A háború és a béke jogáról I-II.

Tartalom

I. kötet

XIII. Lajosnak, Franciaország és Navarra legkeresztényibb királyának 5
Bevezetés 8
ELSŐ KÖNYV
I. Mi a háború? Mi a jog? 29
II. Van-e egyáltalán igazságos háború? 46
III. A köz- és magánháború megkülönböztetése. A szuverenitás kifejtése 83
IV. Alattvalók háborúja a felsőbbség ellen 130
V. Akik jogosan viselhetnek háborút 157
MÁSODIK KÖNYV
I. A háború okairól, éspedig először is magunk és tulajdonunk megvédéséről 160
II. Az embereket közösen megillető dolgokról 178
III. Az eredeti tulajdonszerzésről és a tengerről meg a folyókról 199
IV. A dolgok vélelmezett elhagyásáról és az azt követő occupatióról; miben különbözik ez az elbirtoklástól és az elévüléstől? 212
VI. A személyek feletti jogok eredeti szerzéséről; nevezetesen a szülők jogáról, a házasságról, a társaságokról, valamint az alattvalók és a rabszolgák feletti jogról 224
VII. A törvény alapján történő származékos tulajdonszerzésről; egyben a törvényes öröklésről 260
VIII. A ius gentium-on alapuló tulajdonszerzésről 288
IX. Mikor szűnik meg a főhatalom vagy a tulajdon? 304
X. A tulajdonból keletkező kötelezettségekről 314
XI. Az ígéretekről 323
XII. A szerződésekről 340
XIII. Az esküről 361
XIV. A legfőbb hatalom birtokosainak ígéreteiről, szerződéseiről és esküiről 382
XV. A szövetségekről és a szerződési ígéretekről 393
XVI. Az értelmezésről 415
XVII. A jogellenesen okozott kárról és az ebből keletkező kötelemről 439
XVIII. A követségek jogáról 449

II. kötet

MÁSODIK KÖNYV
XIX. A temetés jogáról 5
XX. A büntetésekről 19
XXI. A büntetésben való részesedésről 85
XXII. A háborúk igazságtalan okairól 113
XXIII. A kétséges háborús okokról 126
XXIV. Intelmek arra nézve, hogy még igazságos okból se indítsunk meggondolatlanul háborút 138
XXV. Milyen okokból lehet mások érdekében háborút indítani? 151
XXVI. Az olyan háború igazságos okairól, amelyet hatalom alattiak viselnek 162
HARMADIK KÖNYV
I. Általános természetjogi szabályok arról, ami megengedett a háborúban, különös tekintettel az ármányra és megtévesztésre 172
II. Mi módon vehető igénybe az alattvalók vagyona az uralkodó tartozásai fejében,
a nemzetközi jog alapján. Ugyanitt lesz szó megtorló intézkedésekről 199
III. A nemzetközi jog szerinti igazságos és szabályszerűen indított háborúról,
különös tekintettel a hadüzenetre 208
IV. Az ellenség megölésének és más testi erőszak alkalmazásának joga a szabályszerűen indított háborúban 221
V. Az ellenség javainak elpusztításáról és elrablásáról 241
VI. A háborúban elfoglalt dolgok tulajdonjogának megszerzéséről 247
VII. A hadifoglyokra vonatkozó szabályok 280
VIII. A legyőzöttek feletti uralom 288
IX. A postliminium 293
X. Intelem arra vonatkozólag, ami igazságtalan háborúban történik 309
XI. Mérséklet a megölés jogának gyakorlásában igazságos háború esetén 316
XII. Mérséklet a dolgok elpusztítása és hasonló cselekmények tekintetében 342
XIII. Mérséklet az ellenségtől elfoglalt dolgok tekintetében 354
XIV. Mérséklet a hadifoglyok tekintetében 358
XV. Mérséklet az uralom megszerzésében 369
XVI. Mérséklet az olyan dolgok tekintetében, amelyekre a nemzetközi jog értelmében a postliminiun nem vonatkozik 379
XVII. Azokról, akik a háborúban egyik oldalon sem állnak 385
XVIII. A közháborúban előforduló magáncselekményekről 391
XIX. Az adott szó megtartása ellenségek között 396
XX. A háborút befejező egyezmények megtartása: A békeszerződés, a sorshúzás útján történő döntés, a párviadal, a választott bíráskodás, a megadás, a túszok és a zálogolás 410
XXI. A háború folyamán létrejövő megállapodások megtartása; a fegyverszünet, az áthaladás engedélyezése, a hadifoglyok kiváltása 442
XXII. Az alsóbbrendű hatóságok háborúban kötött megállapodásainak megtartása 458
XXIII. Magánszemélyek által a háború folyamán kötött megállapodások megtartása 465
XXIV. A hallgatólagos megállapodások megtartása 472
XXV. Befejezés. Intelem az adott szó megtartására és a béke megőrzésére 476
Függelék 481
Tájékoztató a magyar fordításhoz 483

Témakörök