1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a gendernyelvészetbe

Miben különbözik és miben egyezik a férfiak és a nők nyelvhasználata és kommunikációja?

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tinta Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 123 oldal
Sorozatcím: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához
Kötetszám: 98
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-9902-29-9
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az olvasó az első magyar nyelvű áttekintő gendernyelvészeti művet tartja kezében. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek az a résztudománya, amely a férfiak és a nők eltérő nyelvhasználatával, egymástól különböző kommunikációjával foglalkozik.
A férfiak és a nők beszéde biológiai és szocializációs okokból különbözik egymástól. Biológiai okokkal - a hangszalagok eltérő hosszúságával - magyarázható például az, hogy a férfiak beszédhangja átlagosan mélyebb, mint a nőké. De csak tanulással érhető el, hogy a spanyol férfiak magasabb hangon beszéljenek, mint a magyarok, a francia és a lengyel nők hangmagassága pedig jóval meghaladja a magyar nőkét, hogy az elképzelhetetlenül magas hangon csicsergő japán nőket ne is említsük.
A könyv a beszéd apró elemeitől - a beszédhangoktól - vezeti az olvasót a morfémákon, a szóválasztáson és a mondattani szerkezetek alkalmazásán keresztül a szöveghasználatig - mindig következetesen rámutatva a társadalmi nem (gender) motiválta... Tovább

Fülszöveg

Az olvasó az első magyar nyelvű áttekintő gendernyelvészeti művet tartja kezében. A gendernyelvészet az alkalmazott nyelvészetnek az a résztudománya, amely a férfiak és a nők eltérő nyelvhasználatával, egymástól különböző kommunikációjával foglalkozik.
A férfiak és a nők beszéde biológiai és szocializációs okokból különbözik egymástól. Biológiai okokkal - a hangszalagok eltérő hosszúságával - magyarázható például az, hogy a férfiak beszédhangja átlagosan mélyebb, mint a nőké. De csak tanulással érhető el, hogy a spanyol férfiak magasabb hangon beszéljenek, mint a magyarok, a francia és a lengyel nők hangmagassága pedig jóval meghaladja a magyar nőkét, hogy az elképzelhetetlenül magas hangon csicsergő japán nőket ne is említsük.
A könyv a beszéd apró elemeitől - a beszédhangoktól - vezeti az olvasót a morfémákon, a szóválasztáson és a mondattani szerkezetek alkalmazásán keresztül a szöveghasználatig - mindig következetesen rámutatva a társadalmi nem (gender) motiválta különbségekre.
A férfiak és a nők egymástól eltérő kommunikációs szokásainak leírása során a szerző bemutatja a nő és a férfi testi megjelenésének eltéréseit a nyilvános térben. Rámutat arra, hogyan alakulnak a női és férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgásai. Feltárja az udvariasság és a (nyelvi) agresszió alakulását a két nemnél. A foglalkozások kommunikációigénye felértékelődik napjainkban: ehhez a tényhez a két nem eltérő módon alkalmazkodik. A munka világában és a közéletben mind a nők, mind a férfiak csak hatékony kommunikációval tudnak boldogulni. A gondolatmenet a nemi különbségek magyarázatára alkalmas elméleti keretek ismertetésével zárul.
A könyv tizenkét, tartalmilag egymásra épülő fejezetből áll. Mindegyiket olvasmányajánlások, az elsajátítást ellenőrző kérdések és kreatív, továbbgondolásra alkalmas feladatok egészítik ki.
A könyvet a szakterület legfontosabb közleményeit bemutató szakirodalom-jegyzék egészíti ki. Huszár Ágnes tudományos kutatómunkája mellett szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, valamint gendernyelvészeti kurzusokat tart a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. A könyv anyagát ezek tapasztalatai alapján állította össze. A gondolattól a szóig című monográfiáját 2005-ben ugyancsak a TINTA Könyvkiadó jelentette meg.
A könyv alkalmazható tankönyvként a bölcsészet-, valamint a társadalomtudományi képzésben, de ajánlható továbbképzésekben való felhasználásra is. Hasznos olvasmány lehet ezen kívül mindazoknak, akik egyszerűen többet szeretnének megtudni a nemek nyelvhasználatáról, s - nőként, férfiként - tudatosabban, hatékonyabban akarnak kommunikálni. Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. fejezet. A férfiak és a nők kommunikációs különbségeivel kapcsolatos
vélekedések 11
1.1. Mitikus gondolkodás a férfiról és a nőről 11
1.2. Filozófiai gondolatok a férfiról és a nőről 12
1.3. A férfi- és női nyelv mítosza 13
1.4. A tudományos gondolkodás kezdetei a női-férfi nyelvhasználatról 15
1.5. A női és férfi nyelvhasználattal foglalkozó gendernyelvészet önálló kutatási
területként való kialakulása 16
1.6. A gendernyelvészet intézményesülése 17
2. fejezet. Élettani különbségek a férfiak és a nők között és összefüggésük
a nyelvhasználattal 20
2.1. A biológiai és a társadalmi nem 20
2.1.1. A biológiai nem 20
2.1.1.1. A biológiai nem hatása az agyra 21
2.1.2. A társadalmi nem 22
2.2. A nők és a férfiak közötti különbségek 23
2.2.1. Az észlelésben megmutatkozó különbségek 23
2.2.2. Különbségek a - nyelvhasználattal közvetlenül nem összefüggő
- viselkedésben 23
2.2.3. A nyelvi képességekben megmutatkozó különbségek 24
2.2.4. A különbségek kialakulása 25
3. fejezet. A hangzó beszéd eltérései férfi és női beszélőknél 27
3.1. A beszédet meghatározó biológiai adottságok 27
3.2. A beszéd hangzásában megragadható különbségek 28
3.3. A szociális tanulás kínálta módosítási lehetőségek 29
3.4. A beszédhangok rendszerében megmutatkozó nemi különbségek 30
3.5. A munkaerőpiac és a különbözőképpen hangzó női és férfi beszéd 31
4. fejezet. A nyelvtani nem hatása a társadalmi nyelvhasználatra 33
4.1. A nyelvtani nem és a természetes nem kifejeződése a nyelvekben 33
4.1.1. Szóképzési lehetőségek a természetes nem kifejezésére 35
4.1.2. A férfira és a nőre utaló morfémák rendszerbeli összefüggései 37
4.2. A férfiak és a nők sajátos morfémahasználata 37
4.2.1. A férfiakra és a nőkre utaló morfémák 38
4.2.2. A férfiak és a nők morfémahasználatának eltérései 38
4.3. Létrehozható-e nemileg semleges szöveg? 39
5. fejezet. Modalitásbeli és szintaktikai eltérések, valamint lexikai különbségek
a két nem beszédében 42
5.1. Modalitásbeli eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban 42
5.1.1. Mellé- és alárendelő szintaktikai szerkezetek 42
5.1.2. Visszakérdezések, feltételes módú igék, bizonytalankodások 43
5.2. Lexikai eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban 44
5.2.1. Nyelvi előírások, tabuk a két nem nyelvhasználatában 45
5.2.2. Az egyik nem által előnyben részesített szavak 46
5.3. A nők és a férfiak normakövetése 48
5.3.1. A nők mint az archaikus nyelvhasználat megőrzői 48
5.3.2. A nők mint nyelvhasználati újítók 49
5.3.3. A nők és a férfiak eltérő normakövetése 50
6. fejezet. A férfiak és a nők által együttesen és külön-külön használt
szövegtípusok áttekintése 53
6.1. A szövegfajták nemi alapú elosztása 53
6.1.1. Kizárólagosság, tiltás és megengedés 53
6.1.2. Nemi alapú szövegválasztás 54
6.1.3. A humoros szövegek nemi megoszlása 56
6.1.3.1. A humor a munkahelyen 57
6.1.3.2. Nemileg különböző humor a nyilvánosság előtt 57
6.2. Stílusok és regiszterek 58
6.3. Hogyan szokunk rá, hogy férfiasan vagy nőiesen beszéljünk? 59
7. fejezet. A női és férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgásának
jellemző jegyei 61
7.1. Vegyes nemű csoportok 61
7.2. A női és a férfi csoportok beszélgetései 63
8. fejezet. Az udvariasság és a (nyelvi) agresszió a két nemnél 65
8.1. A homlokzat és a vele kapcsolatos tevékenységek: az udvariasság
és a (nyelvi) agresszió 65
8.1.1. Társadalmanként eltérő udvariassági szokások 66
8.2. A társadalmi normákra való szoktatás gyermekkorban 67
8.2.1. A fiúk és a lányok eltérő szereprepertoárjának kialakítása
a családban 68
8.2.2. Nemi szerepre való felkészülés a gyermekek és a serdülők
közösségeiben 69
9. fejezet. A nő és a férfi testi megjelenése a nyilvános térben 73
9.1. A két nem megjelenése a nyilvános térben 73
9.1.1. A női és férfi ruházkodás jelszerűsége 74
9.1.2. A női és férfi test megjelenése 75
9.2. A testbeszéd nemi különbségei 76
9.3. Nem-verbális kommunikáció 76
9.3.1. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikációban 77
9.3.1.1. Fejtartás, mimika 77
9.3.1.2. Gesztusok, testtartás, mozgás 79
9.4. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikáció értelmezésében 80
10. fejezet. A foglalkozások kommunikációigényének felértékelődése
és ahogy a két nem alkalmazkodik hozzá 83
10.1. A munkakörök kommunikációs igényének megváltozása 83
10.1.1. A kizárólag kommunikációra épülő munkakörök 84
10.1.2. A kommunikációs munkakörökhöz kapcsolódó követelmények 85
10.1.3. Nemi megkülönböztetés a kommunikációs munkahelyeken 86
10.2. Nemi különbségek a felsőoktatásban és a foglalkoztatás
egyes szféráiban 86
10.3. Nemi különbségek a munkahelyi hierarchiában 88
10.4. A különbségtevés első lépése: a kapuőri helyzet 89
10.5. A nemek szerinti megoszlás a politika szférájában 90
10.5.1. A nemek aránya az érdekképviseleti szervekben 91
11. fejezet. A nő és a férfi helye a különböző társadalmakban és ennek nyelvi
lenyomata 93
11.1. A férfi és a nő: norma és eltérés 93
11.1.1. A férfi és a nő eltérő névhasználata a magyar nyelvközösségben 94
11.1.2. A két nem eltérő megszólítási formái a magyar nyelvközösségben 95
11.2. A nemek közti diszkriminatív különbségtevés: a szexizmus 95
11.2.1. A nyelvbe kódolt nyílt szexizmus 97
11.2.2. A nyelvhasználatban megjelenő rejtett szexizmus: a sztereotípiák 98
11.2.2.1. A férfiak és a nők eltérő megjelenítésében megmutatkozó
szexizmus 99
11.2.3. Nyelvkritika 100
11.2.3.1. A nyelvi elemekre irányuló kritika 100
11.2.3.2. A nyelvhasználatra irányuló kritika 101
12. fejezet. A különbségek magyarázatára alkalmas elméleti keretek:
biologisztikus és szocializációs magyarázatok 104
12.1. A társadalmi nemek elméleti keretei: biologisztikus és szocializációs
magyarázatok 104
12.1.1. A különbségek adottak, velünk születtek 104
12.1.2. A különbségek létrejöttében a szociális tanulás játszik
döntő szerepet 104
12.1.3. A nemhez kötött különbségek nem előre adottak, hanem magában
a cselekvésben, az interakcióban jönnek létre 105
12.2. A két nem eltérő kommunikációjának modelljei 105
12.2.1. A deficithipotézis 105
12.2.2. A dominanciaelmélet 106
12.2.2.1. A nyelvhasználat illesztése a deficithipotézishez
és a dominanciaelmélethez 106
12.2.3. A differenciahipotézis 107
12.2.4. A (de)konstrukciós modellek 109
12.3. A kutatás további feladatai, perspektívái 109
Források 112
Válogatott bibliográfia 113

Huszár Ágnes

Huszár Ágnes műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Huszár Ágnes könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv