kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Szent István Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 149 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-360-750-7 |
| Jézus Krisztus az igaz világosság, aki megvilágosít minden embert | |
| 1. Az igazság megismerése utáni vágy | 5 |
| 2. Az élet, s főleg az erkölcs kérdéseire az igaz válasz Jézus Krisztus | 16 |
| 3. A lelkipásztorok az igaz erkölcsiség megtalálásában segítenek mindenkit | 17 |
| Az enciklika tárgya | |
| 4. A pápák korábbi erkölcsi tanítása. | 18 |
| A mai különleges helyzet | 18 |
| Alapvető teolgógiai kételyek | 19 |
| 5. II. János Pál pápa döntése az enciklika kiadásáról | 19 |
| Az enciklika a püspököknek mint főpásztoroknak szól | 20 |
| Az enciklika és a Katolikus Egyház Katekizmusa | 20 |
| "Valaki odajöt..."(Mt 19,16) | |
| 6. Jézus és a gazdag ifjú találkozása | 21 |
| 7. Az ifjú az abszolut jót keresi Jézusnál | 21 |
| "Mester mi jót kell tennem, hogy örök életem legyen?" | |
| 8. Mi a jó és mi a rossz | 22 |
| "Egy valaki jó" (Mt 19,17) | |
| 9. A jót csak Istenben lehet megtalálni | 23 |
| 10. Az ember végső célja Isten dicsősége | 24 |
| Az erkölcsi élet a szeretet válasza | 25 |
| 11. A jó és az erkölcsi törvények kapcsolata | 25 |
| "Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat" (Mt. 19,17) | |
| 12. A természetes és a kinyilatkoztatott erkölcsi törvény | 26 |
| 13. A tízparancsolat megtartása az első lépés a szabadság felé | 28 |
| 14. A Tízparancsolat két táblája elválaszthatatlan egymástól | 29 |
| 15. Az erkölcsi törvény út a tökéletesség felé | 30 |
| "Ha tökéletes akarsz lenni..." (Mt 19,21) | |
| 16. A nyolc boldogság az erények foglalata | 31 |
| 17. Az isteni törvény és az emberi szabadság összetartozása | 33 |
| 18. A tökéletes szeretetre kaptunk meghívást | 34 |
| "Jöjj és kövess engem."(Mt 19,21) | |
| 19. A tökéletesség útja Krisztus követése | 35 |
| 20. Krisztus követése az Ő szeretének elsajátítása | 36 |
| 21. Szeretét elsajátítva hasonlók leszünk Krisztushoz | 37 |
| "Istennél minden lehetséges."(Mt 19,26) | |
| Kriszuts követése nem egyedül a mi teljesítményünk, hanem együttműködés a szeretet kegyelmével | 38 |
| "A Jézus Krisztusban való élet Lelkének törvénye megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől." (Róm 8,2) | |
| 23. A szeretet élete Isten ajándéka | 40 |
| 24. Isten és a felebarát szeretének törvénye a kegyelem által új törvénnyé lett | 40 |
| "Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig."(Mt 28,20) | |
| 25. Jézus és a gazdag ifjú párbeszéde az Egyházban folytatódik a történelemben | 42 |
| Az Egyház őrzi az erkölcsi törvényeket | 42 |
| 26. Az apostolok erkölcsi tanítást is adtak | 43 |
| Az erkölcstelenség is sérti az Egyház életét | 43 |
| 27. Az Egyház eleven hagyományában adja ovább a hit és az erkölcs igazságait | 44 |
| A Tanítóhivatal feladata az erkölcsi igazság őrzése is | 45 |
| A józan tanítást kell továbbadni (vö. Tit 2,1) | |
| 28. Az kinyilatkoztatás erkölcsi tartalma | 46 |
| 29. Az erkölcsteológia a kinyilatkoztatott erkölcs tudománya | 47 |
| Vannak tévtanítások | 48 |
| 30. Az igaz és a téves tanítás szétválasztásához elvek szükségesek | 48 |
| "Megismeritek majd az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket."(Jn 8,32) | |
| 31. A legvitatottabb kérdés az emberi szabadság | 50 |
| 32. Az első tévtan: az emberi szabadság abszolút érték | 50 |
| Ebből következően: | |
| Az erkölcsi ítélet legfelső fúruma a lelkiismeret; | 50 |
| a lelkiismeret mondja meg, mi a jó és mi a rossz; | 50 |
| minden lelkiismeretnek megvan a maga saját individuális igazsága | 50 |
| 33. A második tévtan: az emberi szabadság tagadása | 51 |
| 34. Ezekkel szemben az Egyház tanítása: a szabadság és az igazság összetartozik | 52 |
| I. A szabadság és a törvény | |
| "A jó és a rossz tudásának fájáról ne egyél."(Ter 2,17) | |
| 35. A jó és a rossz megítélésének hatalma egyedül Istené | 53. |
| 36. A erkölcsi autonómiára törekvés tévedése az emberi értelem teljes szuverenitása | 54 |
| 37. Téves különböztetés az etikai rend és az üdvrend között | 55 |
| Isten az embert "saját döntésére " bízta. (Sir 15,14) | |
| 38. A szabadság az istenképiség legnagyobb jele | 56 |
| A világ feletti uralkodás | 57 |
| 39. A személyes tökéletesedés | 57 |
| 40. Az emberi értelem nem alkotja, hanem megtalálja és alkalmazza az erkölcsi törvényt | 57 |
| 41. Az ember szabadsága és Isten törvénye összhangban állnak egymással és teljesen áthatják egymást | 58 |
| Boldog ember, aki az Úr törvényébeen leli öröömét (vö. Zsolt 1,1-2) | |
| 42. A jót és a rosszat szétválasztó természetes emberi értelem és az isteni világosság tükröződése bennünk | 60 |
| 43. A természetes erkölcsi törvény részesedés az örök törvényben | 61 |
| 44. A természetes erkölcsi törvény Istentől nyeri erejét | 62 |
| Az ószövetségi Törvény a kinyilatkoztatott természetes törvény | 62 |
| 45. Az Egyház őrzi és az evangélium világosságánál hitelesen értelmezi Isten törvényét, és ajándékként fogadja az új törvényt | 63 |
| A törvény követelménye a szívükben van írva. (Róm 2,15) | |
| 46. Tévedés, hogy ellentét van az emberi szabadség és a természettörvény/természet között | 64 |
| Etikusok tévedése: az erkölcs a természet függvénye | 64 |
| Moralisták tévedése: a szabadság abszolút ura minden rajta kivül lévőnek | 65 |
| 47. A füzicizmus/naturalizmus vádja: a természetes erkölcsi törvény biológiai adottságokat tesz az erkölcsi törvénnyé, pl. a nemiség területén | 66 |
| 48. A teljes függetlenségre törekvő szabadság számára csak annak van erkölcsi értéke, ami a szabadság tárgya | 67 |
| Ez az erkölcsi elmélet nem egyezik az ember és szabadsága igazságával és ellentmond az Egyház tanításának, mely az ember egységéről beszél | 67 |
| 49. Ez az elmélet eltér a Szentírás parancsolataitól és ellentmond a hagyomány tanításának is | 68 |
| 50. A természetes erkölcsitörvény az értelem rendje | 69 |
| "De kezdetben nem így volt."(Mt 19,8) | 70 |
| 51. A természetes erkölcsi törvény egyetemes érvényű | 70 |
| 52. A természetes törvény parancsai olykor feltételesen, tilalmai feltétel nélkül kötelezőek | 71 |
| 53. A természetes erkölcsi törvény változhatatlan, a korszerű megfogalmazás az Egyházi Tanítóhivatal dolga | 72 |
| II. A leliismeret és az igazság | |
| Az ember szentélye | |
| 54. Az emberi szabadság és az isteni törvény kapcsolatának székhelye a lelkiismeret | 74 |
| A szabadság bálványozása az erkölcsi lelkiismeret kreativ értelmezésének tévedéséhez vezet | 74 |
| 55. Tévedés, hogy a törvény csak távlatokat ad | 74 |
| 56. Újabb tévedés, hogy az erkölcsiigazság kettős: az egyik az elvont tan, a másik a konkrét helyzet | 76 |
| 57. A lelkiismeret ítélete a személy erkölcsi jóságát vagy rosszaságát mondja ki | 76 |
| 58. A lelkiismeret ítélete a személy erkölcsi jóságát vagy rosszaságát mondja ki | 76 |
| 59. A lelkiismeret az erkölcsi cselekvés konkrét szabálya | 77 |
| 60. A lelkiismeret az objektiv, egyetemes törvény szabát hallatja, ezért követni kell | 79 |
| 61. A lelkiismeret ítélete nem önkényes, hanem a jó igazságát követ | 79 |
| Keresni az igazságot és a jót | |
| 62. A legyőzhetetlenül téves lelkiismeret nem veszíti el méltóságát | 80 |
| 63. A szubjektív tévedés és az objektív igazság különbsége | 81 |
| A vétkesen téves lelkiismeret elveszíti méltóságát | 82 |
| 64. A lelkiismeretet hasonlóvá kell alakítani az igazi jóhoz | 82 |
| A Tanítóhivatal segít a lelkiismeret alakításában | 82 |
| III. Az alapvető választás és a konkrét cselekedetek | |
| "Csak a szabadság ne legyen indoka a test szerinti életnek."(Gal 5,13) | |
| 65. Az "optio fundamentalis" téves értelmezése: csak ez értékelhető erkölcsileg, a konkért cselekedetek nem | 83 |
| 66. Az igazi alapvető választás a hitbeli engedelmesség, mely a konkrét tettekben ölt testet | 85. |
| 67. Az ember visszavonja alapvető választását, amikor súlyos erkölcsi kérdésben tudatosan ellentétes irányba köti le akaratát | 86 |
| 68. A kegyelmet nemcsak a rossz optio fundamentalis, hanem a konkrét halálos bűn miatt is elveszíti az ember | 88 |
| A haálos és a bocsánatos bűn | |
| 69. Újabb tévedés: csak az optio fundamentalis rosszra változtatása halálos bűn | 88 |
| 70. A halálos és bocsánatos bűn különbsége a cselekedet tárgyától, tudatos és szándékos voltától függ | 89 |
| IV. Az erkölcsi cselekedet | |
| Teológiai és teleologizmus | |
| 71. Az erkölcsi cselekedetek alakítják az embert | 91 |
| 72. A cselekedet jósága a végső céllal való kapcsolattól függ | 91 |
| A végső céltól eltérő cselekedet rosszá tesz | 92 |
| 73. Végső célunk a Szentháromságba való élet | 92 |
| 74. Az erkölcsi minősítés forrásai: a cselekedet tárgya, a cselekvő alany szándéka és a körülmények | 94 |
| 75. Két újabb tévedés: a konszekvencializmus, mely a tett következményein és a proporcionalizmus, mely a jós és rossz következmények arányán akarja mérni az erkölcsigéet | 95 |
| A tudva és akarva végrehajtott tett tárgya | |
| 76. A konszekvencializmus és a proporcionalizmus nem követi az Egyház hagyományát | 97 |
| 77. Ezek az elméletek a szándék és a következmények alapján akarnak erkölcsi itéletet mondani | 98 |
| 78. Ezzel szemben az emberi cselekedet moralitása alapvetően a megfontolt akarat értelmesen választott tárgyától függ | 99 |
| A "belső rossz": nem szabad rosszat tenni jó cél elérésére (vö. Róm 3,8) | |
| 79. Az erkölcsi ítélet döntő eleme a cselekedet tárgya | 10 |
| 80.A belsőleg rossz tárgy soha nem irányítható a végső célja | 101 |
| 81. A jó szándék a cselekvő bűnösségét csökkentheti, a trágy belső rosszaságát nem | 102 |
| 82. A parancsolatokhoz való hűség a szeretet jele | 103 |
| 83. A püspökök kötelessége a tévedések feltárása mellet az igazság fényének megmutatása is | 103 |
| "Ezzel a szabadsággal Krisztus szabadított meg minket"(Gal 5,1) | |
| 84.Az igazság-jóság-szabadság összetartozása | 105 |
| 85. A szabadság igazi értelme a megfeszített Krisztusban ragyog fel | 106 |
| 86. Az emberi szabadság Szabadítóra szorul | 107 |
| 87. A hiteles szabadság föltétele az igazság elismerése, és az önátadásban valósul meg | 108 |
| A világosságban járni (vö. 1Jn 1,7) | |
| 88. Újabb tévedés. a szabadság és az igazság szembeállítása után a hit és az erkölcs szétválasztása | 109 |
| 89. A hit az erkölcsi életben válik tanúsággá | 110 |
| A vértanúság Isten törvénye sérthetetlen szentségének fölmagasztalása | |
| 90. A hit és erkölcs összetartozásának nagy jele a vértanúság | 112 |
| 91. Zsuzsanna, Keresztelő Szent János, az apostolok és a többi vértanúk tanúsága | 112 |
| 92. A vértanúság az erkölcs rend sérthetetlenségének bizonysága | 114 |
| 93. A vértanúság az Egyház szentségének jele | 114 |
| Az erkölcsös élet vérontás nélkül is tanúskodik | 115 |
| 94. A keresztény erkölcs mellett szól minden ember erkölcsi érzéke | 115 |
| A változatlan és egyetemes erkölcsi törvények a társadalom és a személy szolgálatában | |
| 95. Az Egyház az erkölcsi rend hirdetésében is megőrzi anyaságát | 116 |
| 96. Az Egyház erkölcsitanítása az igaz emberi szabadságot szolgálja | 117 |
| 97. Az erkölcsi törvény személyes és közösségi egyszerre | 118 |
| Az erkölcs és a poltikai és társadalmi élet megújítása | |
| 98. A kultúra központja az erkölcsi kérdés | 119 |
| 99. Az igazán emberi élet alapja Isten, a legfőbb Jó | 119 |
| 100. A gazdasági élethez szükséges erények | 121 |
| 101. A poltikai élethez szükséges erények | 122 |
| A kegyelem és az Isten törvénye iránti engedelmesség | |
| 102. A szabadság és az igazság harmóniája elrontható, de megőrzése nem lehetetlen | 123 |
| 103. A megváltás megnyitotta az erkölcsi élet útját | 124 |
| 104. A vámos mint a bűnbűnó lelkiismeret örök képe | 125 |
| 105. A mai tégves elméletekben a farizeus szólal meg | 126 |
| Az erkölcs és az új evangelizáció | |
| 106. Az erkölcsi érzék haynatlása új evangelizációt sürget | 127 |
| 107. Az evangelizáció mindig magában foglalja az erkölcs hirdetését és életben való bemutatását is | 128 |
| 108. Az új evangelizáció éltető elve a Szentlélek | 129 |
| A teológus moralisták szolgálata | |
| 109. A teológusok szolgálata a hit megértését segíti | 130 |
| 110. A moralisták szolgálatának a hit megélését kell segíteni | 131 |
| 111. Az erkölcstan az erkölcsi törvény tudománya | 133 |
| 112. A moralistáknak erkölcsi ítéleteket kell alkotniuk | 134. |
| 113. A moralistáknak az Egyház erkölcsitanítását kell tudományként művelniük és közvetíteniük | 135. |
| A mi pásztori felelősségünk | |
| 114. Az erkölcsi tanítás a püspökök fő feladata | 136 |
| 114. Az erkölcsi tanítás a püspökök fő feladta | 136 |
| 115. Ez az első alkalom, hogy pápai enciklika átfogóan foglalkozik a katolikus erkölcstannal | 137 |
| 116. A püspökök feladata felügyleni a tanítókra és intézményekre | 138 |
| 117. Az Egyház erkölcsi tanítása Krisztus válasza a t leresú e,berelmel | 139 |
| 118. Mária Fia a megtestesült Irgalom | 140 |
| 119. A keresztény erkölcsi élet Krisztus követése | 141 |
| 120. Mária anyaként szeret bennünket | 141 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.