A cselekvő ember

Szerző

Szerkesztő

'Huszár Tibor: A cselekvő ember ' összes példány

Kiadó:	Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	417 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-15-0302-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A filozófiai materializmus egyik sarkalatos megállapítása, hogy a szellemi szféra: az eszmék, a nézetek, az ideológiák másodlagos képződmények. Létezésük, változásaik visszavezethetőek az anyagi-gazdasági-szociológiai viszonyokra, amelyek szülték őket. De nem ke vésbé fontos tétele a marxizmusnak - a szocializmus egész politikai gyakorlata erre alapozódik -, hogy az ideológiák, a nézetek, az eszmék "ha áthatják a tömegeket", anyagi erővé válnak." E "visszahatásra" azonban hagyományosan kevés figyelmet szentelünk. Ezért válik különösen fontossá Huszár tanulmánykötete amelynek írásai éppen ezeket az összefüggéseket boncolják. Egyik cilusának címe: Értelmiség és társadalom. Egy másiknak: Kultúra, közművelődés, erkölcs. De a marxizmus eszmei hagyományaihoz nyúlva is olyan kérdéseket elemez, mint Lenin és a tudomány vagy az olasz marxista teoretikusok arculata. Huszárt a kultúra kérdései foglalkoztatják elsősorban, és mert ma a műveltség és a művelődés, a tudomány és a köznevelés ügye... Tovább

Tartalom

Értelmiség és társadalom
Gondolatok az értelmiség szociológiai jellemzőiről és fogalmáról. (1971)	7
Az értelmiség fogalmának történeti alakváltozásai. (Polgári és marxista értelmiség-elméletek) (1974)
Az örök értelmiség ideáltípusa	50
Karl Mannheim és a "szabadon lebegő értelmiség" elmélete	84
Theodor Geiger és a műveltség szerkezeti változásai; a műveltség mint rétegképző tényező	100
Értelmiség a "szervezett társadalomban"; társadalomkritika és a "véleményirányítók"	121
Osztálytudat, ideológia, értelmiség (Reflexiók Marx és Lenin értelmiség-elméletéhez)	133
Köznapi gondolkodás és egységes kulturális szervezet. (Adalékok Gramsci értelmiség-felfogásához)	148
Technokrácia, műszaki értelmiség, osztályharc (Gallbraith, A. Gorz és a technostruktúra; Marcuse és a nyugati diákmozgalmak)	160
Hagyományaink viták tükrében
Lenin és a tudomány (1970)	201
Adalékok egy polémia történetéhez (Lenin és Rosa Luxemburg vitája a nemzeti kérdésekről) (1970)	216
Antonio Gramsci (1967-1969)	252
Korunk olasz marxistái (Adalékok az olasz marxista gondolat történetéhez) (1970)	289
Palmiro Togliatti (1968)	321
Kultúra, közművelődés, erkölcs
Közösség, közművelődés, társadalom (1974)	329
Párbeszéd a marxizmus és a katolicizmus erkölcsfelfogásáról, társadalomképéről (Válasz Hegyi Béla kérdéseire) (1972)	384