Hosszú Lándzsa emlékezései

Előszó

Azok az indiánok, akiknek élményeit ebben a könyvben leírtam, több más törzzsel együtt aránylag csak nemrégen kerültek kapcsolatba a fehér emberrel. Az események színhelye a távoli Északnyugat: északi Montana, Alberta, Saskatchewan és Brit Columbia. Egészen 1905-ig Alberta és Saskatchewan még "Északnyugati Territóriumok" néven szerepeltek. Észak-Amerika egyik legvadabb, legkevésbbé megbékélt vidéke volt ez s az első fehér telepesek csak húsz évvel előbb jelentek meg határain. E magasan fekvő, messzeségbe hullámzó lapály tágas térségein az ott élő indiánok még ma is emlékeznek az első fehér ember megjelenésére. A fehérek eljövetele előtt ezek az indiánok nyughatatlan, harcias életet éltek, nomád módra, folytonos csatározások közepette, szünetlenül vándoroltak, Montanából, a Misszuri-foylam mellől fel a Peace River (Béke-folyó) vidékéig, amely az előbb említett területtől nyolcszáz mérföldnyire fekszik, vagy a Sziklás hegységtől a manapság Manitobának nevezett keleti tájakig.
E vad ősterület uralkodó népe a feketelábúak (Blackfeet) törzse volt és messze földön mint "a síkság tigrisei"-t ismerték őket. A legutóbbi békeszerződés, az úgynevezett Északnyugati Egyesség aláírása óta ezt a törzset véglegesen két csoportra szakították: egyik fele manapság az Egyesült Államokban, másik fele nyugati Canadában - Montana és Alberta tartományokban - él. Azt a négy altörzset, amelyek azelőtt a hatalmas feketelábúak egységes törzsét alkották, a fehér emberek ma tévesen négy különböző törzsnek tartják. Ezek: a vér-indiánok, Cardston (Alberta) környékén; a déli piegan-ok vagy amerikai feketelábúak, Browning és a Glacier Park (Montana) vidékén; az északi piegan-ok, Brockett (Alberta) mellett; és a voltaképpeni feketelábúak, Gleichen körül, ugyancsak Albertában. A feketelábú-törzs leghalálosabb ellenségei a sziúk (Sioux), a krík (Cree), az assziniboinok, a varjú- (Crow-) indiánok és a kutenék voltak; ezekkel szinte megszakítás nélkül harcban állottak, egészen a fehér emberek térfoglalásáig. Vissza