Humoreszkek I-II.

Fülszöveg

I. kötet
1912-es esztendő nagy fordulat az író életében. Öt könyve jelenik meg különböző műfajban: novella, paródia, humoreszk. Közülük két humoreszkkötetet, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör címűt adjuk közre ezúttal.
Az addig ismeretlen újságíró hirtelen betör a magyar irodalmi köztudatba, s írásai országos visszhangot keltenek, s iskolát teremtenek a komikus művészetben. Az előző kötetekhez hasonlóan az első kiadások szövegét és szekezetét állítottuk helyre. Valamennyi kötetet a művészi sokszínűség, a műfaji gazdagság jellemzi. Humoreszkgyűjteményeiben paródiák, persziflázsok is találhatók, s a rá jellemző Karinthy-műfaj: átmenet paródia és humoreszk, humoreszk és novella között. A Függelékben az 1912 végéig megjelent, de életében kötetbe nem gyűjtött humoreszkeket jelentetjük meg.
II. kötet
Az 1913-ban és 1914-ben napvilágot látott humoreszkek gyűjteménye ez a kötet. Gerincét a Budapesti emlék (1913) és a Grimasz (1914) alkotja. A Függelék pedig az 1914 végéig könyv alakban meg nem jelent írásokat tartalmazza. Az előző kötetekhez hasonlóan az első kiadások szövegét és szerkezetét állítottuk helyre. Hasonlóképpen a 3. kötethez, ezt is a formai változatosság jellemzi. Az írót nem kötik műfaji szabályok, a humoreszk formát mesével, szatírával, napi aktualitásokkal foglalkozó publicisztikai eszközökkel dúsítja. A világvárossá fejlődő Budapest önfeledt hétköznapjait örökíti meg, de írásaiban már fölsejlik a közelgő világtragédia réme, sőt bekövetkezte is. Vissza