Husz év mulva I-VI.

Előszó

Alexandre Dumas A három testőr cimü regényét tudvalevően trilógiává építette ki. Irt hozzá második részt Husz év múlva cimmel és harmadik, befejező részt Tiz év után, Bragelonne vicomte cimmel, végigvezetve hőseit s az olvasói Franciaország történetének három nagy és nevezetes korszakán. Mig A három testőr-ben XIII. Lajos zsarnoki korát és Richelieu bibornoknak mindenkit túlszárnyaló alakját rajzolja meg, addig a Husz év mulva-ban a király és a nagy bibornok halálát követő időkbe, a gyermekkirály és a nőuralom korába állitja be a regénytrilógia alakjait. A XIII. Lajos erőszakossága helyébe itt Ausztriai Anna királyné ideges akaratossága lép, aki a még gyermek XIV. Lajos, a későbbi nagy király helyett kormányoz. Mellette a nagy Richelieu helyét Mazarin bibornok foglalja el, mint teljhatalmú államminiszter, mindenben ellentéte elődjének: az francia, ez hatalomba lopakodott idegen, az bőkezű, ez fösvény, az lovagias és vitéz, ez férfiatlan és álnok, az a királyság megerősítésében a francia nemzet egységét, ez a maga hatalmi és vagyoni előnyét kereső. A kormányzók személye és egyénisége szerint mások az események is. A Richelieu teremtette rend bomladozik, kicsírázik és megindul a Fronde, a hercegek, a rendek, a polgárság és a nép felkelése a királyság cégére alatt űzött elnyomás ellen. Kifelé a háború, befelé lázadás fenyegeti Franciaországot. Ebben a történelmi keretben lép újra elénk a három testőr és barátjuk, D'Artagnan. Husz év múlva látjuk őket viszont s a husz év mély nyomot szántott életviszonyaikon, egyéniségükön, egymáshoz való kapcsolatukon. Elszakadtak egymástól, külön utakon járnak, sőt a politika, amelybe a Husz év mulva-ban belesodródnak, szembe is állítja őket. Ám az ifjúkor barátságának nemes emléke ismét egybeforrasztja őket az angol forradalom közepette, amelybe külön-külön sodródnak bele. Vissza