A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Academiai értekezések

Szerző
Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 671 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: 20 mű egy könyvben. Kolligátum. Több mű fekete-fehér képekkel, színes táblákkal és kihajtható mellékletekkel illusztrálva. A címek felsorolása és a könyvészeti adatok a tartalomjegyzékben találhatók.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS.
Bárhol a föld kerekségén az ember nyomaira találunk, az ö teremtő szellemét műveiben ismerjük fel és a népek erkölcsi történetét leginkább a művészet termékeiben tanulmányozhatjuk.... Tovább

Előszó

BEVEZETÉS.
Bárhol a föld kerekségén az ember nyomaira találunk, az ö teremtő szellemét műveiben ismerjük fel és a népek erkölcsi történetét leginkább a művészet termékeiben tanulmányozhatjuk. Mint nyilatkozatai a szépészeti tehetségnek, mely különféle mérvben létezik a nemzetekben, egy művelt népnek műemlékei, számtalan és gyakran jelképes alakjaikban, minden egyéb tanúnál ékesebben beszélik el nekünk, mi volt e nép eszményképe, mikép fogta fel a szépet, az életet és a dolgok egyetemes rendét, mily szemekkel nézte a természetet, az embert, az Istent? Athenében a Parthenon, Romában a Forum sok tekintetben világosabban szólnak az utashoz, mint az irodalom emlékei és a ki a pyramisok vagy pedig Philae romjai közt vándorol, még az egyptologok segitsége nélkül is képes lesz rég elmúlt századok világnézletét gondolataiban összealkotni. Még gyümölcsözőbbé válhatik azonban kutatásunk oly nép között, melynek jelene ezer szállal függ össze annak múltjával, hol a műemlékek még ma is megfelelnek a nemzet gondolkozásmódjának és hol most is fennállanak, vagy legalább a legközelibb mult időben fennállottak még ama viszonyok, melyek között ama műemlékek keletkeztek.
A japáni művészet már túllépte tetőpontját és felmutatta mind azt, mit teremteni képes volt. Nagyon is biztos jelenségeken meg lehet ismerni, hogy a hanyatlás ideje bekövetkezett; valamint Egyptom Görögországgal való érintkezése folytán, úgy Japán Európával lépvén érintkezésbe, sem volt képes legalább mostanáig, jeles hagyományait érintetlenül fentartani, sem pedig az idegenszerű elemek ügyes átöltése által a régit az ujjal összeegyeztetni. Vissza

Tartalom

Dr. Gr. Zichy Ágost: Tanulmány a japáni művészetről (épitészet, szobrászat, festészet) - Tizenhét képpel és egy térképpel, a M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1879, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-85
Bevezetés 3
Építészet 19
Szobrászat 49
Festészet 63
Végszó 74
Képek
I. Sárkány egy bronzé vásárol saját gyűjteményemből.
II. a. »Kirin« japáni rajz után s. gy.
» b. »Chi-chi« egy vas-pánczélról. Dombormű s. gy.
III. a. »Ho-ho« japáni rajz után s. gy.
» b. Teknőcz japáni festményről s. gy.
IV. »Tera« fénykép után.
V. Kút Shibában. Fénykép után.
VI. Harang Narraban, japáni rajz után s. gy.
VII. »Pagoda« Asaksa-Teraban, fénykép után.
VIII. a. »Tori« kőből Nikkoban f. u.
» b. » fából Kamakurában f. u.
IX. a. »Toro« kőből Katassiban f. u.
» b. » bronzéból Shibában f. u.
» c. » kőből Schibában f. u.
X. Chioin templom kapuja Kiotoban f. u.
XI. Kitauo templom kapuja Kiotoban f. u.
XII. »Siro« Yedoban f. u.
XIII. Goshio, mikadói palota, Kiotoban, japáni rajz után, saj. gyüj.
XIV. Kinkakuji, mikadói nyaraló Kiotoban, f. u.
XV. Daibudhs bronz szobra Kamakurában f. u.
XVI. Daibudhs brouz szobra Narrabán, japáni rajz után. s. gy
XVII. Daibudhs szobra bronzból saját gyűjteményemből.
Nikko templomainak térképe.

Rómer Flóris: Észak-nyugati utam (Olvastatott a M. T. Akad. II. osztályának 1878. nov. 11. tartott ülésén), a M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1879, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-23

Fest Vilmos: A közlekedési müvek és vonalok (Előadta a III. osztály ülésén 1873. január 20.), Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadása, Pest, 1873, nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában, Buda-Pest 1-45

Hunfalvy János: Hazánk közlekedési eszközeiről - Székfoglaló értekezés, Eggenberger Ferdinánd Magyar Akad. könyvárusnál, Pest, 1867, nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Könyvnyomdájában, Pest 1-55

Keleti Károly: A magyar mezőgazdaság - Eggenberger F. M. Akad. könyvárusnál, Pest, 1867, nyomatott Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdásznál, Pesten 1-19

Hunfalvy János: Jelentés az Antwerpiában 1871-ik évi augustus 13-22-égi tartott Nemzetközi Geografiai Congressus munkálatairól (Olvastatott az Akadémia 1872-dik január 8. ülésében), Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadása, Pest, 1872, nyomatott az »Athenaeum« nyomdájában, Pest 1-31

Tóth Ágoston: A földkép-készités jelen állása, a mint az képviselve volt az antwerpeni kiállitáson (Mint székfoglalót felolvasta az osztályülésen 1871. deczember 11.), két táblával, Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadása, Pest, 1871, nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában, Pest 1-26

Óváry Lipót: Nápolyi történelmi kutatások (Olvastatott a M. T. Akadémia 1874. február 9-iki ülésén), Eggenberger-féle Akadémiai Könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadása, Budapest, 1874, nyomatott az Athenaeum nyomdájában, Budapest 1-17

Konkoly Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben (Előadta a III. osztály ülésén, 1880. február 16.), a M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1880, egy tábla rajzzal illusztrált 1-48

Dr. Gruber Lajos: A november-havi hullócsillagokról (Beterjesztette a III. osztály ülésén 1877. nov. 5. Szily Kálmán r. t.), a M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1878, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-36

Wertheimer Ede: Erzsébet Anglia királynője és Ausztria 1563-68. Adat a XVI. század vallási történelméhez. Kiadatlan kútfők nyomán, a M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1879, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-53

Dr. Ortvay Tivadar: Margum és Contra-Margum (Castra Augusto Flavianensia, vagy Constantia) helyfekvése - források és közvetlen helybuvárlat alapján, székfoglaló értekezés, (Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1876. január 3-iki ülésén), a M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1876, nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában, Budapest 1-70
I. FEJEZET.
A Margum-kérdés eredete és jelentősége hazai történelmi szempontból.
A régi topographia elhanyagoltsága és ennek okai. - Egyik
téves állítása, hogy Margum hazánk területén feküdt. - Ez
állítás átalánossága a külföldi irodalom helyesb tájékozottsága
ellenében. - A tévedés ujabb keltűnek látszik s nyilván a római
Dáczia közigazgatási beosztására vonatkozó fogalomzavaron
alapszik. - Az íróink által idézett források s Margumnak általuk
történt topographiai meghatározása. - A kérdés világtörténelmi
jelentősége 3
II. FEJEZET.
Margum nem feküdt hazánk területén.
Miller helytelen idézete. - Engel szóval sem állítja, hogy
Margum hazánk területén feküdt volna. - Oltványi helytelen
idézete. - Eutropius sem állítja, hogy Margum a trajáni Dáczia
gyarmathelye lett volna. - Az állítás inkább merő fogalomzavaron és történetbuvárlati fölületességen alapszik. - A forrástanulmányok egészen mást bizonyítanak. - Egyetlen régi forrásmű sincs, mely Margumnak hazánk területén való létezettségét bizonyítaná. - Marga nevű mai oláh falucska nem képezhet
érvet, mert helyén az ősi Pons Angusti feküdt. - A bánteleki
puszta régiségleletei sem képezhetnek érvet a forrásművek ellenkező tanúskodása ellenében 7
III. Fejezet.
Margum Moesiában, a Duna jobb partján feküdt.
Margum helyfekvésének vidékére nézve semmi kétség sincsen. - A deductio is útbaigazít. - Margus illyriai folyó s azonos a mai Moravával. - Margum csak a Margus mellett kereshető.
- A történelmi és földirati kútfők is erről tanúskodnak. Eutropius,
Flavius Vopiscus, Aurelius Victor, az Itinerarium Hierosolymitanum, az Itinerarium Antonini, a Notitia Dignitatum Utriusque
Imperii, Hieronymus a Strido, Priscus Bhetor, Idatius, Prosper
Aquitanus. Cassiodorius, Jornandes és Paulus Diaconus egyenes
adatai. - A veronai kézirati codex s a ravennai Névtelen indirect bizonyítása. - Ptolemaeus hallgatása csakis leírási hibán
alapszik. - Margum epigraphiai emlékezete. - A pozega-kragujevaci feliratos emlékkő. - Boue, Schatfarik és Mommsen olvasása. - Schatfarik és Mommsen értelmezésének valószinűtlensége.
- A. kövön nyilvánMargum neve van megörökítve. - Valamennyi
kútfői adat a mellett tanúskodik, hogy Margum Moesiában, a jobb
Dunaparton állott. - A külföldi szakkutatás e tekintetbeni jobb
tájékozottsága. - A hazai irók erre vonatkozó tévedésének valószínű megfejtése 12
IV. FEJEZET.
Margum topographiai pontjának téves kijelölése az
egyetemes szakirodalomban.
A topographiai pont teljesen bizonytalan meghatározása.
- A nézetek egymás és sajátmaguk közti ellenkezése. - Mult
századi átalános zavar. - E zavar Ptolemaeus Claudius földirati
munkájának félreértéséből keletkezett. - A mult századokbeli
textus-javítás birálati fejletlensége. A kritikátlanság inkább a
görög nyelv, semmint a mathematika hiányos ismeretéből folyt.
- E szempontból ítélendő meg a Ptolemaeus-codexeknek Margumra vonatkozó szöveghiánya. - A ptolemaeusi szöveghézag az
alapnélküli okoskodások tágas terére vezetett. - D'Anville,
Heeren, Bischoff, Möller, Büchling, Funke, Majorszky, Becker, a
Brockhaus-féle reálencyclopedisták, Bedeus, Mannert, Desericzky,
Katancsich, Kanitz, Böcking, Spruner, Menke, Beichard, Wedell,
Rhode, Jausz, Wesseling, Czoernig, Jászay, a magyar egyetemes
encyclopádisták, Holstenius, Koeler-Weigel, Karacs, Forbiger,
Baudrand, Oluverius, Iiuno, Heckel, Reislce, Cellarius , Sickler,
Tomka-Szászky, Graff, Thierry, Bernhardt, Bellori, Calmet, Sabbathier, Stritter, Baronius, Ferrarius, Eckhel, Sestini, Timon,
Banduri, Du-Fresne, Gibbon, Fleuri, Rasche, Weber, Ladvocat,
Fuhrmann, Tzschucke, Jolin Clarké, Anna és Tanaquil Faber,
Clarean, Rauschurck, Thaller, Haack, Keresztúri, a bécsi tudóstársasági 1827-ik évi nagy lexicon irói, Rotteck, Schlosser, Kercselioli, Brunner, Hunziker, Beck és Buxtorff, Le Quien, Gebhardi, Guthrie-Gray, Sulzer, Occo, De Strada aRosberg, Hübner-SperlFejér, Stephanus, a Zeller-féle egyetemes lexicon szerzőinek véleményei 27
V. FEJEZET.
Margum város és az erőd helyfekvésének meghatározása közvetlen helyszemlélet alapján.
A történetírásnak és térképrajzolásnak Margum helyfekvése körüli ingadozása a forrásművek határozatlanságán alap
szik. - E forrásművek egyike sem határozza meg közelebbről
Margum helyfekvését. - Közlékenyebbek az Itinerariumok, de a
topographiai szabatosság ezekben is hiányzik. - Az Itinerarium
Hierosolymitanum és az Itinerarium Antonini egymásközti eltérése. - E két mű különböző codexeinek változatai.- A peutingeri katonai úttérképen feltüntetett mértföldtávolság. - A források használatát különben a méretek bizonytalansága és a topographiai ismeretek hiányossága is nehezíti. - Sikeres eredményt
csakis az autopsiától lehetett remélleni. - Kirándulásom a
Morava-sikra. - A Morava-defllé átalános jellemzése. - A
Morava-torkolat melletti kulici toronyrom. - Két kor védrendszerének e tornyon felismerhető jellege. - A Morava-völgy földrajz-egyedi jellemzése. - Közlekedési és hadi jelentősége. - Jelen
physiognomiája, múltja, jövője. - A margumi római castrum
csakis e helyt állhatott. - A római mérnökkar figyelmét a Morava-torkolat stratégiai fontossága ki nem kerülhette. - A rom
négyszögű alapidoma római, felépítménye középkori. - Arnold
állítása. - E helyt talált római mozaik-téglák s egy feliratos márvány emlékkő. - E kő leírása, feliratának olvasása, megfejtése és
történeti érdekessége. - A Morava-torkolat melletti római vámhivatal. - Mommsennek erre vonatkozó tévedése. - Azok tévedése, kik Margum várost a Morava-torkolathoz határozták. - Itt csak a castrum állott s a városnak e helyt semmi nyoma. - A
szemben levő jobb Morava-parton sem állott a város. - Vizsgálataim eredménye Dubravica irányában. - A száraz Moravamedert tévesen tartja a néphit a Morava régi medrének. - A
Morava a római korszakban is mai medrében szakadt a Dunába.
- Az Orasje és felásott római régiségei. - Gyönyörű feliratos
oltárducz - Margum város romjain. - Erdő Margum fölött.
- Az Orasje geographiai fekvésének jelentősége az Itinerariumok
és a Tabui a Peutingeriana mértföldtávolságának meghatározása
tekintetében. - Margum letelepedési környezete 44
VI. FEJEZET.
Contra-Margum helyfekvése.
Contra-Margum emlékének meddősége a régi forrásművekten. - Csak két byzantin forrás említi különböző néven. - E
miatt Contra-Margum kérdése eddig teljesen megoldatlan maradt.
- Helyfekvésének ujabb írók s térképkészítők által történt
meghatározása. - Mannert D'Anville, Kanitz, Rotteck, Spruner,
Eeichard, Gebhardi, Böcking, Tomka-Szászky nézete. - E nézetek egymásközti ellenkezése. - A kérdés kritikai tárgyalása
kétségtelenné teszi, hogy a Notítia Imperíiben említett Castra
Augusto Flavianensia és a Priscusnál előforduló Constantia azonos Contra-Margummal. - Deseriezky tévedése. - Contra-Margum nem Moesiában, a mai Szerbiában, hanem Dácziában, mai
magyar területen feküdt. - Kanitz tévedése. - Contra-Margumnak eme helyfekvését a római védrendszerből merített analógiák és az autopsia is bizonyítják. - Kanitz ujabb tévedése.
- Contra-Margum nem állhatott Osztrova szigetén Viminaciummal szemben. - A római hadi czél szempontjából az csakis
Kubmnál állhatott. - Helyszemléleti vizsgálataim eredménye.
- A Monastiristie, melyről a hagyomány emlékszik, tltünt török
erődmű lehetett. - A Kubin előtti földmagaslat s annak vármaradványa. - Marsili gróf erre vonatkozó rajza, állítása és
tájékozatlansága. - Contra-Margum kétségtelenül csakis a kubini várrom helyén feküdhetett. - E körülmény culturális jelentősége hazai történelmünkben 57

Dr. Szabó József: Jelentés Görögországba tett geologiai utazásairól (Előadta a III. osztály ülésén 1876. október 9-dikén), a M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1876, nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában, Budapest 1-19

Hantken Miksa: Adalékok a Kárpátok földtani ismeretéhez (Előadta a III. osztály ülésén 1877. junius 11.), a M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1877, nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában, Budapest 1-17

B. Mednyánszky Dénes: A mész geologiai és technikai jelentősége Magyarországban - székfoglaló értekezés, Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár) kiadása, Pest, 1870, nyomatott az "Athenaeum" könyvnyomdájában, Pest 1-25

Hantken Miksa: Hébert és Munier Chalmas közleményei a magyarországi ó-harmadkori képződményekről (Előadta a III. osztály ülésén 1878. deczember 16.), két tábla rajzzal illusztrált, a M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1879, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-32

Dr. Szabó József: A gránát és cordierit (dichroit) szereplése a magyarországi trachytokban (Előadta a III. osztály ülésén 1879. május 19.), két tábla chromolithografiai képpel, a M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1879, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-40

Dr. Koch Antal: Ásvány- és kőzettani közlemények Erdélyből - 1 tábla rajzzal, a M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1878, nyomatott az Athenaeum r. társ. könyvnyomdájában, Budapest 1-30

Dr. Nendtvich Károly: A stubnai hévvizek vegyelemzése (Előadta a III. osztály szakülésén 1878. február 18-án.) 1-5

Konkoly Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához 1879 (Előadta a III. osztály ülésén, 1880. január 19.), rajzok 3 táblán, a M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala kiadása, Budapest, 1880, az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája nyomása, Budapest 1-23

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv