Nemzetlét-nemzettudat-értelmiség

Fülszöveg

Huszár Tibor tudományos munkássága közérdekű, mert a szocialista társadalomépítés számos jövőbe mutatón elméleti kérdését gondolja újra. Új könyvének is alaptémája az értelmiségkutatás. Mégis sokkal több ennél, sokkal szélesebb összefüggéseket ölel fel.
Tudatosítja Huszár Tibor, hogy a nemzeti történelem tanulságainak értelmezése, a kulturális örökségünkhöz való viszony szellemi életünk egyik legérzékenyebb kérdésévé vált. A történelmi tudat néhány szerkezeti jellegzetességét vizsgálva bizonyítja, hogy a múlt kutatásában a mindenkori jelen ellentmondásai vetülnek ki, érzelmek fogalmazódnak meg. a magyar szociológia és a társadalomrajz történetével, hagyományaival foglalkozva hangsúlyozza, hogy az ország felfedezését megmérését szolgáló kísérletek, a társadalmi önismeret igénye elválaszthatatlan értelmiségi mozgalmak historikumától. Az MKP értelmiségpolitikájáról szólva differenciált, tárgyszerű, pontosan dokumentált elemzést és tényfeltárást kapunk az 1944-49 között lezajló változásokról. A közművelődést elemző dolgozatának meghatározó gondolata, hogy a mennyiségi műveltségeszmény elavult, ugyanakkor a szakmai és egyetemes műveltség kölcsönösen feltételezik egymást. S ez az ellentmondás napjainkban minduntalan újratermelődik. Az értelmiségkutatás új kérdéseit taglalva megállapítja, hogy a valóság változásai következtében az értelmiség funkciója, összetétele, feladatköre, felelőssége, érdekeltsége, munkájának hatósugara, hatékonysága alapvetően megváltozott. s végül szól a településfejlesztés új s legújabb gondjairól. Vagyis: ismételten közgondolkodásunkat foglalkoztató lényeges kérdésekről mondja el véleményét Huszár Tibor. Vissza