| Előszó | 5 |
| Huszár István: A munka termelékenysége és az életszínvonal | |
| A munkatermelékenység fogalmáról | 12 |
| A munkatermelékenység mérése | 15 |
| Munkatermelékenység és nemzeti jövedelem | 24 |
| Az életszínvonal | 33 |
| Az életszínvonal emelésének feltétele a munkatermelékenység növelése | 40 |
| Tímár János: A műszaki haladás és a szakképzettség | |
| Gépesítés, automatizálás és munkatermelékenység | 49 |
| A szakmunkás-részarány változása | 52 |
| Az alkalmazottak részarányának alakulása | 58 |
| Szakmák keletkezése, megszűnése, belső tartalmuk átalakulása | 62 |
| Munkaerőképzés és továbbképzés | 69 |
| A továbbképzés szervezése a vállalatoknál | 77 |
| Bánki Pál: Munkatermelékenység és munkanormák | |
| A munkanorma meghatározása | 89 |
| A norma a megbízható vállalati tervezés eszköze | 93 |
| A norma szerepe a munkahely szervezésében | 97 |
| Munkatanulmányok | 97 |
| Munkanapfelvételek | 99 |
| Időmérés, időelemzés | 103 |
| A műveletnormák szerepe a munkaszervezésben | 106 |
| A norma szerepe a teljesítménybérezésnél | 109 |
| A reális norma a munkaverseny értékelési alapja | 110 |
| A különböző típusú normák hatása a termelékenységre | 110 |
| Becsléssel megállapított norma | 111 |
| Statisztikai norma | 112 |
| Műszakilag megalapozott vagy műszaki norma | 113 |
| A gyártmánynormák felhasználása az üzemvezetés céljára | 117 |
| A gyártmánynorma összeállítása | 118 |
| A gyártmánynorma felhasználása | 119 |
| A gyártmánynormák alkalmazásának feltételei | 120 |
| A normák elavulása és változtatása | 122 |
| A normák elavulásának okai | 122 |
| Az elavult norma a termelékenység emelkedésének gátja | 125 |
| A normák változtatásának módjai | 126 |
| Meitner Tamás: Ipari munkások bérrendszere | |
| Mit kell kifejeznie az egyes dolgozók keresetének és nagyobb dolgozó csoportok átlagkeresetének? | 133 |
| A dolgozók keresetét meghatározó tényezők | 135 |
| Nagyobb dolgozó csoportok átlagos keresetét meghatározó tényezők | 137 |
| Besorolási rendszer, alap-, illetve személyi bér | 137 |
| A besorolási és az alapbérrendszer felépítése | 137 |
| A tarifarendszer bértételeinek meghatározása | 140 |
| A munkások besorolása a vállalatoknál | 142 |
| A besorolási ismérvek | 145 |
| Az 1950-1956-ig alkalmazott besorolási és tarifarendszer főbb vonásai | 152 |
| A keret-besorolási rendszer | 153 |
| Munkabesorolás és munkaszervezés | 159 |
| A bérezés formái | 160 |
| A bérforma | 160 |
| A bérforma jellemzői | 161 |
| Néhány jellegzetes bérforma | 165 |
| Csoportbérezés | 172 |
| A teljesítménybérforma kialakítása, kiválasztása | 174 |
| A munkanorma és a bér | 183 |
| Bérforma és norma | 186 |
| A normák megváltoztatása | 187 |
| Rózsa Ferenc: A vállalati alkalmazottak alapbére és prémiuma | |
| Állománycsoportok | 195 |
| Az alapbérrendszer | 198 |
| Az alapbérrel szemben támasztott főbb követelmények | 199 |
| A munkaköri bértáblázat felépítésénél érvényesülő népgazdasági szemlélet | 200 |
| A munkaköri bértáblázat és a vállalati gyakorlat | 206 |
| A munkaköri bértáblázat következetesebb érvényesítésének irányai | 210 |
| A prémiumrendszer | 212 |
| Követelmények a prémiumrendszerrel szemben | 213 |
| A prémiumrendszerek kialakításánál érvényesülő népgazdasági szemlélet | 215 |
| A vállalaton belüli premizálás legfontosabb elvei | 216 |
| Ágazati premizálási rendszerek és a vállalati premizálás gyakorlata | 218 |
| A premizálás problémái | 221 |
| Kereseti arányok | 224 |
| Munkások és alkalmazottak kereseti aránya | 224 |
| Az alkalmazottak körén belüli kereseti arányok | 227 |
| A vállalati alkalmazottak és egyéb alkalmazottak kereseti aránya | 227 |
| Jandek Géza: Munkaverseny és a szocialista brigádok | |
| Az elmúlt évek tapasztalataiból | 231 |
| Munkaverseny-célok kitűzése és a munkaverseny szervezése | 235 |
| A verseny jutalmazási feltételei | 236 |
| A verseny-irányelvek hiányosságai | 239 |
| Az éves versenyvállalások rendszere | 240 |
| Az éves versenyvállalások problémái | 243 |
| A munkaverseny formái | 245 |
| A "kiváló dolgozó" címért folytatott verseny | 246 |
| A vállalaton belüli kollektív versenyformák | 251 |
| Szocialista brigádok | 252 |
| A munkaverseny-mozgalom új vonásai | 258 |
| Donáth Béla - Kolozsvári Ernő: Munkavédelem | |
| A munkavédelem jelentősége | 263 |
| A munkavédelem fogalma és területei | 265 |
| A balesetelhárítás | 265 |
| A munkaegészségügy | 266 |
| A munkavédelem eszközei | 266 |
| Műszaki és higiénés eszközök | 267 |
| A munkavédelem jogi és igazgatási eszközei | 286 |
| Munkavédelmi felvilágosító- és nevelőmunka | 291 |
| Dr. Magos László: Munkaegészségügy és műszaki fejlesztés | |
| Kémiai ártalmak | 307 |
| A kémiai ártalmak számának és intenzitásának fokozódása | 307 |
| Környezetegészségügyi problémák | 308 |
| Az üzemek telepítése | 310 |
| Műszaki por- és gázelhárítás az üzemben | 312 |
| Fizikai ártalmak | 317 |
| Zaj és rázkódás | 317 |
| Hőmunka | 318 |
| Radioaktív sugárzás | 319 |
| Részaránytalan megterhelés | 320 |
| Egyéni védelem | 322 |
| Védőétel, védőital | 323 |
| Munkaidő | 323 |
| Dr. Mérő Endre - Dr. Szerdahelyi József: A munka és pihenés élettani szempontjai | |
| A munkaélettan tárgya | 327 |
| Az energiaigényes nehéz fizikai munka | 328 |
| A sztatikus elemeket tartalmazó fizikai munka | 345 |
| A kvalifikált munka | 350 |
| A munkapszichológia feladata | |
| A munkapszichológia jelentősége | 359 |
| A munkakörülmények alkalmassága | 360 |
| A fizikai munkakörnyezet terhelő tényezői | 373 |
| A munkaeszközök alkalmassága | 386 |
| Az üzemi intézmények | 397 |
| A személyi feltételek alkalmassága | 399 |
| A képzés | 411 |
| Hegedűs András - Márkus Mária: Szociológiai vizsgálatok az üzemekben | |
| A munkahelyi kollektíva társadalmi struktúrája | 420 |
| A munkahelyi kollektíva társadalmi rétegződésének osztályalapjai | 420 |
| A konkrét munkában meglevő különbség szerinti rétegeződés és hatása | 421 |
| A munkahelyi kollektíva bérezésében levő különbségek társadalmi hatása | 422 |
| A munkahely kollektíva tagjainak anyagi helyzetében meglevő különbségek | 424 |
| A munkahelyi kollektíva megoszlása életkor szerint | 424 |
| A munkahelyi kollektíva megoszlása nemek szerint | 426 |
| A munkahelyi kollektívák társadalmi szerepe | 427 |
| A munkacsoport | 428 |
| Nagyobb munkahelyi kollektívák: az üzemrészi, a gyáregységi, a vállalati kollektíva | 432 |
| A konkrét üzemszociológiai vizsgálatok kérdései | 433 |
| Teljesítménykülönbségek szociológiai vizsgálatai | 437 |
| A bérforma hatásának szociológiai vizsgálatáról | 441 |
| Munkahely, szakma, munkakörváltoztatás szociológiai vizsgálata | 443 |
| Az üzemszociológiai vizsgálatok módszertani kérdéseiről | 448 |
| Objektív tények összegyűjtése és elemzése | 449 |
| Az interjú és az ankét | 451 |
| A megfigyelés és a kísérlet | 455 |
| Dr. Csanádi György: A munkás jogi helyzete | |
| A szocialista munkaviszony | 463 |
| Egyéni érdek és közösségi érdek | 469 |
| A vállalat felmondási joga | 471 |
| A dolgozó felmondási joga | 479 |
| A munkafegyelem és a fegyelmi eljárás | 484 |
| A kártérítési felelősség | 491 |
| A munkajog fejlődésének távlatai | 495 |