Idegen

Fülszöveg

„Előttem van a Gimnazisták szerkezete, érzem, hogy nagyon ki van ¦-t,a:l4[va, nagyon masszív, mégsem zavar ol\^ás közben. Olvasás után tűnt csak fel, hogy egy szerkezetet, tájékozódási pontok rendszerét is hozzáolvastam a könyvhöz. Ezt jelentette például a pécsi dzsámi kék feje annak, aki.pégy évig nézte a kollégium ablakából. Valahogy benne volt ^ kollégista minden napjában. Ez-a kék kupola rendszeresen megjelenik 'aSzövegben, és esak az plvasás után jövök rá, hogy végig ott volt, és kék vblt. Az a paradox-érzés marad bennem, hogy ez a regény szebb, mint «amilyen. Arhi megvan benne: a feltétlen őszinteség. Kontrának minden "^jiorj^aiát elhiszem."
(Kemény István)
én magam lészek-e saját élettörténetem hőse, vagy másvalaki r- tŐl^rii^t a tisztet: majd,elválik-az itt következő lapokból kell kideml-j'.^pjeá^wzdődik az állandó énkeresés története. A narrátor másra sem ' tá^s"2il^j^gész életében, mint hogy elkerülje a militáns környezetet, az o0ionosság biztonságát tudja magáénak,... Tovább

Fülszöveg

„Előttem van a Gimnazisták szerkezete, érzem, hogy nagyon ki van ¦-t,a:l4[va, nagyon masszív, mégsem zavar ol\^ás közben. Olvasás után tűnt csak fel, hogy egy szerkezetet, tájékozódási pontok rendszerét is hozzáolvastam a könyvhöz. Ezt jelentette például a pécsi dzsámi kék feje annak, aki.pégy évig nézte a kollégium ablakából. Valahogy benne volt ^ kollégista minden napjában. Ez-a kék kupola rendszeresen megjelenik 'aSzövegben, és esak az plvasás után jövök rá, hogy végig ott volt, és kék vblt. Az a paradox-érzés marad bennem, hogy ez a regény szebb, mint «amilyen. Arhi megvan benne: a feltétlen őszinteség. Kontrának minden "^jiorj^aiát elhiszem."
(Kemény István)
én magam lészek-e saját élettörténetem hőse, vagy másvalaki r- tŐl^rii^t a tisztet: majd,elválik-az itt következő lapokból kell kideml-j'.^pjeá^wzdődik az állandó énkeresés története. A narrátor másra sem ' tá^s"2il^j^gész életében, mint hogy elkerülje a militáns környezetet, az o0ionosság biztonságát tudja magáénak, ehelyett menekülési kísérletei, helyváltoztatásai sorra az illúzió vesztés és a kilátástalanság állapotát hi^t^ számára. A gyermekkori traumák,% feldolgozatlan bűntudat, az oftpnt teremtő igazi apa hiánya,_az örökös én- és helykeresés, helyvál-'tozfatás ellenére Cvagy épp amiatt) átélt hontalanságélmény, a tu-
«thasadásos'kettő,sségek, majd a közelmúlt szörnyű háborús élményei vethettek-^az elbeszélő permanens tudati és lelki válságához, azt is S^rrdhatnánk, a farkasok órája megéléséhe/. Kontra legnagyobb művészi ., brávúrja ebben a regényben ugyanis éppen'az, ahogyan a farkasok órája - mótívumból (ami szintén egy határterület,»nemcsak az éjszaka és a haj-nai, de az álom és az ébrenlét, a valóság és a képzelet, a józan és az el--borult tudSt közti határsáv is) fokozatasan a regény egész világát ^'áfeövo,.álta|ánosal?b érvényű költői metaforát, sőt létállapotot jelölő , l.szimbólui^ot Ipít."
gyet^mek Wian két egy^ssal ellentétes színtéren éli életét. Kézzelfogliató otthont nem anyja teremt, hanem az osztrák főváros peri-fériája/^'padlás bezártsága (Living-io a box), a sínen túli focipálya és a vábs alá'tt h'^zódó csatornarendszer »dohos és bűzös birodalma« válnak-yáós otthonrIáí.A másik, fiktív Bécs, a gazdagok városa csupán utca?' -'•nevekkel teletűzdelt térkép, mely a betegek ésjnaldoklók világába vezeti:' Dé épph) a haldoklók*és betegek segítik át identitásának konfliktusain.«
(Nagy Hajnalka), Vissza