1.034.913

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könyvtári osztályozás

Szerző
Lektor

Kiadó: OsZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 195 oldal
Sorozatcím: A könyvtárosképzés füzetei
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyvtári osztályozás fogalmát Jegyzetünkben átfogóan értelmezzük: több olyan kérdésére is kitérünk, amelyet a könyvtári osztályozással foglalkozó magyar szakirodalom eddig nemigen tárgyalt.... Tovább

Előszó

A könyvtári osztályozás fogalmát Jegyzetünkben átfogóan értelmezzük: több olyan kérdésére is kitérünk, amelyet a könyvtári osztályozással foglalkozó magyar szakirodalom eddig nemigen tárgyalt. Szemléletünk alapja az, hogy a könyvtáros sajátos feladatának tartjuk a dokumentumok vagy - tágabb értelemben - az információk osztályozási módszereinek kialakítását az emberi ismeretek egésze és az egyes tudományterületek számára. A dokumentumok és információk osztályozásának tudományos alapelveit, az adott célnak leginkább megfelelő osztályozás rendszerének és technikájának módszerét a könyvtárosnak kell megalkotnia; az osztályozórendszerek létrehozásakor, vagyis az alapelvek és módszerek gyakorlati alkalmazásakor pedig ugyancsak a könyvtárosnak kell szorosan együttműködnie az adott tudományterület szakértőivel.
Az osztályozás fogalmának ez az átfogó értelmezése különösen as Osztályozáselmélet c. fejezet sok esetben új utat kereső tárgyalásmódját befolyásolta. Ugyancsak újszerű kísérlet a vezérszavas osztályozórendszerekről szóló fejezet rendszerezése és elemző tárgyalásmódja. Megítélésünk szerint a hallgatónak olyan fokon kell megértenie e két fejezetet, hogy otthonossá váljék számára a két problémakör. Nem az a célunk tehát, hogy a hallgató e két fejezetet "betanulja", hanem segíteni kívánjuk egy gondolkodásmód és értékelés elsajátításában, amelyre szüksége lehet pályája során, ha az átfogó értelemben vett osztályozás újszerű feladatait kell megoldania.
Ezzel szemben klasszikus, "letisztult" ismeretanyagot tartalmaz az Egyetemes Tizedes Osztályozásról szóló fejezet. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerének és az ezzel végzett osztályozás módjának maradéktalan elsajátítása - tehát a második és az osztályozási feladatokat, példákat bemutató utolsó fejezet - minden könyvtáros számára nélkülözhetetlen.
Jegyzetünk többi fejezete - úgy véljük - tanulás szempontjából e két, didaktikailag ellenpólust alkotó anyagrész közé épül be. Vissza

Tartalom

Előszó 7
1. Az osztályozás elmélete 9
1.1 Az osztályozás feladata 9
1.2 Az osztályalkotás és osztálybesorolás 10
1.3 A "könyvtári" osztályozás és a tudományok osztályozása 15
1.4 A könyvtári osztályozórendszerek típusai; az osztályozómunka két feladat-típusa 16
1.5 Az osztályozás fejlődésének főbb periódusai 18
1.6 Az osztályozás elméleti követelményei 20
1.6.1 Az osztályalkotás követelménye 21
1.6.2 Az osztály-besorolás követelménye 21
1.6.3 Az osztályok egyértelműségének követelménye 22
1.6.4 Az osztályok rendezésének követelménye 22
1.6.5 A következetes besorolás követelménye 22
1.6.6 Az osztály-kapcsolás követelménye 23
1.6.7 A szerepjelölés követelménye 25
1.6.8 A rendelés követelménye 25
1.6.9 Az elemzés követelménye 27
1.6.10 A jelzetelés követelménye 27
1.6.11 Az osztályba-sorolás követelménye 28
1.6.12 Az együttes besorolás követelménye 26
1.7 Osztályozómunka a különböző típusú osztályozórendszerekkel 29
1.7.1 A tartalom-meghatározás 30
1.7.2 A tartalom-osztály azonosítás 30
1.7.3 Az azonosított osztályok viszonyítása 33
1.7.4 Jelzetelés 35
1.7.5 A jelzetek lejegyzése az információhordozóra 37
1.8 Az osztályozáselmélet és az osztályozórendszerek viszonya 37
Irodalom 38
2. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) 40
Az ETO története, fejlődése 40
2.2 Az ETO rendszerének sajátosságai 43
2.3 Az ETO felépítése. A főtáblázat felépítése 44
2.31 A főtáblázatok áttekintése
2.32 A főtáblázati jelzetek, fogalmak összekapcsolása 48
2.33 A viszonyítás 48
2.34 Az összekötés 49
2.35 Az összefoglalás (átfogás) 49
2.36 A főtáblázat analóg felépítése 50
2.4 A főtáblázatok korlátozottan közös alosztásai 51
2.5. A táblázatok betűrendes mutatója 52
2.6 Az általánosan közös alosztások. Az ETO segédtáblázatai 53
2.61 Nyelvi általánosan közös alosztások 54
2.62 Formai általánoséul közös alosztások 54
2.63 Földrajzi általánosan közös alosztások 55
2.64 Képi (etnikai) általánosan közös alosztások 57
2.65 Időszerinti (időbeli) általánosan közös alosztások 57
2.66 Szempont szerinti általánosan közös alosztások 58
2.67 Kötőjeles általánosan közös alosztások 59
2.68 Betűrendes egyéni általánosan közös alosztások 60
2.69 Különleges korlátozottan közös alosztás 61
2.7 Az összetett ETO-számok és a jelzetek sorrendje a szakkatalógusokban. A beosztás sorrendje 63
2.71 Különféle összetett kifejezési lehetőségek rangsora (Előnyszabály) 63
2.72 Az összetett ETO-számok és a jelzetek sorrendje a szakkatalógusokban. A beosztás sorrendje 63
2.8 Az ETO főosztályok részletesebb ismertetése 65
2.81 A szakkatalógus szerkesztésének kérdései 81
2.9 Az ETO bírálata 83
2.91 Az ETO előnyei 84
2.91 Az ETO hibái, hátrányai 86
2.93 Az ETO fejlesztése 88
2.94 Az ETO alkalmazása kisebb, speciális gyűjtemény nyilvántartására, feltárására 90
Irodalom 94
3. Jelentősebb osztályozórendszerek az ETO-n kívül 95
3.1 Dewey Tizedes Osztályozása (TO) 95
3.2 Hichardson osztályozórsndszere (RO) 99
3.3 Brown Tartalmi Osztályozórendszere (Subject-Clasaification) (BO) 100
3.4 Cntter Kiterjeszthető Osztályozórendszere (Expansive Classification) (CO) 102
3.5 A library of Congress Osztályozórendszere (LCO) 105
3.6 Bliss Bibliográfiai Osztályozórendszere (Bibliographic Classification) (BC) 107
3.7 Eanganathan Kettőspontos Osztályozórendszere (Colon Classification) (KO) 110
Irodalom 118
4. Vezérszavas osztályozórendszerek 120
4.1 A tárgyszórendszerek kialakulása. Fogalmi meghatározások 120
4.2 A vezérszórendszerek előnyei és hátrányai osztályozás-elméleti szempontból 123
4.3 A vezérszórendszerek jelentősebb típusai 126
4.31 A klasszikus vezérszórendszer 126
4.32 Az alárendelő vezérszórendszer 129
4.33 A bokrosító vezérszórendszer 131
4.34 A mellérendelő vezérszórendszer (Uniterm rendszer) 134
4.35 Permutált vezérszórendszer és a láncindex rendszer 137
4.36 Kategóriajelölő vezérszórendszerek 139
4.4 A vezérszórendszerek kiépítésének fázisai 143
Irodalom 143
5. Az osztályozás korszerű technikai segédeszközei 147
5.1 A tárgyszavazás és osztályba-sorolás korszerű technikai segédeszközei 147
5.2 A tárolás és visszakeresés korszerű technikai segédeszközei 150
5.21 A peremlyukkártya és a mezőlyukkártya 150
5.22 A fénylyukkártya 152
5.23 A gépi lyukkártya 154
5.24 Az elektronikus adatfeldolgozógép 156
5.25 Uikrofilmes tároló- és visszakereső berendezések 161
Irodalom 162
6. A különféle dokumentumtípusok osztályozási kérdései 164
6.1 Szakkönyvek 164
6.2 Folyóiratcikkek 165
6.3 Kutatási jelentések 166
6.4 Kandidátusi, doktori értekezések (disszertációk) 167
6.5 Kongresszusi Jelentések 167
6.6 Tanulmányuti Jelentések 167
6.7 Szabadalmi leírások 168
6.8 Szabványok 168
6.9 Gyártmányismertető prospektusok, katalógusok 169
6.91 Kivitelezési dokumentációk (gyártási dokumentációk, tervdokumentációk) 169
7. A szakkatalógus felépítése 171
7.1 Komplex szakkatalógus 172
7.2 Információs kartoték 173
7.3 Téma-kartoték 173
7.4 Adattár 174
7.5 A szakkatalógus organizmusa 175
Függelék 177
Osztályozási feladatok és példák gyűjteménye 177
Feladatok 177
Példák (Hegoldások és magyarázatok) 184
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv