Az Európai Unió alkotmánya

Tartalom

KÖSZÖNTŐ - Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke 15
ELŐSZÓ - Dr. Balázs Péter, Dr. Szájer József, Dr. Vastagh Pál az Európai Konvent magyar tagjai 17
1. AZ ALKOTMÁNYOZÁS FOLYAMATA 19
1.1. Az alkotmányozás előzményei: a folyamatos szerződés-módosításoktól a Nizzai Nyilatkozatig 19
1.2. A folyamat kereteinek meghatározása: a Laekeni Nyilatkozat 25
1.2.1. A tartalmi kérdések meghatározása 26
1.2.1.1. A hatáskörök jobb meghatározása és megosztása az Unióban 27
1.2.1.2. Az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése 28
1.2.1.3. Az átláthatóság, a demokrácia és a hatékonyság fokozása 28
1.2.1.4. Az európai polgárok Alkotmánya 29
1.2.2. Szervezeti kérdések: a Kormányközi Konferenciát előkészítő Konvent felállítása 29
1.3. Az Európai Konvent működése: az Alkotmányszerződés tervezete megszületik 33
1.4. A végső kompromisszum megszületése: a Kormányközi Konferencia 38
2. A FOLYAMAT EREDMÉNYE: AZ ALKOTMÁNYSZERZŐDÉS 47
2.1. Az Alkotmányszerződés jelentősége 47
2.2. Az Alkotmányszerződés elnevezése 52
2.3. A korábbi szerződések hatályon kívül helyezése, a jogutódlás és jogfolytonosság kérdése 54
2.3.1. A „Szerződés" és a „Szerződések" rendszere az Alkotmányszerződés előtt 54
2.3.2. Az elsődleges jog az Alkotmányszerződés alapján 58
2.3.3. A másodlagos jog az Alkotmány szerződés alapján 59
2.4. Az Alkotmányszerződés szerkezete 61
2.5. Az Alkotmányszerződés nyelvei 64
3. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGHATÁROZÁSA 67
3.1. Az Alkotmányszerződés Preambuluma 68
3.2. Az Unió értékei és céljai 73
3.2.1. Az Európai Unió értékei az Alkotmány szerződés előtt 73
3.2.2. Az Európai Unió értékei az Alkotmány szerződés alapján 73
3.2.3. Az Európai Unió céljai az Alkotmányszerződés előtt 76
3.2.4. Az Európai Unió céljai az Alkotmányszerződés alapján 77
3.3. A közösségi/uniós jog elsőbbsége 79
3.3.1. A közösségi jog elsőbbsége az Alkotmányszerződés előtt 79
3.3.2. Az uniós jog elsőbbsége az Alkotmányszerződés alapján 79
3.4. Az Unió jogi személyisége 81
3.4.1. Az Unió jogi személyisége az Alkotmány szerződés előtt 81
3.4.2. Az Unió jogi személyisége az Alkotmányszerződés alapján 82
3.5. Az Unió jelképei 83
4. AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI 85
4.1. Az intézményi keret 85
4.1.1. Az intézményi keret az Alkotmány szerződés előtt 85
4.1.2. Az intézményi keret az Alkotmányszerződés alapján 86
4.2. Az Európai Bizottság 88
4.2.1. Az Európai Bizottság az Alkotmányszerződés előtt 88
4.2.2. Az Európai Bizottság az Alkotmányszerződés alapján 89
4.2.1.1. A Bizottság összetétele 89
4.2.1.2. A Bizottság szerepe és hatásköre 92
4.2.1.3. A Bizottság alelnöke: az Unió külügyminisztere 93
4.3. A Tanács 95
4.3.1. A Tanács az Alkotmányszerződés előtt 95
4.3.2. A Tanács az Alkotmányszerződés alapján 97
4.3.2.1. A Tanács státusza 97
4.3.2.2. A Tanács formációi 98
4.3.2.3. A Tanács elnöksége 99
4.4. Az Európai Tanács 101
4.4.1. Az Európai Tanács az Alkotmányszerződés előtt 101
4.4.2. Az Európai Tanács az Alkotmányszerződés alapján 103
4.4.2.1. Az Európai Tanács intézményi státusza 103
4.4.2.2. Az Európai Tanács összetétele és eljárása 104
4.4.2.3. Az Európai Tanács elnöke 105
4.5. Az Európai Parlament 107
4.5.1. Az Európai Parlament az Alkotmány szerződés előtt 107
4.5.2. Az Európai Parlament az Alkotmányszerződés alapján 110
4.5.2.1. Az Európai Parlament státusza és hatáskörei 110
4.5.2.2. Az Európai Parlament összetétele 111
4.6. A Bíróság 112
4.6.1. A Bíróság az Alkotmányszerződés előtt 112
4.6.2. A Bíróság az Alkotmányszerződés alapján 114
4.7. A további intézmények 116
4.7.1. A további intézmények az Alkotmány szerződés előtt 116
4.7.1.1. A Számvevőszék 116
4.7.1.2. A Gazdasági és Szociális Bizottság 116
4.7.1.3. A Régiók Bizottsága 117
4.7.1.4. Az Európai Beruházási Bank 118
4.7.1.5. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 119
4.7.1.6. Az Európai Ombudsman 121
4.7.2. A további intézmények az Alkotmányszerződés alapján 122
5. AZ UNIÓ MŰKÖDÉSE 123
5.1. Az Unió hatáskörei 123
5.1.1. A hatáskörök meghatározása az Alkotmányszerződés előtt 123
5.1.2. A hatáskörök meghatározása az Alkotmányszerződésben 129
5.1.2.1. A hatáskörök elhatárolásának és gyakorlásának alapelvei és a nemzeti parlamentek szerepe 130
5.1.2.1.1. Jegyzőkönyv a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról 131
5.1.2.1.2. Jegyzőkönyv a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről 133
5.1.2.2. A hatáskörök típusainak meghatározása 136
5.1.2.2.1. A kizárólagos hatáskörök 138
5.1.2.2.2. A megosztott hatáskörök 139
5.1.2.2.3. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása 140
5.1.2.2.4. A közös kül- és biztonságpolitika 141
5.1.2.2.5. A támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedések területei 141
5.1.2.3. A rugalmasság a hatáskörgyakorlás során 142
5.2. Az Unió döntéshozatali rendszere 144
5.2.1. A döntéshozatal az Alkotmány szerződés előtt 146
5.2.1.1. A szavazási rend a Tanácsban 148
5.2.1.2. Az első pillér döntéshozatali eljárásai 153
5.2.1.2.1. A konzultációs eljárás 154
5.2.1.2.2. Az együttműködési eljárás 155
5.2.1.2.3. A hozzájárulási eljárás 156
5.2.1.2.4. Az együttdöntési eljárás 157
5.2.1.3. A második pillér döntéshozatala 160
5.2.1.4. A harmadik pillér döntéshozatala 162
5.2.2. A döntéshozatal az Alkotmányszerződés alapján 163
5.2.2.1. A szavazási rend a Tanácsban az Alkotmányszerződés alapján 165
5.2.2.2. A döntéshozatali eljárások az Alkotmányszerződés alapján 171
50. Az Unió jogi aktusai 175
5.3.1. A jogi aktusok az Alkotmányszerződés előtt 175
5.3.1.1. Az első pillér jogi aktusai 175
5.3.1.2. A második pillér jogi aktusai 177
5.3.1.3. A harmadik pillér jogi aktusai 178
5,3.2. A jogi aktusok az Alkotmányszerződés alapján 179
5.3.2.1. Az Unió új jogi aktusai 180
5.3.2.2. A jogi aktusok hierarchiája 182
4.4. Az Unió pénzügyei 185
5.4.1. Az Unió pénzügyei az Alkotmányszerződés előtt 185
5.4.1.1. A költségvetési és pénzügyi alapelvek 186
5.4.1.2. A közös költségvetés saját forrásai 186
5.4.1.3. A pénzügyi perspektívák rendszere 187
5.4.1.4. A költségvetési eljárás 188
5.4.2. Az Unió pénzügyei az Alkotmányszerződés alapján 190
5.4.2.1. A költségvetési és pénzügyi alapelvek 190
5.4.2.2. Az Unió saját forrásai 190
5.4.2.3. A többéves pénzügyi keret 191
5.4.2.4. Az Unió éves költségvetése - az új költségvetési eljárás 192
5.5. A rugalmas integráció eszközei 196?
5.5.1. A rugalmas integráció j elentősége 196
5.5.2. A megerősített együttműködés változása az Alkotmányszerződés alapján 198
5.5.3. Állandó strukturált együttműködés
az Alkotmányszerződés alapján 203
5.5.4. A felülvizsgálati eljárás 204
5.5.4.1. A felülvizsgálati eljárás az Alkotmányszerződés előtt 204
5.5.4.2. A felülvizsgálati eljárás az Alkotmányszerződés alapján 205
5.5.5. A rugalmasság egyéb új eszközei az Alkotmány szerződésben 210
5.61 Az uniós tagság, tagsági jogok felfüggesztése, kilépés 211
5.6.1. Az uniós tagság feltételei 211
5.6.1.1. Az uniós tagság feltételei az Alkotmányszerződés előtt 211
5.6.1.2. Az uniós tagság feltételei az Alkotmányszerződés alapján 212
5.6.2. Az uniós tagság felfüggesztése 213
5.6.2.1. Az uniós tagság felfüggesztése az Alkotmányszerződés előtt 213
5.6.2.2. Az uniós tagság felfüggesztése az Alkotmányszerződés alapján 214
5.6.3. Az Unióból való kilépés 215
5.6.3.1. Az Unióból való kilépés az Alkotmányszerződés előtt 215
5.6.3.2. Az Unióból való kilépés az Alkotmányszerződés alapján 2161
6. AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ÉS AZ ALAPVETŐ JOGOK
6.1. Uniós polgárság 218
6.1.1. Az uniós polgárság az Alkotmányszerződés előtt 218
6.1.2. Az uniós polgárság az Alkotmányszerződés alapján 219
6.2. Az Unió demokratikus működésének alapelvei 220
6.2.1. A demokratikus egyenlőség elve 220
6.2.1.1. A demokratikus egyenlőség elve az Alkotmányszerződés előtt 220
6.2.1.2. A demokratikus egyenlőség elve az Alkotmányszerződés alapján 220
6.2.2. A képviseleti demokrácia elve 221
6.2.2.1. A képviseleti demokrácia az Alkotmányszerződés előtt 221
6.2.2.2. A képviseleti demokrácia az Alkotmányszerződés alapján 222
6.2.3. A részvételi demokrácia elve 223
6.2.3.1. A részvételi demokrácia elve az Alkotmányszerződés előtt 223
6.2.3.2. A részvételi demokrácia elve az Alkotmányszerződés alapján 224
6.2.3.2.1. A polgári kezdeményezés 224
6.2.3.2.2. Párbeszéd az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal 225
6.2.3.2.3. Párbeszéd az egyházakkal és világnézeti szervezetekkel 226
6.3. Alapvető jogok és az Alapjogi Charta 227
6.3.1. Az alapvető jogok az Alkotmányszerződés előtt 227
6.3.2. Az alapvető jogok az Alkotmányszerződés alapján 227
6.3.3. Az Alapjogi Charta az Alkotmányszerződés előtt 229
6.3.4. Az Alapjogi Charta az Alkotmányszerződés alapján 230
6.3.4.1. Az Alapjogi Charta jogi státusza 230
6.3.4.2. Az Alapjogi Chartába foglalt alapvető jogok bemutatása 233
7. AZ UNIÓ POLITIKÁI 241
7.1 .Az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó politikák 246
7. 1. Vámunió 246
7.1.1.1. A vámunió az EK Szerződés alapján 246
7.1.1.2. A vámunió az Alkotmányszerződés alapján 247
7.1.2. Versenyszabályok 247
7.1.2.1. A versenyszabályok az EK Szerződés alapján 247
7.1.2.2. A versenyszabályok az Alkotmányszerződés alapján 250
XI3. Monetáris politika 251
7.1.3.1. A monetáris politika az EK Szerződés alapján 251
7.1.3.2. A monetáris politika az Alkotmányszerződés alapján 256
7-1.4. A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése 261
7.1.4.1. A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése az EK Szerződés alapján 261
7.1.4.2. A tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése az Alkotmányszerződés alapján 261
7.1.5.. A közös kereskedelempolitika 262
7.1.5.1. A közös kereskedelempolitika az EK Szerződés alapján 262
7.1.5.2. A közös kereskedelempolitika az Alkotmányszerződés alapján 263
7.1.6. Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások 265
7.1.6.1. Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások az EK Szerződés alapján 265
7.1.6.2. Az Unió által kötött nemzetközi megállapodások az Alkotmány szerződés alapján 267
7.2. . Megosztott hatáskörbe tartozó politikák 269
7.2.1. Belső piac 269
7.2.1.1. A belső piac az EK Szerződés alapján 269
7.2.1.1.1. Az áruk szabad mozgása 270
7.2.1.1.2. A személyek szabad mozgása 271
7.2.1.1.3. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 272
7.2.1.1.4. A tőke szabad mozgása 272
7.2.1.2.5. Adózás 273
7.2.1.1.6. A belső piac működésével kapcsolatos döntéshozatal 273
7.2.1.2. A belső piac az Alkotmányszerződés alapján 274
7.2.1.2.1. Az áruk szabad mozgása 275
7.2.1.2.2. A személyek szabad mozgása 275
7.2.1.2.3. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 276
7.2.1.2.4. A tőke szabad mozgása 276
7.2.1.2.5. Adózás 276
7.2.1.2.6. A belső piac működésével kapcsolatos döntéshozatal 276
7.2.2. Szociálpolitika 278
7.2.2.1. A szociálpolitika az EK Szerződés alapján 278
7.2.2.2. A szociálpolitika az Alkotmányszerződés alapján 280
7.2.3. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió 281
7.2.3.1. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió az EK Szerződés alapján 281
7.2.3.2. A gazdasági, társadalmi és területi kohézióm az Alkotmányszerződés alapján 283
7.2.4. Mezőgazdaság és halászat 284
7.2.4.1. A mezőgazdaság és halászat az EK Szerződés alapján284
7.2.4.1.1. A közös mezőgazdasági politika 284
7.2.4.1.2. A közös halászati politika 287
7.2.4.2. A mezőgazdaság és halászat az Alkotmányszerződés alapján 288
7.2.5. Környezet 289
7.2.5.1. A környezetvédelmi politika az EK Szerződés alapján 289
7.2.5.2. A környezetvédelmi politika az Alkotmányszerződés alapján 291
7.2.6. Fogyasztóvédelem 291
7.2.6.1. A fogyasztóvédelmi politika az EK Szerződés alapján 291
7.2.6.2. A fogyasztóvédelmi politika az Alkotmányszerződés alapján 293
7.2.7. Közlekedés 293
7.2.7.1. A közös közlekedéspolitika az EK Szerződés alapján 293
7.2.7.2. A közös közlekedéspolitika az Alkotmányszerződés alapján 295
7.2.8. Transzeurópai hálózatok 296
7.2.8.1. A transzeurópai hálózatok az EK Szerződés alapján 296
7.2.8.2. A transzeurópai hálózatok az Alkotmányszerződés alapján 297
7.2.9. Energia 297
7.2.9.1. Az energiaügyek az EK Szerződés alapján 297
7.2.9.2. Az energiaügyek az Alkotmányszerződés alapján 298
7.2.10. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége 299
7.2.10.1. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége az EU Szerződés és az EK Szerződés alapján 299
7.2.10.2. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége az Alkotmány szerződés alapján 304
7.2.10.2.1. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége reformjának fő elemei 304
7.2.10.2.2. A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák 307
7.2.10.2.3. Igazságügyi együttműködés polgári ügyekben 309
7.2.10.2.4. Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben 309
7.2.10.2.5. Rendőrségi együttműködés 312
7.2.11. Kutatás, technológiafejlesztés, űrkutatás 314
7.2.11.1. A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás az EK Szerződés alapján 314
7.2.11.2. A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás az Alkotmány szerződés alapján 315
7.2.12. Fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás 316
7.2.72.7. A fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás az EK Szerződés alapján 316
7.2.72.2. A fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás az alkotmányszerződés alapján 319
73. Gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása 320
7.3.1. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása az EK Szerződés alapján 320
7.3.1.1. A gazdaságpolitikák összehangolása az EK Szerződés alapján 320
7.3.1.2. A foglalkoztatáspolitikák összehangolása az EK Szerződés alapján 322
7.3.2. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák összehangolása az Alkotmányszerződés alapján 323
7.3.2.1. A gazdaságpolitikák összehangolása az Alkotmányszerződés alapján 323
7.3.2.2. A foglalkoztatáspolitikák összehangolása az Alkotmány szerződés alapján 324
7.4. Közös kül- és biztonságpolitika 325
7.4.1. A közös kül- és biztonságpolitika az EU Szerződés alapján 325
7.4.1.1. A közös kül- és biztonságpolitika fejlődése 325
7.4.1.2. A közös kül- és biztonságpolitika döntéshozatala és eszközrendszere 328
7.4.2. A közös kül- és biztonságpolitika az Alkotmányszerződés alapján 331
7.4.2.1. A közös kül- és biztonságpolitika reformjának fő pontjai 332
7.4.2.2. A közös kül- és biztonságpolitika az Alkotmány szerződés alapján 333
7.4.2.3. A közös biztonság- és védelempolitika az Alkotmány szerződés alapján 336
7.5. Az Unió támogató, összehangoló és kiegészítő intézkedései 340
7.5.1. Emberi egészség védelme és javítása 340
7.5.1.1. Az egészségügyi politika az EK Szerződés alapján 340
7.5.1.2. Az egészségügyi politika az Alkotmányszerződés alapján 341
7.5.2. Ipar 343
7.5.2.1. Az iparpolitika az EK Szerződés alapján 343
7.5.2.2. Az iparpolitika az Alkotmányszerződés alapján 344
7.5.3. Kultúra 344
7.5.3.1. A kulturális politika az EK Szerződés alapján 344
7.5.3.2. A kulturális politika az Alkotmányszerződés alapján 346
7.5.4. Idegenforgalom 346
7.5.4.1. Az idegenforgalom az EK Szerződés alapján 346
7.5.4.2. Az idegenforgalom az Alkotmányszerződés alapján 346
7.5.5. Oktatás, ifjúság, sport és szakképzés 347
7.5.5.1. Az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport az EK Szerződés alapján 347
7.5.5.2. Az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport az Alkotmányszerződés alapján 348
7.5.6. Polgári védelem 349
7.5.6.1. A polgári védelem az EK Szerződés alapján 349
7.5.6.2. A polgári védelem az Alkotmányszerződés alapján 349
7.5.7. Igazgatási együttműködés 350
7.5.7.1. Az igazgatási együttműködés az EK Szerződés alapján 350
7.5.7.2. Az igazgatási együttműködés az Alkotmány szerződés alapján 350
8. AZ ALKOTMÁNYSZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE 351
MELLÉKLETEK 355
1. számú melléklet:
A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések az Alkotmány szerződés hatályba lépését követően 357
2. számú melléklet:
A rendes törvényalkotási eljárás alá tartozó területek 363
3. számú melléklet:
Különleges törvényalkotási eljárások alá tartozó területek 383
4. számú melléklet:
Az Alkotmányszerződés valamint az EU Szerződés és EK Szerződés cikkei közötti megfeleltetés 392
BIBLIOGRÁFIA 421

Témakörök