Vizeink nyomában

Előszó

Részlet
1. Bevezetés
"Álomidő: az ausztrál benszülöttek hite szerint növényi, állati és emberi őseink teremtették a világot és benne mindent. A teremtés folyamatát nevezik Álomidőnek. A róla szóló sok-sok dal és monda szájhagyomány útján az ősöktől az utódokra öröklődik.
És az álmos kérdésre, hogy nálunk is létezik-e álomidő, nagyon nyugodtan és őszintén válaszolom: minden idő az, ha akarod'."
(Lovas Ildikó: Meztelenül a történetben. - Újvidék: Forum Könyvkiadó 2000.)
Északkelet-Bácska területe a Tisza vonalától nyugatra Bajmokig, az országhatártól délre Bácsföldvárig terjed (1. melléklet).
Az Ószivác-Kúla-Felsőhegy-Bácsszőlős vonaltól nyugatra a Telecskai-dombok, keletre pedig Alsó-Bácska egy-egy szakasza terül el. A Telecskai-dombok legmagasabb pontja a négyszögtől nyugatra, Baja közelében található, 170 m-rel az Adriai-tenger szintje felett; innen a terep úgy lejt, hogy az említett vonalnál 100 m a dombok szintje. A négyszög legmagasabb pontja a Kelebiai-tó közelében, a tótól északnyugatra 130 m, Alsó-Bácska pedig 80-85 m tengerszint feletti magasságú. A terület északi részén homokos a talaj, a középen és délen levő löszt, Alsó-Bácskában pedig az ún. jelenkori folyóvízi lerakódásokat humusz borítja, a Tisza mentén áradmány és szikes talaj is megfigyelhető. A Telecskai-dombokon az évi csapadékmennyiség átlaga 500-600 mm, a többi részen 100 mm-rel több.
Északkelet-Bácskában a Tisza mentén a galériaerdők alkották a természetes növénytakarót, a Ferenc-csatorna helyén volt Fekete-mocsárnál vagy galériaerdő, vagy tölgyerőfoltos rétsztyepp terült el, a terület középső-délnyugati részét vagy vegyes lomberdő (tölgyes), vagy ugyanúgy erdőssztyepp borította, akár a négyszög többi szakaszát is.
A Palicsi-tó vízgyűjtő területével kapcsolatban levő Körös-ér, a Kalocsai völggyel összeköttetésben álló Budzsák-ér, a Csík-ér, valamint a Ferenc-csatornába torkolló Krivaja-patak és Béla-bara vízgyűjtő területei találhatók itt (2. melléklet). Középkori vízjárásuk, a régészeti leletek szerint alkalmas volt a környékükön való megtelepedésre.
A Tisza 1846-ban megkezdett szabályozása előtt e területen a folyót, és a fönt említett vízgyűjtő területeket fokrendszerek kötötték össze. Emlékük jelenleg már jórészt feledésbe merült. Vissza