Descartes/Schopenhauer/Hume/Francziaország klasszikus filozófusai/A XIX. század pesszimizmusa

Tartalom

Descartes
Értekezés az értelem helye? használatának s a tudományos igazságok
kutatásának módszeréről 1
Elmélkedések a metafizikáról 57
Jegyzetek a módszerről szóló értekezéshez 113
Jegyzetek az elmélkedésekhez 145
I. Descartes élete 151
II. Descartes rendszere 160
III. Descartes mint természettudós 173
Descartes-irodalom 181

Schopenhauer
Előszó
I. A halálról 1
II. A faj élete 49
III. A tulajdonságok öröklése 56
IV. A nemi szerelem metafizikája 70
Függelék a negyedik értekezéshez 101
V. Az élethez való akarat igenléséről 109
VI. Az élet semmiségéről és gyötrelméről 114
Jegyzetek az értekezésekhez 132
Schopenhauer-irodalom 151

Hume
A fordító előszava V
A szerző figyelmeztetése VII
I. A filozófia külömböző fajairól 1
II. A képzetek eredetéről 11
III. A képzetek társulásáról 16
IV. Skeptikus kételyek az elme működéséről 18
V. E kételyek skeptikas megoldása 31
VI. A valószínűségiről 41
VII. A szükséges kapcsolat fogalmáról 47
VIII. A szabadságról és szükségességről 64
IX. Az állatok értelméről 84
X. A csodákról 88
XI. A külön gondviselésről és jövő életről 108
XII. Az akadémiai vagy skeptikus filozófiáról 122
I. Hume önéletrajza (jegyzetekkel) 136
II. A mű taglalása:
1. A mű jelentősége 149
2. Az angol filozófia iránya 151
3. A tapasztalat fogalmának problémái 151
4. Bacon 154
5. Hobbes 155
6. Locke 156
7. Berkeley 164
8. A fejlődés eredménye 166
9. Az okság problémája 167
10. A mű szerkezete 168
11. A mű gondolatmenete 169
12. Összefoglalás 181
III. Jegyzetek 183
Hume-irodalom 191

Francziaország klasszikus filozófusai
I. FEJEZET
Laromiguiére
I. Hogyan hanyatlott el a szenzualizmus. - II. Laromiguiére mint tanár; udvarisassága, finomsága, művészete. - III. Laromiguiére mint filozófus; tana a cselekvő figyelemről, a képzetek származásáról, módszere. - A franczia analizis értéke, határa 1
II. FEJEZET
Royer-Collard
I. Hogyan született meg a spiritualizmus. - Royer-Collard stílusa; tehetsége uralkodni és meggyőzni; hajlama elnyomni, fegyelmezni. - II. Elmélete a külső észrevevésről. - Véleményeinket nem hasznosságuk szerint kell mérlegelni. - A pozitiv tudományok fölfedezései által adott érv. - Képzeteink reprezentativek. - A külső észrevevés a valónak halluczinácziója 13
III. FEJEZET
Maine de Biran
I. Az első ismerkedés. - Birant lehet magyarázni. - II. A másodszori tanulmányozás. - A gondolkozó elmék hatalma. - Biran szereti az elvont stílust. - Szerinte az akarat a lélek; szerinte a világ monas-ok rendszere. - III. Czáfolás. - Sem az elhatározás, sem az akarat, sem az életbe lépő elhatározás nem lények. - Az erők természete. - Az elhatározás és az izom összehúzódása közti vonatkozás. - A metafizikai lények kiirtása 28
IV. FEJEZET
Cousin mint író
I. Cousin szónokias stílusa. - A közhit igazságai. - Mondatai előkelő, kidolgozott volta. - Szónokias tervelés. - Szónokias képzelem. - II. Cousin filozófiai stílusa. - A kifejezés hibái teremtik az elmélet hibáit. - Homályos, kétértelmű kifejezések. - Cousin szónok és költő a filozófiában 45
V. FEJEZET
Cousin mint történet- és életrajzíró
I. Miért lelkesedett cousin a XVII. századért? - A XVII. század jelleme és tökéletlenségei. - Dicsőítő beszéd nem jellemrajz. - II. Dicsőítő beszéd nem arczkép. - A szónok és festő közt való különség. - Cousin mint szerelmes és tanár. - Megszámozott szillogizmusai. - Pompás külsőségek stílusában. - Egy terét vesztett tehetség félszegségei 58
VI. FEJEZET
Cousin mint filozófus
I. Cousin első filozófiája. - A pantheizmus vázlata. - Cousin pantheista. - II. Cousin spiritualista. - A szónok és a filozófus közt való különség. - Cousin egy keresztesháború vezére és szónoka. - Filozófiája a pedagógia s a kormányzat eszköze. - A spiritualizmus konstrukcziója 71
VII. FEJEZET
Az ész elmélete Cousinnál
I. Az ész meghatározása cousinnál. - Bizonyítékai. - Isten mint a szükségképi igazságok alanya. - Czáfolás. - Az első petitio principii. - A második petitio principii. - Az első kétértelmüség., - A második kétértelmüség. - II. Hogyan födözzük fel a szükségképi igazságokat a mathematikában. - Hát a metafizikában? - Hogyan födözzük fel a végtelent a mathematikában. - Hát a metafizikában? 84
VIII. FEJEZET
Cousin mint tudós és filológus.
I. Couzin kiadásai. - Okmányok a filozófia történetéhez. - A bibliofil szellem nehézkessége, hidegsége, kicsinyeskedése. - Ritka kéziratok hódítása. - Szép tanulmányok Pascalról és Rousseauról. - A monografiák hasznossága és tökéletessége. - Ékesszólás a tudományban. - II. Cousin, szül. 1640-ben, theológus, hitszónok, a nagyvilág embere, Longueville assz. szónoka és Bossuet tanítványa 99
IX. FEJEZET
Jouffroy mint író
I. Miben különbözik Jouffroy Cousintől. - Hogyan lett Jouffroy filozófussá. - A szemlélkedő embere szenvedélyessége, eredetisége, szomorúsága. - II. Jouffroy módszere. - Elővigyázatosságai. - Őszintesége. - Az abstrakt stílus iránt való előszeretete. - Gyöngeségei, ereje. - A tudósok és filozófusok 113
X. FEJEZET
Jouffroy mint pszikhológus
I. A pszikhológia a szemlélkedő emberek filozófiája. - Jouffroy munkálatai a pszikhológia szervezése körül. - Hasznossága és lehetősége bizonyítékai. - Eszthétikai fölfedezések. - II. Homályos megjelölések. - Az innen támadó hibák. - Példák. - A tehetségek és az «én» mint valósi, külön létezők. - Az «én»-nek és a tehetségeknek természete. - A pszikhológia s a természettudományok összehasonlítása 127
XI. FEJEZET
Jouffroy mint moralista
I. A morál a szemlélkedő embereknél a filozófia czélja. - Az emberi rendeltetés utáni kutatás. - II. Jouffroy hipothézise és dedukcziói. - III. Czáfolat. - A rendeltetés szó kettős értelme. - Az erkölcsi képzetek mekhanizmusa. - VI. Jouffroy született 1680-ban, angol, protestáns, filozófus és boldog ember 144
XII. FEJEZET
Miért volt az eklekticzizmusnak sikere
Az eklekticzizmus két oka. - A tizennyolczadik század szelleme: a kritika és a bizalmatlanság. - A tizenkilenczedik század szelleme: az álmadozás s az abstrakczió. - A költői filozófia s a filozófiai költészet. - Cousin támogatva a patriotizmus, liberalizmus s a történet népszerűsége által. - Cousin segítve változásai által. - Az eklekticzizmus spiritualizmussá válik. - A föntartó, a fenyegető körülmények. - az ujítók jövője 161
XIII. FEJEZET
A módszerről
Két filozófus. - Egy analista. - I. A szók elemzése. - A fizikai világban. - Példák: az élet erő. - Az erkölcsi világban. - Példák: egy nép vagy század szelleme. - II. A dolgok elemzése. - A fizikai világban: az emésztés. - Az erkölcsi világban: Rabelais; Dürer Albert. - A szók és tárgyak elemzésének tárgya, eljárása 176
XIV. FEJEZET
A módszerről
(Folytatás.)
Egy szisztematikus. - Az okok természete. - A dedukczió. - I. A fizikai világban: az élőtest. - II. Az erkölcsi világban: Róma története. - A dedukczió tárgya, eljárása. - A természet eszméje 192

A XIX. század pesszimizmusa - A Magyar Tud. Akadémia által a Gorove-díjjal jutalmazott pályamű
A pesszimizmus mint történeti probléma... ... ... ... 7
ELSŐ RÉSZ.
SCHOPENHAUER.
Első fejezet. Schopenhauer Arthur élete és fejlődése ... 21
I. Schopenhauer ifjúsága... ... ... ... ... ... ...
II. A német romanticzizmus... ... ... .. . ... ... ... 34
III. Schopenhauer élete folyása s művei ... ... ... ... ... 46
Második fejezet. Schopenhauer filozófiájának alapfogalmai ... ... ... 54
I. Az újkori filozófiának két főiránya ... ... ... ... ... 54
II. Kant ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 58
III. A világ mint képzet ... ... .__ ... ... ... ... ... 62
IV. A világ mint akarat ... ... ... ... ... ... 67
V. A világ eszthetikai felfogása ... ... ... ... 75
Harmadik fejezet. Schopenhauer pesszimizmusa ... ... ... ... 80
I. Az egyéni akarat szabadságának kérdése ... ... ... ... 81
II. Az akarat sorsa... ... ... ... ... -. - .- 84
III. Mit akar az akarat ... ... - - --- -. ... 86
IV. Az erkölcsiség ... ___ ... ... ... - - -- - --- 88
V. Az életakarat tagadása- - -- - -90
Összefoglalás... ... ... ... .-. --- -- --- -- -- - - - 94
MÁSODIK RÉSZ.
HARTMANN EDE.
Első fejezet. Hartmann egyénisége - - - - - - - 99
Második fejezet. Hartmann rendszerének alapfogalmai ... - - 108
I. Schopenhauer és Hartmann... ... - - - - --108
II. Fogalmi meghatározások ... --- -- - -- --- ---113
III. A tudattalan tüneményei a testben ... .- - - -115
IV. A tudattalan az emberi szellemben... ... ... ... 120
V. Összefoglalás ... ... ... ... ... -- - - - -123
VI. A tudattalan metafizikája -. - ... ... 124
VIL A tudattalan s a tudat keletkezése ... ... 125
VIII. Az egyediség s mindenegység ... ... ... ... ... 128
Harmadik fejezet. A pesszimizmus s az erkölcsiség ... ... ... 131
I. Az egyéni boldogság___. 132
II. A világfolyamat czélja, az erkölcsi ideál ... ... 139
Befejezés ... ... ... ... ... ... ... .... 143

Témakörök