihály műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Mihály könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv