Idegen szavak kéziszótára

Előszó

A nyelv, amely a társadalom tagjai közötti gondolatcsere eszköze, csak akkor tud jól megfelelni feladatának, ha minden elemét biztosan és jól alkalmazzuk. Gyakran tapasztalható, hogy az idegen szavak akadályozzák az eredményes közlést és megértést, mert jelentésüket, kiejtésüket, írásmódjukat egyáltalán nem, vagy nem pontosan ismerjük. A társadalom szempontjából korántsem közömbös, hogy sikerül-e elejét vennünk azoknak a zavaroknak, amelyeket az idegen szavak helytelen használata okozhat. A rosszul használt, vagy nem értett idegen szavaknak ugyanis az a következménye, hogy eszméink nem hatolhatnak maradéktalanul a tömegek tudatába, s nem válhatnak benne anyagi erővé. Különös jelentősége van tehát a pártmunkások kezében egy olyan szótárnak, amely az idegen szavak felől eligazítja használóit.
Szótárunknak azt a szerepet szántuk, hogy a nyelvünkben, de különösen a mozgalmi nyelvben sűrűn előforduló idegen szavakról tájékoztasson. Éppen ezért a könyvünk alapját képező Idegen Szavak Kéziszótárából (Terra 1958 és 1960) a tudományos szaknyelvnek csak azokat az idegen eredetű és nemzetközi szavait vettük át, amelyek ma már a sajtó és a társalgás nyelvében közhasználatúak, továbbá megritkítottuk a régebben gyakran, de ma már kevésbé járatos idegen szavakat. Elsősorban arra törekedtünk, hogy a mozgalmi élet sajátos idegenszó-anyaga kerüljön minél teljesebb feldolgozásra. Ennek a célnak az érdekében különös gonddal dolgoztuk fel a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom sajátos idegen szavait, és újításképpen felvettük szótárunkba a gyakran idézett külföldi újságokat, szervezeteket, rövidítéseket is. Felhasználtuk továbbá az Idegen Szavak Kéziszótárának első megjelenése (1958) óta gyűjtött szóanyagunkat is, hogy az újabban felbukkant idegen szavak felől is tájékoztatást nyújthassunk. Vissza