1.034.218

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A keleti országok újkori története I-II.

Szerkesztő
Fordító
Grafikus
Lektor

Kiadó: Művelt Nép Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 1.073 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Térképmellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 19. század hetvenes éveiben a kapitalizmus fejlődésének új időszaka kezdőádött: az az időszak, amelyben a régi "szabad" kapitalizmus átnőtt az imperializmusba. Lenin azt tanítja, hogy "az... Tovább

Előszó

A 19. század hetvenes éveiben a kapitalizmus fejlődésének új időszaka kezdőádött: az az időszak, amelyben a régi "szabad" kapitalizmus átnőtt az imperializmusba. Lenin azt tanítja, hogy "az imperializmus mint Amerika és Európa, majd pedig Ázsia kapitalizmusának legfelsőbb foka, az 1898-1914-es évekre alakult ki teljesen."
"Az imperializmus tehát - mondja Lenin - a kapitalizmus olyan fejlődési fokon, amelyen kialakult a monopóliumok és a finánctőke uralma, a tőkekivitel kimagasló jelentőségre tett szert, megkezdődött a világ felosztása a nemzetközi trösztök által és befejeződött a Föld egész területének felosztása a legnagyobb kapitalista országok által. Az imperializmus a kapitalizmus fejlődésének sajátos, legfelsőbb éws utolsó stádiuma, amelyben a kapitalista monopóliumok jutnak döntő jelentőségre, az ipari tőke egybeolvad a banktőkével, a fináncoligarchia kezd uralkodó szerepet játszani a tőkés világ egész életében és mindenekelőtt a gazdasági életben meg a politikában. A fináncoligarchia nevezi ki és váltogatja a kormányokat, határozza meg az államok bel- és külpolitikáját.
Vissza

Tartalom

I. kötet
A keleti országok története az európai kapitalizmus megszilárdulása idején
Az angol polgári forradalmtól a francia-porosz háborúig és a párizsi kommünig
Bevezetés9
Két irányzat küzdelme a keleti országok gazdasági és politikai életében, a 17-18. században12
A keleti országok és az európai hatalmak14
A keleti országok mint az úgynevezett eredeti tőkefelhalmozás forrásai16
Monopolkereskedelmi társaságok20
A 17-18. század kereskedelmi háborúi és e háborúk következményei21
A világpiac megteremtése24
A francia burzsoázia gyarmatpolitikája25
Az angol burzsoázia gyarmati hódításai és az angol-orosz vetélkedés27
A keleti gyarmati országok átalakítása fogyasztói piaccá és nyersanyagforrássá30
A gyenge, de függetlenségüket még nem egészen elveszített országok gyarmati kizsákmányolása34
Népi mozgalmak és felülről jövő reformok36
Marx és Engels a keleti országok nemzeti-felszabadító mozgalmairól az ipari kapitalizmus időszakában38
A keleti országok az angol és a francia polgári forradalom közötti időszakban
Törökország (az Ozmán birodalom)
A társadalmi rendszer és az parasztság helyzete44
Az államszervezet, a hadsereg50
Az Ozmán Birodalom hanyatlása52
Törökország a 18. század elején; harca Oroszország ellen59
Az 1730-31. évi sztambuli felkelés62
Törökország újabb gúzsbakötése (az 1740. évi kapituláció)64
Az Ozmán Birodalom bomlása a 18. század végén66
Arab országok
Az arab országok kereskedelmi rendszere73
Az arab népek harca a török elnyomás ellen78
Perzsia
A Szefevida-birodalom, lakossága és határai83
Nomád törzsek és a nomád felsőréteg szerepe84
A földviszonyok és a parasztság helyzete86
A feudális osztály a Szefevida-birodalomban; a kereskedők89
Gazdasági hanyatlás92
Az utolsó Szefevidák belpolitikája93
Perzsia az afgán támadás előtt95
Az afgánok meghódítják Perzsiát98
Iszfahán ostroma (1722. március-október)99
Afgán uralom Perzsiában100
I. Péter perzsiai hadjárata és a törökök betörése Perzsiába101
Az afgánok kiűzése; Nadir kán felemelkedése103
Háború Törökország ellen (1730-1736)105
A vezetők gyűlése a Mugani-pusztán, Nadirt sahhá választják106
Nadir sah hódító hadjáratai Afgánisztán, India és Közép-Ázsia ellen (1737-1741)108
Nadir sah birodalmának bomlása109
A kukázusi vidékek és Perzsia Nadir birodalmának széthullását követő időben112
Afgánisztán
Az ország és lakossága115
Az afgán nomádok társadalmi-gazdasági rendszere116
Az afgánok áttérnek a megtelepült életmódra: a feudális viszonyok kialakulása118
Az afgánok függetlenségi harca123
Nadir sah elfoglalja Afgánisztánt127
Az afgán állam megalakulása128
Ahmed sah hódításai130
Az afgánok Indiában131
Afgánisztán kapcsolatai Perzsiával és Buharával132
A Durrani-birodalom meggyengülése134
India
Az európaiak gyarmati behatolása137
A Mogul birodalom140
Társadalmi-gazdasági eltolódások Indiában143
India gazdasági hanyatlása és az osztályellentétek kiéleződése146
A katonai-hűbéri rendszer válsága147
Sah-Dzsehan fiainak trónviszálya (1658)150
Aurangzeb belpolitikája (1658-1707)151
Mogulellenes felkelések153
Aurangzeb hódító hadjáratainak kudarca; a Mogul Birodalom széthullásának kezdete156
A marathik társadalmi rendszere, felkelésük a mogulok ellen158
Sivadzsi (1627-1680) és politikája160
Sivadzsi hódító hadjáratai162
A marathik feudális pártviszályai (1680-1707); a Mogul Birodalom további bomlása163
A Marathi-birodalom megalakulása a pesvák vezetése alatt166
Nadir sah hódító hadjárata168
Afgán hódítások Indiában170
Afgán-marathi harc Indiáért; a pánipati ütközet 1761. január 14-én172
Angol-francia küzdelem Indiáért175
Bengália meghódítása, a Keletindiai Társaság territoriális hatalommá lesz178
Az angolok eredeti felhalmozása Indiában180
Mir-Kaszim felkelése és a buxari ütközet (1764)182
Clive második kormányzósága (1765-1767)183
A Keletindiai Társaság válsága, az 1773. évi törvénycikk184
Warren Hastings185
A Keletindiai Társaság háborúi (1774-1784)187
Fox törvényjavaslata és Pitt törvénye (1784)189
Indonézia
Indonézia a 17. század közepén191
Mataram és Bantam szultanátusok194
Indonézia egyéb vidékeinek viszonyai196
Az 1667. évi bongayi egyezmény197
Trunudzsaja felkelése Mataramban198
A németalföldi uralom megalapítása Bantamban200
Szurapati felkelése201
A holland gyarmati rendszer és annak következményei203
A kínai lakosság könyörtelen elpusztítása és a kínai-jávai felkelés206
A németalföldi Keletindiai Társaság hanyatlása208
Mataram felosztása209
A negyedik angol-holland háború211
Kína
Terület és lakosság213
A feudális Kína agrárszervezete, városai, kereskedelme214
A Ming-állam a 17. század közepén217
A kínai-mandzsú háború217
A nagy parasztháború219
A mandzsuk betörése Észak-Kínába; a parasztfelkelés eltiprása220
Jangcsou és Nanking eleste221
A mandzsuellenes népi mozgalom kezdete a délvidéken223
A mandzsuellenes harc új fellendülése226
Cseng Cseng-kung; harc a partvidékért a Tajvanért227
A mandzsuk bel- és külpolitikája a Kína leigázásáért folytatott háború alatt229
A falu és az agrárszervezet230
A városok, a céhes ipar és a manufaktúrák233
A kereskedelem a 17. század végén és a 18. században234
A Csing-birodalom államszervezete236
Mandzsuria: a Csing-dinasztia magánbirtoka238
Kapcsolatok Oroszországgal239
Kapcsolatok a nyugateurópai országokkal243
Külső háborúk és hódítások244
A mandzsuellenes titkos társaságok megalakulása és tevékenysége245
Harc az ideológiai arcvonalon247
A 18. század népi felkelései248
Mongólia
Halha-Mongólia függetlenségi harca és veresége251
A dzsungár kánság függetlenségi harca és veresége252
Mongólia a mandzsu iga alatt254
A Csing-dinasztia és a mongol feudális osztály255
A Csing-dinasztia és Mongólia fegyveres erői257
A mandzsuk átszervezik az aratok elnyomatásának és kizsákmányoltatásának gépezetét258
A Csing-dinasztia és az arat-jobbágyok osztálya260
A lámaizmus a feudális urak ideológiája263
Az urgai huthtuk: a mandzsu hódítók segítői265
Oroszország és Mongólia267
Korea
Korea a mandzsu dinasztia vazallusa lesz274
Korea (Csoszon) társadalmi-gazdasági rendszere és államszervezete276
A feudális klikkek harca284
A feudális rendszer válsága és a felülről jövő reformkísérletek285
Japán
Japán a 17. század elején288
"Az ország elzárása"290
A Tokugava-rendszer és politikája294
A parasztság helyzete294
A városok, a kereskedő burzsoázia és a kézművesek296
A buddhista papság; a mikádó299
A feudális uralkodó osztály299
A feudális gazdaság válsága303
Parasztfelkelések304
A KELETI ORSZÁGOK A FRANCIA POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA-POROSZ HÁBORÚIG ÉS A PÁRIZSI KOMMÜNIG
Törökország
Törökország a francia polgári forradalom előestéjén309
A keleti kérdés keletkezése310
III. Szelimm reformjai311
A francia hadak betörése Egyiptomba314
Feudális lázongások Törökországban315
A szerb nép függetlenségi harca316
Törökország belépése az Oroszország elleni háborúba; III. Szelimet megfosztják trónjától318
Musztafa Bajraktar pasa319
Háború Oroszország ellen; a bukaresti béke320
A második szerb felkelés321
A görög felkelés322
A janicsárhadtest feloszlatása324
Angol-francia-orosz beavatkozás a görög kérdésbe326
Az 1828-1829. évi orosz-török háború; a drinápolyi béke326
Mohamed-Ali a szultán ellen fordul328
Oroszország beavatkozása az egyiptomi-török konfliktusba329
A Hünkjar-Iszkeleszi-i egyezmény329
II. Mahmud reformjai (1826-1839)330
A külföldi tőke megerősíti törökországi pozícióit; a török ipar tönkretétele332
A második egyiptomi-török konfliktus333
Az 1839. évi gülhanei hatti serif; a Tanzimat kezdete334
Az 1840. évi londoni egyezmény és Mohamed-Ali veresége336
Az 1841. évi londoni egyezménye a tengerszorosokról337
A Tanzimat kudarca338
Az 1853-1856. évi keleti (krími) háború és következményei Törökországra339
Az 1856. évi hatti humajun és a Tanzimat második időszaka342
Az alkotmányos mozgalom kezdetei, az "új-ozmánok"345
Arab országok
A külföldi tőke behatolása az arab országokba és ennek következményei348
A francia seregek betörése Egyiptomba352
Egyiptom Mohamed-Ali uralma alatt355
Mohamed-Ali hódító háborúi359
Szíria és Libanon Mohamed-Ali uralma alatt361
A hatalmak beavatkozása az 1839-1841. évi egyiptomi válságba364
A külföldi tőke gúzsbaköti Egyiptomot366
Antifeudális mozgalom Szíriában és Libanonban369
Az angol pozíciók megerősödése Arábiában és Irakban372
Perzsia
A Kadzser-dinasztia uralomrajutása374
Aga-Mohamed támadása Azerbajdzsán, Örményország és Gúrzia ellen375
Grúzia csatlakozása Oroszországhoz376
Perzsia társadalmi-gazdasági viszonyai a 18. század végén és a 19. század elején377
Az államrendszer379
Perzsia nemzetközi helyzete a 19. század első negyedében381
Angol-francia küzdelem Perzsiában és az első orosz-perzsa háború382
Az 1814. évi angol-perzsa szerződés386
A második orosz-perzsa háború386
Gribojedovot a teheráni orosz követség tagjaival együtt meggyilkolják (1829)389
Felkelés dél-Perzsiában és Hurászánban; Herat 1833. évi ostroma391
Herat ostroma 1837-1838-ban392
Perzsia az angolok fogyasztói piacává válik393
Az 1844-1852. évi babista-felkelések Perzsiában és Dél-Azerbajdzsánban394
A délazerbajdzsáni babista-mozgalom395
A babisták mázanderáni tevékenysége396
Felkelés Sejh-Tabersziban; Bab és Aga-Mohamed-Ali kivégzése397
Babista-felkelés Zendzsánban399
A babista-felkelések jellege és mozgató erői; a vereség okai400
Mirza-Tagi kán és reformja: Szalar felkelése Hurászánban402
Angol-orosz vetélkedés, a második herati háború404
Perzsia háborúi a turkmének ellen 1856-1861-ben405
Afgánisztán
Feudális pártviszályok Afgánisztánban407
Feudális zavargások és népi felkelések409
Elphinstone követsége (1809)411
A szadozájok dinasztiájának megdöntése411
Afgánisztán önálló fejedelemségekre hullik szét414
A szikhek behatolása és a vahabiták tevékenysége416
Afgánisztán nemzetközi helyzete417
Herat ostroma (1837. október-1838. augusztus); Burnes és Vitkevics afgánisztáni küldetése (1837)418
Az 1838-1842. évi angol-afgán háború420
A kábuli felkelés (1841. november)422
Az angol-afgán háború befejezése423
Az afgánok első hódításai az Ami-Darja balpartján424
Afgánisztán nemzetközi kapcsolatai (1842-1870)425
További afgán hódítások Dél-Turkesztánban427
India
Háború Majszur ellen (1790-1792)429
Cornwallis főkormányzósága (1786-1793)430
Az állandó zamindarok rendszere431
AZ 1799. évi háború; Majszur meghódítása433
Wellesley annexiós és hódító politikája (1798-1805)435
A marathi államok belső helyzete436
A Keletindiai Társaság háborúja a marathi fejedelmek ellen (1803-1805)437
India a Keletindiai Társaság uralma alatt438
A Keletindiai Társaság monopóliumának megszüntetése439
Az 1814-1827. évi háborúk441
A rajotvari rendszer442
Az ideiglenes zamindarok rendszere443
A Keletindiai Társaság belpolitikája (1813-1828)444
India fogyasztói piaccá és nyersanyagforrásá válik447
Az indiai vahabiták448
A Keletindiai Társaság mint kereskedelmi szervezet megszüntetése449
Az angol hódítás és az indiai kultúra450
Ram Mohan Roj (1772-1833)451
Bentinck kormányzása (1828-1835)452
Pendzsab Randzsit Szing uralma alatt454
Az első angol-szikh háború (1845-1846)455
A második angol-szikh háború; Pendzsab annektálása (1848-1849)457
Az angolok befejezik India meghódítását458
Dalhousie kormányzása (1848-1856)459
A tőkés viszonyok fejlődése Indiában és abrit uralom szerepe462
A hindusztáni felkelés küszöbén463
Az indiai angol hadsereg464
A szipojok elégedetlensége465
A felkelés kezdete (1857. május)466
A felkelés további sikerei (1857. május-június)467
A felkelés gyengeségei; Delhi ostroma468
Delhi eleste és a további hadműveletek 1857 végén469
Laknau bevétele és a középindiai hadműveletek470
A feudális urak átpártolnak az angolokhoz; a felkelés vége471
Az 1857-1859. évi felkelés jellege471
A Keletindiai Társaság feloszlatása473
Az angolok politikája az 1857-1859. évi felkelés után473
Viktória királynő kiáltványa474
Az indiai angol hadsereg újjászervezése475
India a hatvanas években476
Indonézia
Anglia elfoglalja Indonéziát479
Indonézia angol uralom alatt479
A holland uralom visszaállítása481
Kísérletek új kizsákmányolási módszerekkel Indonéziában483
Az 1825-1830. évi népi felkelés485
A kötelező termékek rendszere487
A Külső Birtokok491
Kína
A tőkés hatalmak erőszakkal "megnyitják" Kínát495
Macartney küldöttsége496
Népi felkelések496
A kínai angol-orosz ellentétek keletkezése498
Az ópiumkérdés499
Harc az ópiumcsempészet ellen500
Az első angol-kínai háború (az "ópiumháború")502
Az első, egyenlőtlen jogokon alapuló egyezmények504
A Mandzsu Birodalom válsága506
Hung hsziu-csüan vallásos szektája508
A "Tajping Mennyei birodalom"509
A tajping sereg hadjárata510
A "Hármasság" felkelései511
A Mandzsu Birodalom további válsága512
Forradalmi átszervezés a tajping államban512
A tajping-felkelés jellege514
Polgárháború a Jangce mellett516
Az elnyomott népek mozgalma517
Kína és az európai tőkés országok az új háború küszöbén518
Az 1856-1858. évi háború519
Az 1858. évi tiencsini egyezmények521
Az orosz-kínai ajguni és tiencsini egyezmény522
A tajping állam feudális jellegű elfajulása és a külföldi intervenció523
Az 1860. évi háború525
Az angolok és franciák barbársága526
A pekingi szerződések527
Az 1861. évi államcsíny528
Li hsziu-cseng győzelmei529
Az 1862-1864. évi angol-francia-amerikai intervenció530
A "Fáklyások"532
A dungán-ujgur felkelések533
Jakub-bég és a Dzseti-saar534
A tőkés világ és a "megnyitott" Kína535
A tiencsini események536
Mongólia
A mandzsuk gazdaságpolitikája Mongóliában a 19. század közepéig538
A Csing-dinasztia mongóliai gazdaságpolitikája a 19. század második felében540
A mongóliai orosz kereskedelem541
A mandzsu uralom és Mongólia gazdasági rendszere543
A mandzsu uralom és az egyéni arat-gazdaság544
Az állattenyésztés technikája546
Oroszország és Mongólia547
Korea
A társadalmi eszmék fejlődése a 18. század végén és a 19. század elején550
Hon Gjon Ne lázadása (1811)552
Korea a 19. száazd harmincas-hatvanas éveiben553
Tevongun uralkodása556
Japán
A városi szegények antifeudális akciói560
A Tokugavák Japánja, kapcsolatai a külföldi hatalmakkal a 18. század végén és a 19. század elején561
Az áru-pénzviszonyok fejlődése; a Tokugava-uralmat pusztulásra ítéli a történelem563
A Tokugava-ellenzék megerősödése566
A Tokugava-uralom politikai válsága567
A külföldi beavatkozás és Japán erőszakos bekapcsolása a világ áruforgalmába568
Perry expedíciója569
Putyatyin expedíciója570
Japán "megnyitása" és ennek következményei571
Az egyenlőtlen szerződések és a belső küzdelem573
Kísérletek a feudális ellenzékkel való megegyezésre575
Idegenellenes megmozdulások, a hatalmak 1862-1864. évi intervenciója576
A feudális urak egy része és a burzsoázia blokkot alakít a Tokugavák ellen578
Az 1868. évi forradalom581
Az új kormány politikája és osztályirányzata582
A parasztság antifeudális harca (1866-1870)583
II. kötet
Bevezetés7
A gyarmatok jelentősége az imperializmus számára8
Harc a világ felosztásáért és újrafelosztásáért10
Imperialista ellentétek az 1990-1914-.es időszakban16
A gyarmati kizsákmányolás módszerei az imperializmus időszakában19
A burzsoa nacionalizmus megszületése, a nemzetek kialakulása Keleten25
Ázsia ébredése29
A gyarmati kérdés és a II. Internacionálé32
A bolsevikok és a nemzeti-gyarmati kérdés34
Az első imperialista világháború és befolyása a gyarmati világra36
Kína
Kína a 19. század hetvenes éveiben41
A déli vazallus-területekelvesztése43
Viszály a Mandzsu vezetőrétegen belül44
A kapitalista fejlődés kezdete Kínában45
A burzsoa nacionalizmus kialakulása48
Az 1894-1895. évi japán-kínai háború50
A simonoszeki béke és az imperialista hatalmak politikája53
Szun Jat-szen forradalmi tevékenységének kezdete56
Li Hung-csang oroszországi utazása58
Kang Ju-vej harca a reformokért59
Kínát befolyási szférákra osztják60
A "nyitott kapuk" amerikai elmélete61
Az 1898. évi "száznapos reform"63
Ce-hszi reakciós államcsínye65
Népi felkelés a külföldi imperialisták ellen66
A nyolc hatalom intervenciója70
Kína ébredése74
A mandzsu kormány reformjai 77
Kína a forradalom előestéjén79
Az 1911-1912. évi kínai forradalom81
A köztársaság kikiáltása84
A monarchia vége, a forradalom veresége85
Jüan Si-kaj diktatúrája87
Kína az első világháború éveiben88
A monarchia visszaállítása90
Kína részvétele a világháborúban92
Mongólia
A mandzsu "reformpolitika" Mongóliában94
A mongol nép felszabadító küzdelme95
A mandzsu iga lerázása99
Az autonóm Mongólia megalakulása102
Az autónom Mongólia társadalmi rendszere, kormányának belpolitikája105
Az első világháború, az önkényuralom megdöntése Oroszországban107
Korea
Az egyenlőtlen jogokon alapuló szerződések109
Az 1882. évi szöuli felkelés111
A "Reformpárt" 1884. évi összeesküvése113
Korea a parasztháború előestéjén115
Az 1894. évi parasztháború kezdete116
A japán-kínaio háború, a paraasztmozgalom leverése120
Az imperialista hatalmak vetélkedése Koreában a 19. század végén122
Az orosz-japán háború, a japán protektorátus létesítése126
A koreai nép nemzeti-felszabadító küzdelme130
Korea annektálása, a koreai nép gyarmati elnyomásának japán rendszere (1910-1918)135
Japán
Burzsoa reformok140
Az 1872-1873. évi agrár-reform140
A japán forradalom jellege142
Szamuráj-lázadások142
Japán ipari fejlődése a 19. század hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes éveiben143
A burzsoa-földesúri pártok megalakulása146
Az 1889. évi japán alkotmány147
A hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek agresszív külpolitikája148
A munkásmozgalom kezdete; Szen Katajama151
A sakaj minsutó és a szejukaj párt megalakulása154
Az 1904-1905. évi orosz-japán háború155
Az 1905. évi portsmouthi béke158
A munkásmoz galom fellendülése az 1905. évi orosz forradalom hatására160
Japán az első világháború előestéjén163
Japán részvétele az első világháborúban163
A "21 követelés"; Japán monopolpozíciókat szerez Kínában170
Az első világháború hatása Japán gazdasági életére172
A dolgozók anyagi helyzetének romlása az első világháború éveiben174
Az 1918. évi "rizslázadások"175
Fülöp-szigetek
Terület és lakosság177
A Fülöp-szigetek 1870 előtt179
A reform-mozgalom182
A cavitel felkelés183
José Rizal184
A "Fülöp-szigeti Liga" megalakulása és a "Catifunán" szervezet186
Az 1896-1898. évi nemzeti felkelés187
Az Egyesült Államok beavatkozása, az amerikai uralom megalapítása191
A filippin nép az amerikai hódítók elleni harcban194
A polgári igazgatás megszervezése196
A munkásmozgalom keletkezése199
Az Amerikai Egyesült Államok gyarmatpolitikája200
A Fülöp-szigetek az első világháború idején (1914-1918)202
Viet-Nam
Viet-Nam 1970 előtt204
A francia imperialisták behatolása Viet-Nam északi részébe (Tonkinba)208
A vietnami francia protektorátus létrejövetele210
A francia-kínai háború211
Az 1885. évi hüel felkelés214
A gyarmati közigazgatás felállítása217
Tonkin leigázása220
A nemzeti mozgalom keletkezése221
Indokína az első világháború idején223
Indonézia
Változás Hollandia gyarmati politikájában227
A külföldi tőke behatolása a Külső Birtokokra és teljes meghódításuk230
Indonézia imperialista kizsákmányolása és következményei235
A jávai parasztmoz galom230
Közigazgatási intézkedések és az "erkölcsi irányzat"240
A jávai nemzeti-felszabadító mozgalom keletkezése242
A forradalmi demokratikus mozgalom fellendülése245
Indonézia az első világháború idején249
India
A tőkés Anglia és a gyarmati India254
Az indiai falu259
Viktória királynő kikiáltása India császárnőjévé261
Népi mozgalmak (1872-1882)262
A burzsoa nacionalizmus jelentkezése267
India és a gyarmatosító hatalmak vetélkedése269
A gyarmati kormányzat belpolitikája271
Az Indiai Nemzeti Kongresszus megalapítása274
A Nemzeti Kongresszus működése275
Szaid-Ahmed és működése277
Az indiai munkásosztály278
A munkásmozgalom280
India belső helyzetének kiéleződése281
A kispolgári nacionalisták282
Lord Curzon alkirály kormányzása285
Az 1905. évi orosz forradalom hatása Indiára; India ébredése288
A szvaradzs és a szvadesi289
A "szélsőségesek"290
Az angolok harca a nemzeti-felszabadító mozgalom ellen, a Mozlim Liga megalapítása291
A nemzeti Kongresszus kalkuttai ülésszaka293
Paraszt- és munkásakciók294
A Nemzeti Kongresszus széthasadása295
Tilak pere és a bombayi általános sztrájk296
Törvény az indiai törvényhozó tanácsokról298
India az első imperialista világháború előtt299
India az első imperialista világháború éveiben300
A gyarmati rendszer válsága303
Gandhi304
Afgánisztán
Az afgánisztáni pártviszály308
Az afgánisztáni angol agresszió309
Sztoletov követsége és a második angol-afgán háború kitörése310
A második angol-afgán háború311
Az angol-afgán háború befejezése313
Afgánisztán nemzetközi helyzete315
A központosított, soknemzetiségű afgán állam kialakulása317
A független afgán néptörzsek harda az angol hódítók ellen320
Az 1893. évi angol-afgán egyezmény: a Durand-szerződés. Angol-orosz határmegállapítás a Pamiron322
Afgánisztán a 20. század elején324
Afgánisztán és az imperialista világháború327
Afgánisztán az imperialista világháború végén328
Perzsia
Perzsia átalakulása félgyarmattá330
Az angol tőke Perzsiában333
Az orosz tőke Perzsiában336
A német imperializmus perzsiai behatolása és harca a Perzsa-öbölért339
A felszabadító mozgalom kialakulása340
Perzsia a forradalom küszöbén342
Dél-Azerbajdzsán, a sahok Perzsiájának gyarmata343
Az 1905. évi orosz forradalom hatása Perzsiára345
Az 1905-1911. évi forradalom kezdete346
Az 1906. évi perzsa alkotmány és a medzslisz összehívása347
A demokratikus endzsumenek és a medzslisz működése349
Az 1907. augusztus 31-i angol-orosz egyezmény350
A forradalmi tevékenység növekedése351
Az ellenforradalmi államcsíny353
Forradalom Dél-Azerbajdzsánban354
Mohamed-Ali sah trónfosztása és a második medzslisz összehívása360
A fidajok teheráni veresége361
Az Amerikai Egyesült Államok imperialistáinak kísérlete Perzsia gúzsba kötésére362
Ellenforradalmi államcsíny 1911 decemberében363
Perzsia az első világháború küszöbén366
Perzsia az első világháború idején366
Törökország
A keleti kérdés kiéleződése. Az 1875-1876. évi balkáni válság374
Abdul-Azizt megfosztják trónjától: a "Midhat-féle alkotmány"377
Az 1877-1878. évi orosz-török háború; a parlament feloszlatása380
A san-stefanói és a berlini egyezmény381
Törökország félgyarmattá válik383
A reakciós "zulüm"-rfendszer385
Az európai hatalmak vetélkedése Törökországban388
A törökorszsági burzsoa-forradalmi mozgalom megszületése, az "Egyesülés és haladás" bizottság392
Az 1905. évi orosz forradalom hatása Törökországra395
Az ifjútörök forradalom397
Az imperialista hatalmak fellépése az ifjútörök forradalommal szemben399
Az 1909. évi ellenforradalmi lázadás400
II. Abdul-Hamidot megfosztják trónjától, az ifjútörök "triumvirátus" diktatúrájának megalapítása405
Törökország belépése az első világháborúba407
Törökország mint a német imperializmus vazallusa408
Az ifjútörökök pusztító hadjárata az örmény nép ellen410
Törökország katonai vereségei410
A "triumvirátus" politikájának népszerűtlensége Törökországban412
Az ifjútörökök szovjetellenes intervenciója a Kaukázusban414
Törökország fegyverletétele415
Arab országok
Az arab országok gyarmati leigázása és felosztásda417
Anglia elfoglalja Egyiptomot419
A máhdi híveinek felkelése: Anglia elfoglalja Szudánt423
Franciaország elfoglalja Tuniszt428
Franciaország elfoglalja Marokkót430
Olaszország elfoglalja Tripoliszt432
Az ázsiai arab országok félgyarmattá alakulnak435
Az angol imperializmus megerősíti arábiai állásait436
Az arab nemzeti-felszabadító mozgalmak Ázsia ébredésének időszakában439
Nemzeti-felszabadító mozgalom Egyiptomban440
Nemzeti-felszabadító mozgalom Észak-Afrikában441
Nemzeti-felszabadító mozgalom az ázsiai arab országokban442
Az arab országok az első világháború időszakában 444
Az angolok benyomulnak Irakba445
Az Egyiptom elleni német-török hadjárat és kudarca446
Egyiptom az első világháborőban447
Felkelés Arábiában448
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az arab országok449
Kronológiai táblázat451
Függelék465
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv