1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános közigazgatási ismeretek 5.

Az Európai Unió szervezete és jogrendszere

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Magyar Közigazgatási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 153 oldal
Sorozatcím: Közigazgatási szakvizsga
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből

1. Az Európai Unió felépítése és működése

1.1. Az európai integráció fejlődése

1.1.1. Az európai integráció létrejötte

Az európai egység ideája több évszázados... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből

1. Az Európai Unió felépítése és működése

1.1. Az európai integráció fejlődése

1.1.1. Az európai integráció létrejötte

Az európai egység ideája több évszázados gondolat, szellemi, politikai irányzat, mégis reális alapot egy intézményesített Európa létrehozására csak a második világháború tanulságai teremtettek. Ekkor értették meg először a hangadó politikai erők Európában, hogy a békés egymás mellett élés és a gazdasági prosperitás hosszú távú biztosítéka egyedül egy, a közös érdekekre épített, szupranacionális alapon működő integrációs intézményrendszer lehet. A második világháború után kettészakadó Európa nyugati felében hamar felismerték azt is, hogy a kétpólusú világrendszerben az öreg kontinens csak egységben lehet versenyképes, növelheti politikai és gazdasági befolyását. Az egységesülés folyamatának további ösztöntője volt Németország helyzetének, illetve a francia-német ellentétnek a rendezése. A francia-német együttműködés biztonsági garanciáinak megteremtését célozva hirdette meg Róbert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én tervét, amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. A Schuman-terv a német szén és a francia vasérc közös piacának megteremtését tűzte célul, amely - amellett, hogy lehetetlenné tette az önálló háborús készülődést - számos gazdasági előnnyel is járt. A terv javasolta, hogy a francia-német széntermelést egy közös főhatóság alá rendeljék egy olyan szervezet keretében, amelyhez más országok is csatlakozhatnak. A francia javaslatot a Német Szövetségi Köztársaság pozitívan fogadta. A britek azonban elutasították a szupranacionális alapon létrejövő szervezethez való csatlakozást. A Benelux-államok és Olaszország viszont jelezték csatlakozási szándékukat. Franciaország, az NSZK, Olaszország, valamint Belgium, Hollandia és Luxemburg végül 1951. április 18-án írták alá Párizsban az Európai Szén- és Acélközösségről, az ESZAK-ról ([European Coal and Steel Community - ECSC), más néven Montánunióról szóló szerződést, amely 1952. július 25-én lépett hatályba. A Montánunió intézményrendszerének kidolgozásakor a szupranacionális föderatív jegyek kerültek előtérbe. Az eredeti koncepció szerint a szervezet élén egy független bürokratákból álló ún. Főhatóság állt volna, amelynek tagjait ugyan a kormányok jelölik ki, de amely már teljesen önállóan, a közösségi érdekek figyelembevétele alapján cselekszik. A Főhatóság végül nem teljesen az elképzelések szerint jött létre, mivel nemzetekfelettiségét ellensúlyozandó a tagállamok szakminisztereiből létrehozták a Tanácsot, amely kormányközi testületként a Főhatóságot ellenőrző, valamint jogalkotó szervként működött. Vissza

Tartalom

1. AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 7
1.1. AZ európai integráció fejlődése 7
7.7.7. Az európai integráció létrejötte 7
7.7.2. Az európai integráció első négy évtizede 9
1.1.3. Közösségekből Unió - Európa Maastricht után 10
1.1.4. Az Európai Unió az ezredfordulón - a bővítés és mélyítés kettős célkitűzése 12
Táblázat 1.1 Az európai integráció fejlődése 17
1.2. Az Európai Unió intézményei 18
7.2.7 A Tanács 19
1.2.1.1. Az Európai Unió Tanácsa 19
1.2.1.2. A COREPER és a tanácsi munkacsoportok 20
1.2.1.3. Az Európai Tanács 20
1.2.1.4. A soros elnökség intézménye 21
1.2.1.5. A Tanács szavazási formái 22
1.2.1.6. A Nizzai Szerződés Tanácsot érintő változtatásai 22
Táblázat 1.2. A tanácsi szavazatok megoszlása jelenleg, valamint a Nizzai Szerződés szerint a leendő 27 tagú Unióban 24
7.2.2. A Bizottság 25
1.2.2.1. A Bizottság tagjai 25
1.2.2.2. A Bizottság hivatali struktúrája 26
Táblázat 1.3. A Bizottság szervezeti egységei 27
1.2.2.3. A Bizottság hatásköre 28
1.2.2.4. A Nizzai Szerződés Bizottságot érintő rendelkezései 28
1.2.3. A Parlament 29
1.2.3.1. A Parlament intézményi szerepe 29
1.2.3.2. A Parlament választása és összetétele 31
1.2.3.3. A Parlament tisztségviselői és testületei 32
Táblázat 1.4. Az Európai Parlament szakbizottságai 33
1.2.3.4. A Parlament munkarendje 33
1.2.3.5. A Nizzai Szerződés Parlamentet érintő rendelkezései 34
1.2.4. A Bíróság 35
1.2.4.1. A Bíróság feladata 35
1.2.4.2. A Bíróság összetétele 36
1.2.4.3. A Bíróság eljárása 37
1.2.4.4. A Nizzai Szerződés Bíróságot érintő rendelkezései 38
7.2.5. Az EU egyéb intézményei 39
1.2.5.1. A Számvevőszék 39
1.2.5.2. A Gazdasági és Szociális Bizottság 40
1.2.5.3. A Régiók Bizottsága 41
1.2.5.4. Az Európai Beruházási Bank 43
1.2.5.5. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 43
1.2.5.6. Az Európai Ombudsman 45
1.3. Döntéshozatal, jogalkotás az Európai Unióban 46
1.3.1. A Bizottság döntés-előkészítő szerepe 46
1.3.2: Döntéshozatal a Tanácsban 47
1.3.3. A Parlament társjogalkotó szerepe 49
1.3.4. Jogalkotási eljárások 51
1.3.4.1. A konzultációs eljárás 52
1.3.4.2. Az együttműködési eljárás 52
1.3.4.3. A hozzájárulási eljárás 53
1.3.4.4. Az együttdöntési eljárás 53
1.3.5. A Bizottság delegált döntéshozói szerepe - a komitológia működése ..55
1.4. Az eu politikái 57
1.4.1. A politikák megjelenése a három pillére épülő Unióban 57
1.4.2. Az első pillér közös és közösségi politikái 58
1.4.2.1. A közös kereskedelempolitika 59
1.4.2.2. A közös mezőgazdasági politika 60
1.4.2.3. A közös közlekedési politika 62
1.4.2.4. A közös monetáris politika: A Gazdasági és Monetáris Unió alapja 62
1.4.2.5. A fontosabb közösségi tevékenységek céljai 65
1.4.3. A második pillér kül- és biztonságpolitikája 67
1.4.4. A bel- és igazságügyek és a harmadik pillér rendőrségi és bűnügyi együttműködése 69
2. AZ EU KÖLTSÉGVETÉSE ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZERE 73
2.1. Az Európai Unió költségvetése 73
2.1.1.Alapelvek, követelmények 73
2.1.1.1. Alapelvek 73
2.1.2. A költségvetés szerkezete és a szerkezet változásának fő irányai 74
2.1.2.1. Bevételi előirányzatok 74
2.1.2.2. Kiadási előirányzatok 77
2.1.3. A költségvetés jóváhagyási rendje 80
2.1.3.1. A költségvetés jóváhagyásának egyszerű menete 80
2.1.3.2. A beterjesztett költségvetés módosítási rendje 81
2.2. Az Európai Unió támogatási rendszere 83
2.2.1. Az Európai Unió támogató és tiltó magatartása 83
3. A KÖZÖSSÉGI JOG 87
3.1. A közösségi jog jellemzői 87
3.1.1. A közösségi jog létrehozásának okai 87
3.1.2. A közösségi jogforrásai 87
3.1.2.1. Az elsődleges jogforrások: a Szerződések 88
3.1.2.2. A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok 91
3.1.2.3. A közösségi jog egyéb forrásai 93
3.1.2.4. Az acquis communautaire fogalma 94
5.7.3. A közösségi jog jellege 94
3.1.3.1. A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz 94
3.1.3.2. A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez 95
3.1.3.3. Az Európai Bíróság szerepe és jelentősége a közösségi jog szempontjából 96
3.1.4. Jogharmonizáció az Európai Közösségekben 101
3.2. A közösségi anyagi jog 104
3.2.1. Az áruk szabad mozgása 705
3.2.1.1. A vámunió 105
3.2.1.2. A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása 105
3.2.2. A személyek szabad mozgása 107
3.2.2.1. A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 107
3.2.2.2. A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása 109
3.2.3. A szolgáltatások szabad nyújtása 111
3.2.4. A tőke szabad mozgása 111
3.2.5. A versenypolitika és a közösségi versenyjog 112
3.2.5.1. A vállalatokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 113
3.2.5.1. Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 114
4. AZ UNIÓ ÉS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS VISZONYA 117
4.1. Van-e uniós közigazgatás? 117
4.2. az uniós közigazgatás közös elemei 120
4.2.1. Alapelvek 120
4.2.2. Döntés-előkészítés, koordináció 121
4.2.3. A közösségi jog alkalmazásának figyelemmel kísérése, ellenőrzése... 125
4.2.4. A tagállamok szerepe a közösségi jog érvényre juttatásában 127
4.3. Az Európai Unió bővítési folyamata 129
4.3.1. Demokratikus átmenetek Közép- és Kelet-Európában, illetve az Európai Megállapodások 129
4.3.2. A koppenhágai kritériumok 131
4.3.3. Az előcsatlakozási stratégiától az Agenda 2000-en át a bővítési folyamat nyitányáig 132
4.3.4. A bővítési folyamat a csatlakozási tárgyalások megkezdése után 135
4.3.5. A bővítési folyamat előrehaladása: a helsinki csúcs, a Nizzai Szerződés és a svéd áttörés 136
4.4. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak alakulása.. 139
4.4.1. Európai Megállapodás - Magyar-EK Társulási Szerződés 139
4.4.2. Út a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 140
4.4.3. Az EU-magyar csatlakozási tárgyalások alapelvei és vezetői 142
4.4.4. A csatlakozási tárgyalások állása 143
4.4.5. Magyarország belső felkészülésének stratégiája 144
4.4.6. A csatlakozási tárgyalások lezárása 146
4.5. A magyar közigazgatásra háruló feladatok a csatlakozásig . 147
4.5.1. Nemzeti jogharmonizációs program 147
4.5.2. Közigazgatási reform 149
AJÁNLOTT IRODALOM ÉS JOGSZABÁLYOK 152
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Általános közigazgatási ismeretek 5.

A címlapon tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
2.740 Ft
1.370 ,-Ft 50
7 pont kapható
Kosárba
konyv