Így él köztünk Bessenyei György

Előszó

Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetének egyik jellemző vonulatát tárja fel ez az összeállítás. Rendszerezi az 1884-1986 közötti időszakban azt a folyamatosan ható, a megye szellemi életére szervező és ösztönző befolyást gyakorló Bessenyei György neve alatt kibontakozó kultúrtevékenységet, amelyet a 19. század utolsó harmadában kedvezően alakuló történelmi helyzet: a gazdasági-társadalmi fejlődésnek Nyíregyházát különösen is érintő intenzív szakasza, és a szellemi élet kialakításának igénye tett lehetővé.
Ismeretes, hogy az 1867-es kiegyezés, a reális történelmi kompromisszum, hivatalosan is megteremtette a magyar szellemi élet működési feltételeit. Nem véletlen, hogy Nyíregyházán is éppen ekkor, 1867 októberében adják ki az első hetilapot Nyír, majd később Tiszavidék címmel. A vidéki hírlapok megjelenése, a vidéki városok szellemi életének megpezsdülése, majd a milleniumi ünnepségekre való készülődés eszmei kisugárzása volt az a két egymásra utaló és egymást erősítő hatás, amely gazdaságilag már fejlődő városaink vezetőit arra ösztönözte, hogy - a pesti irodalmi társaságok mintájára - saját helyi szellemi erőiket tömörítve maguk is irodalmi, művészeti, illetve közművelődési egyesületeket hozzanak létre. Ezek az egyletek a város és a tájegység kultúrigényeit szolgálva, egyben a magyar vidéket az ország szellemi életének részeseivé tették.
E gondolat beérése általában az 1890-es évek elejére tehető. Ekkorra erősödött meg számbelileg és anyagiakban egyaránt az a városi polgárság, amelynek már művelődési-szórakozási igényei is voltak, s alakult ki az az értelmiség - elsősorban hírlapíró és tanár réteg -, amely e társadalmi egyesületeket szervezni és irányítani egyaránt képes volt. Vissza