Igy történt!

Előszó

Egy emberöltő ábrázata

A képek, miket e művészi kötetben lapunk ajándékaképpen vesznek a Magyar Hirlap olvasói: a szépités nélkül természet után lekapott s tervezetesen összeválogatott fényképek a háború kezdete óta eltelt tizenhat-tizenhét esztendő napjaiból valók. De nem egy, teszem a Blériot csatornaröptét ábrázoló, visszamegy 1909-ig, egy villamos autóé meg éppen 1903-ba - egészben véve egy emberöltőt nézhetni itt végig s mint ahogy a gennyel és ekrazittal rajzoló George Gross egy könyv képének és jelenetének azt a címet adta, hogy "A vagyonos osztály ábrázata", úgy e fényképek itt együtt egy emberöltő nagyságának s torzságának ábrázatát képezik. Azét az emberöltőét, melynek során minden eddigi korszakhoz képest a leghatalmasabb s a legbetegebb eltoldódások történtek, s bár akik az elején már meglett emberek voltak, még ma sem aggastyánok: mint egy elsüllyedt világra gondolnak oda vissza, szinte messzebbről, mintha Hoover gondolna Kolumbuszra. Nagy forradalom, Napoleon, gépek - vajjon mikor Chataubriand az ő negyvennyolcadiki sírja széléről ráemlékezett férfi- és ifjúkorára: látott-e akkora különbséget, mint megértünk mi csak 1916-hoz képest is, mikor Ferenc József még élt s Raszputin és második Miklós még uralkodott? Film, rádió, repülőgép - vasut és gőzhajó avult mint a bicikli, - republikák, demokráciák, diktaturák -, az anarchista Olaszország a szélsőjobbon, a bizánci Oroszország a szélsőbalon - Spanyolország szabadgondolkodó, Kina és India a maga lábán, Anglia pénzzavarban - az országok és kormányok Genfben négyszer egy évben nyilvános számadásra kötelezett vállalkozások, Hindenburg republikánus s harminc millió ember meztelen-bál, a mindenség görbe, a tér sugárzik, a lélek nem tud magáról, az okozatnak nincsen oka: a népvándorlás és a keresztes háborúk óta így magából kiforgatott nem volt a világ. S a képecskék, miket fordulatairól itt is, ott is orozva lekaptak: valóban képét adják, csak látó szem legyen, amely előtt elvonulnak. Vissza