A munkadíjazási és ösztönzési rendszerek

Tartalom

I. A VÁLLALATI BÉR- ÉS JÖVEDELEMGAZDÁLKODÁS KERETEI
1. A MUNKABEREK, MUNKAJÖVEDELMEK FUNKCIÓI, ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG 1
2. AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE9
A bérszabályozás módszere a direkt gazdaságirányítási rendszerben 9
Béralapellenőrzés 10
Átlagbérellenőrzés 14
Nyereségrészesedési rendszer 19
A bérszabályozás módszere az indirekt gazdaság irányítási rendszerben 20
A nyereségből személyi jövedelmekre fordítható hányad 26
A bérszínvonal összekapcsolása a részesedési alappal 28
3. A BÉRSZABÁLYOZÁS MÓDSZERÉNEK SZEREPE A BÉR ÉS
SZEMÉLYI JÖVEDELEM ARÁNYAINAK IRÁNYÍTÁSÁBAN38
4. A VÁLLALATON BELÜLI BÉR- ÉS JÖVEDELEMGAZDÁLKODÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
II. VÁLLALATON BELÜLI EGYSÉGEK ANYAGI ÉRDEKELTSÉGI
RENDSZERE
A VÁLLALATON FELÜLI EGYSÉG FOGALMA, ÉRDEKÉLTSÉGÜK JELLEGE, TARTALMA, JELENTŐSÉGE
2. AZ EGYSÉGEK ÉRDEKELTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS
MUNKAÜGYI FELADATOK JELLEGE, KOMPLEXITÁSA.
3. A VÁLLALATI SAJÁTOSSÁGOK SZEREPE AZ EGY
SÉGEK KONKRÉT ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERÉBEN 51
Termelési szerkezet 51
Az egységek kapcsolatai 53
Telepitési helyzet 55
A vállalat egységeinek eredete 56
A vállalaton belüli irányitás jellege 57
A vállalaton belüli önálló elszámolás 58
Egyéb sajátosságok 59
A termelési kapacitások konvertálhatósága 59
Piaci hatások érvényesülése, értékesítési irányok 60
Termékek bonyolultsága, fejlesztésigényessége 61
Egyéb tényezők 61
4. A VÁLLALATON BELÜLI EGYSÉGEK ÉRDEKELTSÉGÉNEK
ALAPTÍPUSAI 63
Az elkülönített eredményen alapuló belső
érdekeltség 63
Kapcsolt típusu belső érdekeltség 68
Tervtipusu belső érdekeltség 72
Bázistipusu belső érdekeltség 76
Normatív és mutatőszámos tipusu belső
érdeke1tség 78
Normatív tipusu belső érdekeltség 79
Mutatószámos belső érdekeltség 83
Kollektiv eredményből való kiegyenlített
részesedésen alapuló belső érdekeltség 86
Kombinált tipusu belső érdekeltség 91
5. AZ EGYSÉGEK ANYAGI ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERE
KIALAKÍTÁSÁNAK, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 92
Célok és feltételek tisztázása 92
Az alkalmazással és a működéssel összefüggő
sajátosságok jellege és azok jellemzése 92
A belső érdekeltség alaptípusának kiválasztása 93
6. AZ EGYSÉGEK ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERÉNEK MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOS FELADATOK 97
7. A BELSŐ' ÉRDEKELTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PROBLÉMÁK
ÉS AZ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE 100
Az egységek jövedelme közötti túlzott
nivelláció 102
Az egységek jövedelmeinek túlzott különbségei 102
Az egységek vezetőinek és kollektívájának
eltérő érdekeltsége 102
Helytelen ösztönzési irányok felismerése,
mellőzése 103
III. A BÉR- ÉS JOVEDELLMSZINVONAL FEJLESZTÉSE,
FELTÉTELEINEK ELEMZÉSE ÉS TERVEZÉSE
1. A BÉR- ÉS JÖVEDELEMSZINVONAL FOGALMA 109
A bérköltség összetevői 109
A bérköltségen felüli személyi jövedelmek
összetevői 113
A foglalkoztatott létszám összetétele 114
A bér- és jövedelemszinvonal értelmezése.. 115
A bérszínvonal 116
A bérszínvonal mint a személyi jövedelmek szabályozásának eleme 118
Vállalatok által képzett átlagbérmutatók 122
A jövedelemszinvonal 125
§§ A SZEMÉLYI JÖVEDELMEK SZINVONALAT TÁRSADALMI
SZINTEN MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 131
A munka társadalmi termelékenysége színvonalának szerepe 131
A társadalmi újratermelés bővítése és a
bővítés mértékének szerepe 135
A munka társadalmi termelékenysége dinamikájának szerepe 136
3. A SZEMÉLYI JÖVEDELMEK DIFFERENCIÁLÁSÁNAK
LEGFONTOSABB SZEMPONTJAI 138
A differenciálás objektív alapjai 139
Differenciálás az irányítók megítélése
szerint 140
A SZEMÉLYI JÖVEDELMEK SZINVONALAT BEFOLYÁSOLÓ VÁLLALATI TÉNYEZŐK
5. A HELYES BÉR- ÉS JOVEDLLEMARÁNYOK KIALAKÍTÁSA 146
A kereseti arányok vizsgálata 146
A kereseti arányok fogalma, jelentősége. 146
A vállalat nagyobb egységei közötti
kereseti arányok vizsgálata 148
A kereseti arányok összehasonlítása a
Munkakategóriák súlyozott átlagolása utján 149
A kereseti arányok összehasonlítása a
munkakategóriák beállási szintje alapján 151
A kereseti arányok összehasonlítása
korrelációs számitások utján 154
A különböző szakmákban és a foglalkozási
ágakban foglalkoztatottak kereseti arányai 158
A személyi jövedelmek befolyásolásának
eszközei, az arányok alakításának támpontjai
Munkaminősítés munka- és személyi besorolás
A munkaminősités és besorolás munkaügyi
funkciói 167
Az elosztási funkció 167
Az ösztönzési funkció 167
A tervezési funkció 168
A szervezési funkció 169
I. A MUNKAMINŐSITÉS ÉS BESOROLÁS ELMÉLETI
ALAPJAI 171
A munka mérésének és besorolásának elvi
alapjai 171
A munkaminősités és besorolás folyamata 175
Globális besorolási rendszerek 176
Analitikus besorolási rendszerek 178
A munkaminősités és besorolás tényezői, és
azok mérése 179
A munkaminősités tényezőinek kiválasztása 179
A munkatényezők mérése 181
A MUNKAMINŐSITÉSI ÉS BESOROLÁSI RENDSZEREK
FEJLŐDÉSE 184
13 Az 1949 évi iparági kollektiv szerződésekben rögzitett bérosztályos munkaköri
besorolási rendszer 185
Az 1950-1956 között alkalmazott munkabesorolási rendszer 188
Az 1957-ben bevezetett, három kategóriás,
alsó és felső bérhatáros munkabesorolási
rendszer 189
Az 1960-ban bevezetett f,keretbesorolási
rendszer" 191
A keretbesorolási rendszer főbb ismérvei 191
A keretbesorolási rendszer besorolási
táblázata és a rendszer felépítése 191
A keretbesorolási rendszer feltételei 193
A szakképzettségi igény besorolásának alapelvei 193
A munkavégzés körülményeinek fokozatai és besorolásának alapelvei 194
4. MUNKABESOROLÁSI PÉLDATÁRAK KIALAKÍTÁSA ÉS
HASZNÁLATA 197
5. TARIFARENDSZEREK 199
Kategóriák és bértételek kapcsolatai 199
Bértételek megállapításának főbb határai 201
Bértételek tervezése 203
6. MUNKAKÖRI BESOROLÁS ÉS MINŐSÍTÉS A VÁLLALATI ALKALMAZOTTAKNÁL
Az 1949. évi kollektiv szerződésekben
rögzített bérosztályos munkaköri besorolási rendszer11 208
Az 1952-ben bevezetett "munkaköri bértáblázatos" rendszer 210
Az 1971-ben bevezetett "egységes keretbesorolási" rendszer 212
7. SZEMÉLYI BESOROLÁS ÉS ALAPBÉRMEGÁLLAPITÁS 216
A munkabesorolás és a személyi besorolás
folyamata, összefüggése és különbsége 216
A személyi besorolás tényezői 217
A személyi besorolás az 1971-ben bevezetett keretbesorolási rendszerekbe 218
8. MUNKA-ÉS SZEMÉLYI BESOROLÁS ELEMZÉSE 221
A munka- és személyi besorolás összhangjának jelentősége 221
A személyi besorolás elemzése a tarifarendszer alapján 222
V. AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉSI ÉS BÉRFORMÁK
1. A BÉRFORMÁK FUNKCIÓI ÉS KAPCSOLATA A BÉREZÉS
MAS ELEMEIVEL 225
2. A MUNKÁS ALAPBÉR ÉS AZ ÖSZTÖNZÉS 227
Az ösztönzés iránya. 228
Az ösztönzés mértéke 229
A teljesitménykövetelmény 230
3. MUNKÁS BÉRFORMÁK 232
Időbér 232
Teljesítménybér 233
4. A TELJESÍTMÉNYBÉR FORMÁI 237
Munkabesoroláson alapuló bérformák. Darabbér 237
Egyenes /lineáris/ darabbér 238
Degresszív darabbér 239
Munkabesoroláson /személyi béren/ alapuló
teljesítmény-bérformák 240
Személyi besoroláson alapuló egyenes
/lineáris/ teljesítménybér 240
Személyi béren alapuló degresszív teljesítménybér ... 242
Prémiumos időbér 243
A munka- és munkásbesoroláson alapuló teljesítménybér /kettős bérforma244
Kombinált bérformák 246
A prémiummal kombinált darabbérezési
forma 246
A személyi béren alapuló prémiummal
kombinált teljesítménybérezés 247
Csoportbérezés 247
5. AZ ALKALMAZOTTAK BÉRFORMAI
Az alapbérrendszerek jellemzői 251
Az alapbérek megállapítása 254
Személyi fizetés megállapítása 256
Az alkalmazottak premizálási rendszere 257
A kereskedelem hálózati dolgozóinak teljesítménybér-rendszere 263
6. A RÉSZESEDÉSI ALAP FELOSZTÁSA, FELHASZNÁLÁSA 265
A részesedési alap felosztása 265
Premizálás, jutalmazás 266
Nyereségprémium, nyereségjutalom 267
Év végi részesedés 271

VI. A MUNKA VERSENY MOZGALOM ES SZERVEZESE
1. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉRTELMEZÉSE,
helye és szerepe 275
A munkaverseny politikai és gazdasági
tartalma 275
Munkaverseny és szocialista brigádmozgalom 277
Az újítómozgalom, mint a munkaverseny
szerves része 280
A munkaverseny vállalaton belüli objektiv és szubjektív feltételei 282
2. AZ ANYAGI ÉS EKKÜLCSI ÖSZTÖNZÉS ÉS ÉRDEKELTSÉG 285
Kölcsönhatásuk és együttes érvényesítésük követelménye . 285
A célszerű és kívánatos gyakorlat 287
3. A MUNKAVERSENY IRÁNYÍTÁSA, SZERVEZÉSE ÉS
FORMAI. AZ ELNYERHETŐ ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK ÉS JUTALMAK 291
A munkaverseny vállalati szintű irányítása és vállalaton belüli szervezése 291
Versenyformák, elismerések, kitüntetések
és jutalmak 294
Kollektív versenyformák és a kollektívák által elnyerhető kitüntetések,
elismerések és jutalmak 295
Egyéni versenyformák, elismerések,
kitüntetések és jutalmai 299
Az egyéni és kollektiv kötelezettségvállalások tartalma, kialakítása és
nyilvántartása 304
k. A MUNKAVERSENY EREDMÉNYEI ÉRTÉKELÉSÉNEK,
AZ ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK ÉS JUTALMAK
ODAÍTÉLÉSÉNEK MÓDJA 307
IRODALOM 311

Témakörök