Igazság I-II.

Előszó

Zola és a naturalizmus

Amikor Zola született - 1940-ben -, a francia irodalom porondján Victor Hugo romanticizmusa uralkodott, Musset és George Sand szentimentalizmusa és az a lírai hangulat, amelyet a mai közönség a Bohéméletből és a Traviatából ismer. De ugyanekkor Auguste Comte meghirdette a pozitív filozófia vallását, a teológiai és metafizikai miszticizmussal szemben.
Amikor Zola egy könyvesbolt elárusítójaként a pult mögött falta a könyveket, s titkon maga is írni kezdett, ügyészségnek és társadalomnak egyaránt gondot okozott egy Madame Bovary című regény, amelynek addig ismeretlen írója, a harminchét éves Flaubert megpróbált áttörni a romantika korlátain: hamis igazságok és hamis érzelmek helyett a valóságot írni szépen.
Amikor pedig Zola kiemelkedett a könyvesboltból és 25 éves fővel nekilátott annak, hogy ezentúl ne árusítsa, henem írja a könyveket, megváltozott világot talált, amelyben a tudományos igazság kutatása volt a jelszó. 1862-ben jelent meg francia fordításban Darwin könyve a fajok eredetéről, amely egy háromezer éves babona ledöntését és megoldhatatlannak vélt problémák megoldását ígérte az emberiségnek. 1863-ban a volt papnövendék, Ernest Renan, tudományos kutatásai alapján kinyilvánítja véleményét: Jézus ember volt. 1864-ben Hippolyte Taine irodalom- és művészetbölcseletében merőben új erkölcstan alapját rakja le: "Bűn és erény produktumok, akár a vitriol vagy a cukor." És 1865-ben megjelenik Claude Bernard Philosophie expérimentale-ja, amely az orvosi mesterséget kísérleti tudománnyá akarja előléptetni. Orvosi könyvnek Hippokrates óta nem volt ilyen irodalmi sikere. Vissza