| I. kötet | |
| Bevezető | |
| II. Piusz pápa feljegyzéseinek előszava | 1 |
| Első könyv | |
| A Piccolomini-ház eredete és Piusz ősei | 3 |
| Enea születése és gyermekkori viszontagságai; neveltetése és növekedése | 3 |
| Enea a fernói püspök titkára lesz; vele Bázelba megy. Visszatérése Itáliába Bartolomeo novarai püspökkel. A paviai főiskolán tartott beszéde | 4 |
| Enea a Santa Croce bíborosának titkára lesz, akivel Franciaországba utazik, s aki később Skóciába küldi | 5 |
| Alfonz király fogsága. Enea súlyos úti viszontagságai. Tengeri vihar. Anglia látnivalói | 6 |
| A skótok különféle szokásai. Mi terem meg náluk? Enea önmegtartóztatása, Isten segítségével való megmenekülése a veszedelemből, és fortélyos utazása Anglián keresztül | 7 |
| A Bázeli Zsinat áttelepítése és a Jenő pápa elleni hajsza | 9 |
| Enea működése a Bázeli Zsinaton. Egyházi javadalmai. Súlyos betegsége Milánóban | 10 |
| Zsigmond császár halála és Albert utódlása. Enea súlyos betegsége és csodálatos gyógyulása | 11 |
| Jenő pápa letétele a zsinaton és Félix megválasztása. Enea ez utóbbinak titkára | 13 |
| Eneát babérkoszorús költővé avatják, és kinevezik császári főjegyzővé. Kitartó türelme, különböző közbenjárásai | 13 |
| A Sarenta-völgy leírása és lakóinak életmódja | 15 |
| Enea követjárása Jenő pápánál és vele való kibékülése. Tommaso da Sarzana barátsága | 15 |
| Enea Jenő titkára lesz. Erényeivel párosult nagy szerencséje. A birodalmi választófejedelmek összeesküvése a pápa ellen | 17 |
| Enea Jenőnél. Tommaso és Enea betegsége. Enea páratlan ügyessége a frankfurti gyűlés feloszlatásában és a semlegesség föladásában | 18 |
| Juan de Carvajal és Tommaso bíboros lesz. Enea követként Rómába megy, és valamennyien csodálattal hallgatják beszédét, amelyben a németek nevében engedelmességet fogad | 20 |
| Eneát Jenő trieszti püspöknek szemeli ki; ez meg nem valósulhatván, szubdiakónus lesz. Jenő halála. Enea pápai titkár és immár csakugyan trieszti püspök lesz | 21 |
| Az aschaffenburgi gyűlés, és a németek engedelmességi nyilatkozata az új pápa előtt. Filippo Maria herceg halála, Enea követjárása Milánóba, majd az isztriaiakhoz | 22 |
| Enea második követjárása a milánóiakhoz, és fáradozása a császári méltóság érdekében. Francesco Sforzát a milánóiak, miután ostrom alá vette őket, a velencei követet meggyilkolva hercegükké választják | 23 |
| Enea követjárása Alfonz királynál a császár és Leonóra közötti házasságkötés ügyében, amely az ő közreműködésével jött létre. Távollétében Eneát sienai püspökké választják | 26 |
| Enea a császár követeként a cseheknél jár. Kibékítésük és eretnek tanaik | 27 |
| Előkészületek Leonóra fogadására. Enea gondoskodik az ellátásról. Siena alkotmánya. Rémület Itáliában. Enea kíséri a császárnét | 28 |
| A firenzeiek félelme. A császár megérkezése Itáliába, első találkozása Leonórával, s az ezt megörökítő emlékmű Sienában. A császár jövendölése Eneáról. Enea beszéde a pápa előtt. A pápa és a császár álma | 31 |
| A pápa megígéri Eneának a bíborosi címet, de csak teljhatalmú legátussá nevezik ki. László menekülése. Borso hercegsége és Enea beszéde | 32 |
| Az osztrák háború. Enea követjárása, előléptetése birodalmi herceggé, beszéde és a béke megkötése | 33 |
| Konstantinápoly eleste. A regensburgi birodalmi gyűlés. A burgundi herceg megérkezése. Enea követjárása és beszéde a pápa előtt | 34 |
| A következő, frankfurti gyűlés. Enea a jelenlévőket a hitetlenek elleni háborúra tüzeli, majd feloszlatja a gyűlést | 36 |
| A bécsújhelyi birodalmi gyűlés. Enea beszéde. Miklós pápa halála. Sarzana városa és Miklós pápa életrajza. A konklávé és (III.) Kallisztusz megválasztása. A pápa fogadalma | 37 |
| Enea az új pápa érdekében mond beszédet. Követként a németek nevében engedelmességet fogad neki | 39 |
| Kósza hírek Enea bíborosi kinevezéséről. Szerénysége és a zamorai püspök oktalan öröme. (III.) Kallisztusz ravaszsága a többi bíboros kinevezésében | 40 |
| Piccinino háborúja a sienaiakkal, menekülése és szorult helyzete. Enea sikeres követjárása Alfonznál. Lucrezia szerelmei. Alfonz jövendölése | 41 |
| A törökök veresége. A sienai béke | 43 |
| Eneát, mindenki örömére, bíborossá nevezik ki. Megkapja az ermelandi püspökséget, s megvédelmezi a lengyeleket | 44 |
| Enea tekintélye a bíborosi testületben és az ellentétek elsimítása terén. Lucrezia megérkezése Rómába | 46 |
| Hatalmas földrengés Nápolyban. A svéd király elűzése. Alfonz halála és Ferdinánd utódlása (III.) Kallisztusz akarata ellenére. A pápa halála és Enea jövendölése | 47 |
| A bíborosok konkávéra ülnek össze. Mi történt ott? Ádáz viták. Eneát pápává választják, s fölveszi a Piusz nevet | 48 |
| A rómaiak és az összes nemzetek nagy örömmel fogadják Piusz pápaságát. A különböző fejedemektől követségek érkeznek, hogy gratuláljanak és engedelmességet fogadjanak neki. A hír hihetetlenül gyors elterjedése | 55 |
| Második könyv | |
| Piusz megkoronázása. A törökök eredete és térhódítása | 57 |
| Piusz elhatározása a törökök ellen. A Mantovai Kongresszus meghirdetése. Mantova leírása. Egy jövendölés | 58 |
| Szicília elhelyezkedése, elnevezései és kiterjedése. A Nápolyi Királyság, valamint az érte folytatott vetélkedések és háborúk. Miért fordult szembe Kallisztusz Ferdinánddal? | 60 |
| Piccinio betörése. Háború a Római Egyház ellen. Az erődvárosok visszafoglalása | 61 |
| Ferdinánd király megkoronázása, és az ezzel kapcsolatos föltételek | 62 |
| A Római Állam ügyeinek elrendezése és a Kúria alkalmazottait illető intézkedések | 63 |
| Piusz visszahelyezi méltóságába a püspökségéből elűzött Juan Solert, és megbünteti a hálátlan Roveriót. Piusz szilárd magatartása | 64 |
| Pietrónak, a San Marco bíborosának arcátlansága. Piusz szent haragja | 65 |
| Bernardo kinevezése az agrigentói egyház élére. Francesco Veniero sorsának rosszra fordulása | 66 |
| Piusz útra kelése és barátainak ellenzése közepette tanúsított szilárdsága | 67 |
| A pápa elindul. Assisi visszahelyezése régi jogállásába. Everso agyafúrt üzenete. Piusz válasza Piccininónak | 68 |
| Everso származása és jelleme | 69 |
| Siena kezdeti történelme és uralmának terjeszkedése | 70 |
| Civita Castellana. Átvonulása a Tevere hídján. Narni, Spoleto és ennek vára | 71 |
| Követség a császárhoz. Válasz a magyar korona elfogadását illetően | 72 |
| Kibékülés a sienaiakkal. A velenceiek szégyenletes szövetsége a törökökkel | 73 |
| Foligno és Assisi. Szent Ferenc híres temploma | 73 |
| Perugia városának és lakóinak pompája. Braccio híveinek szerencséje és erkölcsei | 74 |
| A Trasimeno-tü, Chiusi és Sarteano | 76 |
| Corsignano, a mai Pienza | 77 |
| A padovai egyházmegye. Buonconvento. Bevonulás Sienába. Szigorú hangú beszéd a nép előtt | 77 |
| A nemesség visszatérése. Radicovani átengedése Sienának | 80 |
| A sienai egyház érsekség rangjára emeltetik. Piusz szüleinek, Silviónak és Vittoriának gyönyörű síremléke | 81 |
| Követségek számos országból, elsősorban Csehország királyától. Ez utóbbi eretneksége | 82 |
| Sokan el akarják téríteni Piuszt szilárd elhatározásától. A tarantói herceg hitszegése | 83 |
| Poggibonsi városa. Találkozás Galeazzóval. Bevonulás Firenzébe | 85 |
| Firenze kezdetei, története és pártjai | 86 |
| Cosimo Medici gazdagsága és hatalma | 86 |
| Antonio, Firenze érseke. Életszentsége és halála | 88 |
| Firenze jeles emberei | 88 |
| A firenzei épületek nagyszerűsége. Ünnepi rendezvények | 89 |
| Sigismondo Malatesta és iszonyú vétkei | 90 |
| Ausztria és az osztrák hercegek | 92 |
| A svájciak, történelmük és vitézségük. A dauphin háborúja | 93 |
| Az Appeninek kiterjedése és nevének származtatása | 94 |
| Bologna és a baioarusok. Sante kényurasága és a város pártjai | 95 |
| A főpásztor bevonulása Bolognába. Bornio beszéde. A bolognaiak zabolátlansága | 96 |
| Orlando firanzei érsek és oktalan halála | 97 |
| Ferrera városa és eredete. Kik uralkodtak benne? Az Esték erkölcsei | 98 |
| Borso kétes erkölcsei. Bevonulás Ferrarába | 99 |
| A szónok Guarino, Aurispa, Poggio és Giannozzo. Haláluk | 100 |
| A Pó folyó eredete és nagysága | 100 |
| A Mincio folyó és Vergilius nyaralója. Mantova kezdetei. Matilda uralma. A Gonzagák strumája és Ludovico daliás megjelenése | 101 |
| Bianca, Milánó hercegnője és leánya, a gyönyörű Ippolita. Diadalmas bevonulás Mantovába. Ippolitának, a hercegnő leányának szépen kidolgozott beszéde | 102 |
| Harmadik könyv | |
| A kongresszus megnyitása. A főpásztor első beszéde. Bianca távozása | 104 |
| Különféle alaptalan és rosszindulatú vádaskodások a főpásztor ellen, főként az aquileiai pátriárka részéről. El akarják téríteni szándékától | 105 |
| A Peloponnesus, illetőleg Morea és annak fekvése. A despota követsége. Piusz és Bianca hozzá küldött segédcsapata. Demetrius csalárdsága | 106 |
| Viszály a németek között. A pápai legátus jóvoltából békét kötnek a svájciakkal | 107 |
| A pápai követek beszéde a békéről a német fejedelmek előtt. A békekötés. A palotagróf makacssága | 108 |
| Keletről érkezett különféle követségek. A bosnyákok hitszegő módon az ellenség kezére juttatják Szendrőt | 110 |
| A rangsor törvényes szabályozása. A püspökök megelőzik a pápai jegyzőket | 111 |
| Mainz városa. Diether simóniával történt megválasztása | 111 |
| A császár nem éppen méltó követsége s Piusz hozzá intézett üzenete | 112 |
| Fülöp burgundi herceg megváltozott szándéka és fényes követsége. A francia király versengése. Milyen tisztelettel fogadták a burgundi követeket, amerre csak átvonultak? | 113 |
| A burgundiak beszéde és Piusz válasza | 114 |
| Viszály a klevei herceg és a kölni érsek között. Soest és Xanten városok ügye | 115 |
| A burgundi herceg követi utasításai és Piusz Istentől sugallt cáfolata | 118 |
| A burgundi herceg ígérete. Kleve hercegének betegsége | 120 |
| Francesco Sforza származása, tettei és párját ritkító vitézsége | 120 |
| Filippo milánói herceg háborúja az Egyházzal és Velencével. Filippo halála | 122 |
| Milánó - a velencei követ megölése után - meghódol Francesco Sforza előtt | 123 |
| Alfonz és Velence háborúja Francesco Sforza és a firenzeiek ellen. Kibékülések | 124 |
| Francesco szerencséje, természetes adottságai és az őt ért sorscsapások | 124 |
| Francesco Sforza fényes bevonulása és fogadtatása. Filelfo beszéde és Piusz válasza | 125 |
| Borso ostoba és hazug állhatatlansága | 126 |
| Különböző követségek és a törökök elleni hadjárat céljára küldött pénzösszegek. Taranto hercegének hitszegése | 127 |
| Hosszas béketárgyalások Sigismondo Malatestával, amelyeket Piusz véglegesen lezárt | 128 |
| Everso elfoglalja, a ravennai érsek visszafoglalja Viterbót | 129 |
| A lengyelek és a szavójaiak követsége. A velenceiek közönye | 130 |
| Érdekességek Velence eredetéről, a szomszédos helységekről és első lakóiról | 130 |
| A velencei kormányzat formái, székhelyének változásai. Az első itáliai királyok. Adria eleste. A magyarok betörése | 132 |
| A velenceiek nem voltak mindig szabadok, ma sincs valódi függetlenségük a két - görög és a német - birodalom között. Titkos hírek | 134 |
| A sienai származású III. Sándor pápa jótéteményei Velence javára. Változó kimenetelű háborúik Genovával és Pisával. Egyéb háborúik Itália területén | 136 |
| Velence fekvése, hatalmas hajóépítő műhelye, a San Marco, egyéb építményei és jeles emberei | 139 |
| A velencei követek megérkezése és beszéde. Piusz válasza | 140 |
| A kongresszus folytatása. Piusz ragyogó szónoklata, Bessarion válasza. Francesco Sforza olasz nyelvű beszéde | 140 |
| A magyarok beszéde és Piusz válasza | 141 |
| Az itáliai küldöttségekkel folytatott tanácskozása a háborúról: milyen erőkkel és hogyan indítsák meg? | 142 |
| Hány katonára van szükség, és honnan szerezzenek pénzt? A velenceiek kielégíthetetlen kapzsisága, ingatagsága és gőgje | 143 |
| A franciák, az angolok, a genovaiak és René követei | 146 |
| A követek ígéretei és Piusz válasza | 147 |
| A franciák panasza a Szicíliai Királysággal kapcsolatosan. Piusz erőteljes cáfolata. Betegsége és nagylelkűsége | 148 |
| A franciák további panaszai a titkos konzisztóriumban. Piusz még erőteljesebb cáfolata | 150 |
| A franciák eredménytelen követjárása, amely semmi haszonnal nem járt a keresztény világ számára, csupán a maga panaszaival foglalkozott | 151 |
| Az angliai események. A legátus fortélya. Békekötés | 151 |
| Újabb háború Angliában. Az előző király elűzése. Felesége folytatja a harcot, végül őt is száműzik | 153 |
| A németek ajánlatai és csapataik létszáma. Pápai legátus kiküldése | 153 |
| Zsigmond osztrák herceg alávaló természete | 154 |
| Albert hercegnek, Brandenburg vitéz őrgrófjának megérkezése | 155 |
| Piusz eltörli a "leendő zsinathoz történő föllebbezést", s erről rendeletet ad ki | 156 |
| A Mantovai Kongresszus eredményeinek összefoglalása. Piusz imája. A kongresszus berekesztése | 156 |
| Negyedik könyv | |
| René király fia, János esküszegéssel kezd háborút. Rossano hercegének hálátlan hitszegése. Minturno városa | 158 |
| A tarantói herceg és mások, főként Ercole d'Este pártütése - és akik kitartottak hűségükben | 159 |
| Piusz és a milánói herceg segítséget nyújt Ferdinánd királynak, míg Itália többi hatalmassága semmibe veszi a szerződést | 159 |
| Piusz követeket küld Velencébe. Távozása Mantovából, megérkezése Ferrarába és Borso általi fogadtatása | 160 |
| Piccinino. Borso hetvenkedése. Piusz elutazása Ferrarába és viszontagságai | 161 |
| A Reno folyó jege. Az út folytatása Bologna felé. Piccinio árulása. Tervek fővezér választására | 162 |
| Bevonulás Firenzébe. Találkozás Cosimóval, tárgyalások az itáliai ügyekről. A firenzeiek arcátlansága | 162 |
| A Sienába bevonuló pápát fényes fogadtatásában részesítik. A sienai egyház életre kinevezi unokaöccsét. Az urbinói herceg érkezése, származása. A hadvezérek kinevezése | 164 |
| Új bíborosok kinevezése. Vita az ellenzőkkel | 165 |
| A pápa lelki ereje, amellyel végrehajtotta szándékát, és a kiválasztásban megnyilvánuló dicséretes ítélőképessége. A szent életű és érdemekben gazdag Alessandro, és a megválasztása miatti általános öröm | 167 |
| Piusz beszéde az új bíborosok előtt: milyeneknek kell lenniök e magas méltóság betöltőinek? A kinevezettek fogadalma | 168 |
| A gőgös és mohó Giovanni piavai bíboros halála. Piccinino átlépi a Nápolyi Királyság határát. Federico da Montefeltro vaksága | 169 |
| Az itáliai katonák csalárdak és hitszegők. Piusznak Ferdinánd megmentésére tett erőfeszítései | 170 |
| A padovai, a feltrei, a ferrarai, az anconai és a velencei egyház ügyeinek rendezése, Piusz visszavonulása Capriolába s e vidék szépségei | 171 |
| Piusz betegsége és elutazása egy fürdőhelyre. Tárgyalások Siena alkotmányának reformjáról. A sienai táj elragadó szépsége | 172 |
| A sienai egyháznak engedélyezett búcsú. Visszatérés a fürdőkhöz | 173 |
| Zsigmond, Ausztria hercege elfogja a San Pietro bíborosát. Piusz csapatai behatolnak a Nápolyi Királyság területére, hogy segítséget nyújtsanak Ferdinándnak. A háború kilátásai és Rossano fejedelmének hitszegése | 173 |
| A sienai polgárság két pártra szakadása. Alaptalan vádaskodások Piusz ellen. Egy arcátlan merénylet | 174 |
| Az armangnaci gróf vérfertőző viszonya. Alet püspökségnek gyalázatos romlottsága | 175 |
| A vétkesek megbüntetése. Piusz megfeddi a grófot, és szigorú figyelmeztetésben részesíti, amely a fegyvereknél is félelmetesebb | 178 |
| Az arrasi bíboros költői, de pogány beszéde, jobban mondva: esztelen locsogása. Piusz keresztényi szellemű cáfolata. A gróf feloldozása | 179 |
| A kasztíliai király követsége. Három keleti pátriárka kiengesztelődése a Római Egyházzal | 180 |
| Monemvasia fekvése, követei és meghódolása | 181 |
| A luccai Jacopót, a jeles férfiút a herceg akarata ellenére kinevezik paviai püspökké. Piusz hajthatatlansága | 182 |
| A sarnói csata, amely Ferdinánd balszerencsés vereségével végződött. Simonetto dicső halála, amelyre oly nagyon vágyott. Castellammare elárulása | 182 |
| Piccinino és az egyházi haderő csatája Abruzzóban. Különféle rémhírek. A csata hősei | 184 |
| A franciák esztelen könnyelműsége és gőgös önhittsége. Piusz méltó választ ad arcátlanságukra | 185 |
| Zavargások sora Rómában, amelyeket két testvér, Tiburzio és Valeriano szított. Hallatlan gaztetteik | 186 |
| A pápa unokaöccsének, Antoniónak adja át a tengerparti Castiglionét, amelyet Giglio szigetével együtt nagy nehézségek árán szabadít fel | 188 |
| Sigismondo Malatesta hitszegése. Koholt ürüggyel megtámadja a zálogba adott városokat | 189 |
| Egy Piusz ellen szőtt veszedelmes összeesküvés leleplezése | 190 |
| Házasságtörési ügyek Siennában s egy gyilkosság mint következmény. Egy asszony mulatságos panasza | 190 |
| A raguzai érsekség betöltése. A reggiói Matteo tréfás története | 192 |
| Piusz elutazása Sienából Corsignanóba. Betegeskedése. A sienaiaknak szóló hasznos intelmei | 193 |
| Roberto vezér megérkezése. Piusz elindul Corsignanóból és Procenóig megy, útba ejtve Radicofanit és Abbadia di San Salvatorét. Megérkezése Acquapendentébe és Bolsenába | 194 |
| Piusz megáldja az átok alá vett Orvietót. A város szépséges székesegyháza | 195 |
| A gonosztevő és lázadó Gentile de Sala. Sala lerombolása és Ficulle elfoglalása után Gentilét száműzik | 196 |
| Bagnoregio és Orvieto polgárainak vitája. Montefiascone. A rómaiak követei | 197 |
| Vitebro és pártja. Piusz válasza a római követeknek, amelyet azok örömmel fogadtak | 198 |
| Piccinino előrenyomulása. Piusz nagylelkű elhatározása visszatérést illetően. Canapina leírása | 200 |
| Nepi és Formello leírása. Találkozás a római néppel és ünnepélyes bevonulás az Urbsba | 202 |
| Ötödik könyv | |
| Piccinino és az egyházi sereg gyors hadmozdulatai | 204 |
| Hogyan fogták el és végezték ki Tiburziót és összeesküvő társait? Nyilvánosságra került terveik | 205 |
| Donadio városának ostroma és bevétele. Sforza katonáinak bátorsága és vadállati kegyetlensége. Az egyezség fölrúgásával járó hitszegő rablás | 210 |
| Piusznak a rómaiak előtt tartott beszéde a háború okairól és az ellenség kegyetlenkedéseiről | 211 |
| Sigismondo Malatesta istentelen hitszegése. Egy sienai szerzetes csodája | 217 |
| Luigi Atto kegyetlen tette és a perugiai Braccio még annál is nagyobb kegyetlensége | 217 |
| Skócia királyának szerencsétlen halála. Bosznia királyának megbánó magatartása. A manicheusok üldözése. A tudós és derék Guarino halála | 218 |
| A nicaeai bíboros legátusi tevékenysége Németországban | 219 |
| Diether mainzi érsek kiközösítése. Méreggel átitatott, szószátyár vádaskodásai | 220 |
| Állandó zavargások és kormányzati változások Genovában. A franciák borzalmas és véres veresége, hallatlan lemészárolásuk | 221 |
| Különféle keleti követségek érkeznek Piuszhoz; ezek tarkabarka viselete és hallatlan falánksága. Szónoklatuk és Piusz válasza. A pátriárka kinevezése és a követek célját tévesztett tevékenysége | 223 |
| Alessandro Sforza és az urbinói Federico megérkezése Rómába. Hivatalos vádemelés Sigismondo Malatesta ellen, akit bíróság elé idéztek. Hallatlan bűnei | 225 |
| A burgundi hercegnek adományozott kard. Tárgyalások az újabb bíborosi kinevezésekről | 226 |
| Thomas Paleologus Rómába menekül, s Piusz bőkezűen bánik vele. A sinuessai hercegséget unokaöccsének, Antoniónak adományozza. Terracina megadja magát; a helység leírása | 227 |
| Corneto kikötője. Civitavecchia újjáépítése. A San Pietro lépcsőinek felújítása. Piusz betegsége. A két Zsigmond kiközösítése | 229 |
| A főpásztor unokaöccse, Antonio a Nápolyi Királyságba megy. A Volturno folyása. Antonio ostrommal beveszi Castellammarét | 229 |
| Antonio elfoglalja Scafatit, és feldúlja a másik Castellammarét. Torre del Greco, Alfonz üdülőhelye. A Vezúv kéntartalmú hegye és az idősb Plinius halála | 231 |
| Ferdinánd vállalkozásai. Benvento visszatérése. Az érsek hűtlensége és Piccinino előrenyomulása | 232 |
| Cosenza pártütése, visszafoglalása és kirablása. A város gazdagsága | 234 |
| Savellit megfosztják sok városától. Piusz kitartóan üldözi őt | 235 |
| Alessandro elindul Apuliába, az urbinói pedig a szabin Montorióba, amelyet kifoszt. A bombavetők névadása. Savelli fiainak lemészárlása, az apa bosszúja | 236 |
| Savelli megadja magát. Nyomorúságos rimánkodása és Piusz kegyes válasza | 238 |
| Alessandro sikerei az Abruzzókban | 239 |
| Sienai Katalin szentté avatása | 239 |
| Tanácskozás Róma elhagyásáról. Federico ellenzi, de Piusz eredményesen megcáfolja érveit. A pápa bátorsága | 240 |
| Piusz fejtegetései az ókoriak fegyvereiről meg a trójai háborúról. Bevonulás Tivoliba, általános amnesztia és a vár fölépítése | 241 |
| Tivoli, a város fekvése, régi épületei, környékének páratlan szépsége | 242 |
| Tivoli eredete és története Flavio Biondo szerint | 244 |
| Az egyházi sereg vezérei megtámadják L'Aquilát, és nagy zsákmányt ejtenek. Két sienai, Szent Bernardin és Antonio Petrucci összehasonlítása. Antonio fogsága. Sora hercegének hitszegése | 245 |
| Ferdinánd vállalkozásai Apuliában. Egy dúsgazdag templom kifosztása és Piusz haragja | 248 |
| Sigismondo győzelme és hallatlan hitszegése | 248 |
| Jacopo paviai püspök elindulása Picenóba. Az egyházi sereg megerősítése és új főparancsok kinevezése | 250 |
| Hatodik könyv | |
| Diether mainzi érsek veszedelmes beszéde a németek rendi gyűlésén. Rudolf hatásos és kegyes válasza | 251 |
| Diether esküszegése, vétkei és hivatalától való megfosztása. Adolf érsekké választása. Kettejük viszálya | 255 |
| A palotagróf és családja. Ádáz küzdelem a mainziak között | 258 |
| A francia-angol háború okai | 259 |
| Csodálatos történet hollók és ölyvek küzdelméről, valamint hangyák háborújáról | 262 |
| Anglia és királyainak története. Háborúik a franciák ellen | 263 |
| Henrik angol király beszéde bajtársai előtt. A franciák veresége | 264 |
| Háború a burgundiak és az armagnaciak között. Capeluche véres kegyetlenkedése. A falánk farkasok | 265 |
| Háború az angolok és a franciák között. A burgundi herceg meggyilkolása. Fia szövetségre lép az angolokkal | 267 |
| Egy Johanna nevű leány csodás és hihetetlen tettei, amelyeket az angolok ellenében vitt véghez | 269 |
| (VII.) Károly győzelme. (V.) Márton pápa halála. A burgundi herceg békekötése Károllyal és a király mérhetetlen hálátlansága | 274 |
| A Pragmatica Sanctio eredete és istentelen mivolta. Megszűnése Piusz pápasága idején | 276 |
| (VII.) Károly kicsapongó és dőzsölő élete, és fia, a dauphin viselt dolgai | 278 |
| Az angolok szerencsétlen véget ért háborúja a franciák ellen. Talbot vitézsége és halála | 280 |
| A dauphin száműzetése. Menekülése Burgundia hercegéhez. A herceg bőkezűsége. Kettejük beszéde. (VII.) Károly halála | 282 |
| Piusz együttérzése. Lajos koronázása és kiváló tulajdonságainak első jelei. Kezdeti lépések a Pragmatica Sanctio eltörlése felé | 285 |
| Piusz megvetést tanúsít a ciprusi trónbitorló küldötteivel szemben | 286 |
| Szkander bég szilárd és hű barátsága, megérkezése a Nápolyi Királyságba, tettei, nagy jelentőségű megbeszélése Piccininóval, s ez utóbbi hitszegése | 286 |
| A tarantói herceg levele Szkander béghez. Ennek indulatos és goromba válasza | 287 |
| Piusz eltávozása Tivoliból. Több település részletes leírása | 289 |
| Subiaco városa. Szent Benedek kényelmetlen hajléka és a szerzetesek szent életmódja | 290 |
| Genazzano és Cave. A föld csodálatos keménysége. Preneste városa | 292 |
| Visszatérés Tivoliba, onnét pedig Rómába. Különféle nemzetek követeinek fogadása | 293 |
| II. kötet | |
| Hetedik könyv | |
| A katalánok viselt dolgai és belháborúi. Az apa hadakozása fiával | 295 |
| A királyné menekülése. A katalánok zendülése. Az ostromlott királyné megszabadulása. A katalánok hazug koholmányai Károly életszentségéről | 298 |
| A barceloniai követ beszéde Kasztília királya előtt. A város feladása. A franciák kegyetlenkedései Vilafrancában | 299 |
| Perpignan várának ostroma. A francia fölmentő sereg. A város bevétele | 300 |
| Ferdinánd királynak és ellenfeleinek hadmozdulatai Nápolynál. Piusz unokaöccse, Antonio házasságot köt a király leányával. A seregek létszámadatai | 301 |
| Ciprus szigete, uralkodói és viszontagságos történelme | 303 |
| Karlottának, Ciprus királynéjának megérkezése Itáliába. Piusz előtt elmondott beszéde, s ennek nagylelkű válasza | 308 |
| Szavója. Eddigi uralkodói és történetei. Amadé élete és ellenpápasága | 311 |
| Vita az új bíborosi kinevezések körül. Piusz bölcs győzelme | 316 |
| A Pragmatica Sanctio visszavonása. Kardadományozás a francia királynak | 322 |
| Pandolfo fiának, Sigismondónak az eretneksége, elítéltetése és megégetése. A beneventói érsek megfosztása hivatalától | 323 |
| A timföld felfedezése és az ebből származó mérhetetlen haszon | 323 |
| Az arrasi bíboros megbízhatatlansága. (XI.) Lajos fényes követsége. A követek beszéde és Piusz válasza. A Pragmatica Sanctio eltörlése feletti öröm | 325 |
| Tárgyalások a Szicíliai Királyságról és a békéről | 327 |
| A csehek követsége. Eretnekségük, esztelen követeléseik és Piusz válasza | 328 |
| Tanácskozás a keresztény világ ügyeiről. Piusz üdvös terve | 330 |
| Nyolcadik könyv | |
| Szent András fej-ereklyéjének Rómába vitele. Piusz hódolattal fogadja. Az apostol életének rövid ismertetése | 334 |
| Piusz előkészületei a szent koponya fogadására. Vallásos érzülettel teli beszéde. A himnusz, amelyet énekeltek, és a minden korábbit fölülmúló ünnepi menet. Hihetetlenül nagy tömeg sereglik egybe | 337 |
| Zsigmond osztrák herceg, a Malatesták és Errorius kiközösítése. Az ünnepségek további lefolyása | 349 |
| A rhodusi nagymester. Rhodus szigetének sorsfordulói, kultúrája, régiségei és híres emberei | 350 |
| Corsignano városi rangra emelkedik, alapítójáról, a pápáról a Pienza nevet kapja, s székesegyházzal ajándékozzák meg | 353 |
| Indulás Viterbóba. A város szépsége. Milyen útvonalon mentek? Soriano és Faleria | 355 |
| (XI.) Lajos király méltatlankodása. Hamisított levelek. Lajos követsége. Piusz töretlen állhatatossága | 356 |
| Viterbóban Piusz rendkívüli pompával, a város és a bíborosok fényes részvételével üli meg Úrnapja ünnepét | 358 |
| A Kúria távozása Viterbóból. A pestis kitörése. A Szent Márton-monostor leírása | 362 |
| A Bolsenai-tó leírása. A szigetek és a part gyönyörű fekvése | 363 |
| Grotte városa és ősi hűsége. Indulás Acquapendentébe | 367 |
| A sienai nemesek követsége. Agostino Dati szószátyársága és képmutató álnoksága. Rövid áttekintés a sienai eseményekről | 368 |
| Leonardo Benvoglienti rosszindulatú beszéde a nemesség ellen. Piusz kifogyhatatlan jósága | 369 |
| Kilencedik könyv | |
| A Monte Amiata fekvése. Addadia di San Salvatore csodálatos szépsége. Piusz kellemes pihenése | 371 |
| Az elragadó szépségű forrás. Isten irgalmából gyógynövényt találnak a járvány ellen. A monostor leírása | 373 |
| Santa Fiora városa és hűbérurai. Fekvése, forrásai és halastavai | 374 |
| Piusz szelíd nyájassága egy pásztor iránt, amikor az tejjel kínálta meg | 375 |
| Követség Sienából. Piusz kemény beszédben feddi meg a pártütőket | 376 |
| A magyarok követsége. Piusz válasza. A magyaroknak nyújtott segítség | 377 |
| A franciaországi Valence és Die grófságok visszaszerzése | 378 |
| Németországi események. Mainz. A badeniak veresége | 378 |
| A francia király megváltoztatja szándékát | 379 |
| Margit angol királyné szinte férfias beszédei a király és a katonák előtt | 379 |
| A burgindiak eredete. Fülöp herceg dicső tetteinek méltó krónikája | 381 |
| Fülöp elfoglalja Crepyt, Vitry-le-Francois-t, Clermont-t, Saint-Dizier-t és Meunt. Barbazan fogsága | 384 |
| A burgundi herceg a dauphint Cosne ostromának beszüntetésére kényszeríti | 385 |
| Fülöp háborúja a glouccesteri herceg ellen. Hainaut, Holland és Zeeland elfoglalása | 385 |
| Middelburg nehéz ostroma. Az angolok nagy veresége | 387 |
| A Fattyú pártütése. Kemény és kétes kimenetelű ütközet Cravant-nál. Fülöp végül fényes győzelmet arat az armagnaciak fölött | 387 |
| Gent lakóinak lázadása Fülöp ellen. A fölöttük aratott fényes győzelem | 389 |
| Fülöp háborúja a liége-iek ellen egy namuri torony miatt. A liege-iek megadják magukat. A brabanti örökség. Laon visszafoglalása | 389 |
| Fülöp említésre méltó győzelme René fölött, s a király fogsága | 390 |
| Zsigmond császár gőgös üzenete. Fülöp nagylelkű válasza. Grancey városának feladása | 392 |
| Fülöp győzelmes hadjárata nővérének férje, a bourboni herceg ellen, aki kihívóan viselkedett. Nővérének beszéde és Fülöp nagylelkűsége | 392 |
| A burgundi herceg elhatározása a törökkel szemben. A francia király haszontalan okvetetlenkedése. A ferrarai püspök hazatérése | 394 |
| A főpásztor utazása Pienzába. A gyönyörű épületek pontos és szakszerű leírása | 395 |
| A pienzai székesegyház leírása | 399 |
| Bernardo, az építész. A székesegyház fényének megóvását célzó rendelet. Pienza többi épülete | 401 |
| Futóversenyek. A győztesek jutalma | 402 |
| Tizedik könyv | |
| A cseh eretnekség. Fantino állhatatossága | 404 |
| Fantino beszéde és kemény szócsatája Csehország királyával. A király aljassága | 405 |
| A király rágalmazza Fantinót meg az Apostoli Széket | 408 |
| A csehek következő gyűlése. A katolikusok állhatatossága | 408 |
| Fantino nemeslelkűsége a királlyal szemben. Kiszabadulása és titkos segítője | 410 |
| Az osztrákok föllázadnak a császár ellen. A bécsiek zendülése | 411 |
| A törökök hadjáratai a magyarok és mások ellen. Istentelen győzelmeik | 415 |
| Lesbus fekvése, nagysága, lakói, híres emberei és pusztulása | 415 |
| Ferdinánd király vállalkozásai a háború harmadik esztendejében Terra di Lvaoro és Apulia területén. Accadia lerombolása | 418 |
| Pasquale velencei dózse halála. Utóda, Cristoforo megválasztása | 419 |
| Ferdinánd király győzelme Troiánál. Apulia meghódítása | 420 |
| Ferdinánd király békét köt és szerződésre lép Taranto fejedelmével | 424 |
| A Malatesta-család eredete és fölemelkedése. A család története Sigismondóig | 426 |
| Sigismondo veresége Senigallia mellett | 438 |
| A Mirabelli-grófok, Reforzate erőssége, Isola városa és egyéb helységek is megadják magukat. Mondavio bevétele | 441 |
| Francesco Sforza az egyházi hadat az Abruzzókba akarják küldeni, de Piusz alapos érvelése eltéríti tervétől | 442 |
| A teanói bíboros legátusként Picenóba kap küldetést. Velence ígérete, hogy nem akadályozza meg a főpásztor győzelmét. Ezt követi Mondaino és egy sor további helység bevétele és feladása, elsősorban Montescudóé | 443 |
| Montefiore ostroma. A városka lakói kelepcét állítanak a vár kapitányának. A város feladása | 444 |
| Martialnak, a Domonkos-rend generálisának hivatalából való leváltása | 445 |
| Piusz látogatása a Sant'Anna-monostorban. Monte Oliveto részletes leírása és az ottani szerzetesek élete | 446 |
| Piusz Petriolóba megy. Derűs kirándulás Szent Antal szentélyéhez. A hely leírása | 448 |
| Fegyverszüneti tárgyalások Petriolóban a francia megbízottakkal. Piusz tréfás vetélkedése Giovanni Cossával | 449 |
| Kasztília királya elfoglalja Gibraltárt. Algeciras újjáépítése | 450 |
| A faenazi Astorgio Piusz parancsára kiengesztelődik ennek unokaöccsével, hadat vezet Domenico Malatesta ellen, a piacenzai Silvestro megfosztja őt katonai táborától, majd végül sereget gyűjt, s elfoglal egy sor helységet. Az urbinói herceg csellel elfoglalja Verucchiót | 451 |
| Santarcangelo és más városok feladása. Sigismondót a viharos szelek Velencébe űzik. A Tanácshoz folyamodik, amely közbenjárót ad naki, hogy ügyeit Piusz előtt rendezze | 453 |
| Bernardo Giuistiniani közbenjáró beszéde Piusz pápánál Sigismondo Malatestráért, és Piusz bölcs és nagylelkű válasza | 454 |
| Piusz elhagyja Petriolót. Utazása Todiig. A város fekvése, pártjai és a kormányzat újjáalakítása | 459 |
| Meghiúsult fegyverszüneti tárgyalások a franciákkal Todiban | 461 |
| Firenzei követség a Malatesták érdekében. Caterinának, Piusz nővérének érkezése | 462 |
| A rómaiak követei szorgalmazzák a főpásztor visszatérését. Elindulás Todiból. A gyönyörűségekkel teli utazás leírása | 463 |
| Tizenegyedik könyv | |
| Piusz visszatérése Rómába, amit a polgárok már nagyon vártak. A szent kard adományozása a velencei dózsénak | 467 |
| Piccinino megtámadja a celanói grófságot a grófnő fiának, az istentelen Ruggerottónak a biztatására és támogatásával | 467 |
| Piccinino kiéhezteti és beveszi Sulmonát | 468 |
| Ferdinánd szégyenszemre abbahagyja Pontelatone ostromát és visszatér Capuába, mintha Piccinino elől menekülne | 470 |
| Sforza katonáinak téli szállását San Severo mellett kifosztják a város föllázadó lakói | 470 |
| Henrik pártja vereséget szenved Angliában. Terni püspökét, Francescót, aki hűtlenül járt el angliai követségében, elfogják, Piusz megfosztja hivatalától és egyszerű szerzetesség fokozza le | 471 |
| Éles hangú vita a domonkosok és a ferencesek között arról, hogy Krisztus drágalátos vére, amely kínszenvedése három napja folyamán elvált a testétől, kapcsolatban maradt-e istenségével | 473 |
| Paolo Fregoso, Genova érseke kierőszakolja polgáraitól a dózsei méltóságot, és hamarosan visszaveri a Genovát megtámadó franciákat | 494 |
| Franciaország és Kasztília királyának találkozója Bayonne-ban. Békét szereznek Aragónia királya és a katalánok között | 496 |
| Adolf egy éjjel visszafoglalja Mainzot és elkergeti Diether párthíveit. A palotagróf barbár kegyetlensége a fogoly főemberekkel szemben | 498 |
| Bécsben leleplezik Holzer összeesküvését, amely Albert ellen irányult. A húsvéti ünnepek folyamán kegyetlenül megbüntetik az összeesküvőket | 500 |
| Ion Dracul leírhatatlan, vadállati kegyetlensége. Lelepleződik Magyarország királyával szembeni álnok magatartása; végül fogságba esik | 501 |
| Bosznia királyi követeinek beszéde Piusz előtt a törökök elleni segítség s egyéb kérdések tárgyában. Piusz kegyes és igazságos válasza | 503 |
| Fano grófság néhány helysége föllázad, de hamarosan helyreállítják bennük a rendet | 505 |
| A főpásztor és Domenico Malatesta békekötése | 505 |
| Velence az isteni és emberi jog ellenére megvásárolja Malatestától Cerviát. A velenceiek barbár és elvetemült természete. Piusz kemény és heves szemrehányással illeti követüket | 506 |
| Isidoro, a "Rutén" és Prospero Colonna bíborosok, valamint Dietrich kölni érsek halála. Rövid életrajzuk. Az új kölni érsek megválasztása | 509 |
| Tervek és intézkedések a Nápolyi Királyság és Piceno területén folyó háború negyedik esztendejében, amelyeket a kedvező események hatására később megváltoztattak | 511 |
| Piusz rendkívül kellemes kirándulást tesz Ostiába. Ostia és Porto derűs leírása. Hatalmas erejű, félelmetes vihar | 512 |
| Piusz nagylelkűsége folytán a hálátlan aquilaiak visszakapják azt a rengeteg juhot, melyet jog szerint az apostoli kincstárnak kellett volna kiszolgáltatniok | 516 |
| Everso, Anguillara elvetemült grófja a főpásztor életére tör. Amikor lelepleződik, azzal az ürüggyel végezteti ki néhány emberét, hogy a főpásztor ösztönzésére merényletet terveztek ellene | 519 |
| Piusz gyönyörűséggel teli kirándulása Albanóba. Egy sor helység pontos leírása | 519 |
| Flavio Biondo halála és alkotásai | 526 |
| Piusz - követeik kérésére - támogatást küld a szorongatott magyaroknak | 527 |
| Boszniát elfoglalják a törökök, s ígéretük ellenére megölik a királyt | 528 |
| Tizenkettedik könyv | |
| Sora hercege, akitől Piusz serege büntetésből elveszi Sorát és földjének nagy részét, békét kér | 530 |
| Pontecorvo és Roccasecca bevétele. Antonio Spinelli makacssága és halála. A Monte Cassinó-i monostor városainak visszavétele | 532 |
| Miért üzennek hadat a velenceiek a törököknek? Ezt követő félelmük. A nicaeai Bessarion bíboros megy hozzájuk legátusként. Segítséget nyújtanak a raguzaiaknak | 532 |
| A főpásztor a római kánikulától félve Tivoliba távozik | 534 |
| A király katonái Teano körzetében portyáznak és feldúlják a Sessa Aurunca-i síkságot. Meghiúsult béketárgyalások a hazug Sessa Auruncia-i gróf és a király között | 534 |
| Mondragone sikertelen ostroma. A Sessa Aurunca-iak váratlan támadása a királyiak ellen. Antonio Piccolomini és társai tündöklő vitézsége. A béketárgyalások ismételt meghiúsulása | 537 |
| Sforza egységei Lucera, San Severo és a campobassói gróf földjeit végigdúlva Abruzzo felé vonulnak. A luceraiak ezután megadják magukat a királynak, a San Severó-iak pedig igyekeznek egyezséget kötni | 539 |
| Fano nehéz ostroma. Tengeri győzelem Sigismondo fölött. A velenceiek titkos és aljas támogatása | 540 |
| Az anconaiak csellel elfoglalják Montemarcianót. Napoleone seregével Celano földjére vonul | 541 |
| Piccinion találkozója Alessandro Sforzával. Katonás beszédeik, béketárgyalásuk és a békepontok | 542 |
| L'Aquila tanácsa az ellenséges fegyverektől félve úgy dönt, hogy a várost átadja a főpásztornak | 545 |
| Jacopo Savelli halála. Az örökségért folyó pert a poletói bíboros ítélete alá bocsátják | 545 |
| Egy bizonyos Gérard nevű francia bőkezű ígéretei egy Jézus-társaság létrehozására. Végül fény derül hazugságaira | 546 |
| Piusz üzenete a burgundi herceghez. Ez utóbbi késlekedik teljesíteni ígéretét; hirtelen súlyosan megbetegszik, végül szilárdan elhatározza, hogy követeket küld a hadjárat előkészítésére | 548 |
| A francia király haragja Piusz ellen, pimasz hangú levelet és alávaló törvényei. A főpásztor követséget küld hozzá | 549 |
| Magyarország fekvése, népének eredete, dicső tettei, viszontagságos történelme, végül pedig a Mátyás király és a császár között létrejött béke | 550 |
| Liége lakói kibékülnek püspökükkel | 556 |
| A mainziak egyezkedései és békekötése | 557 |
| A derék Alessandrónak, a Santa Susanna bíborosának halála | 557 |
| A pápai legátus rábeszélésére a velenceiek nyíltan hadat üzennek a törököknek | 558 |
| A burgundi herceg követsége Tiviliban fölkeresi a főpásztort | 558 |
| Franciaország királya fogságba veti a pápai legátust. Az avignoni bíborost megfosztják világi javaitól | 559 |
| György, a Szkander bég mentegetőzése Piusz előtt, amiért szövetségre lépett a törökökkel | 559 |
| Az aquilaiak reménytelen helyzetükben megadják magukat Ferdinánd királynak | 560 |
| A celanói grófság elfoglalása és átengedése Antoniónak, a főpásztor unokaöccsének. Piusz kegyet gyakorol a grófnővel | 561 |
| Sessa Aurunca grófja és a király végre békét köt és rokoni kapcsolatra lép egymással | 562 |
| A főpásztor Frascatit megtekintve tér vissza Tivoliból Rómába | 562 |
| A burgundiak beszéde és Piusz ragyogó válasza | 562 |
| A főpásztor beszéde az itáliai követségekhez és azok válaszai. A velenceiek sokat ígérő szavai | 565 |
| A firenzeiek helytelenítik a török háborút. Piusz bölcs válasza | 566 |
| Piusz pápa izzó beszéde a bíborosok előtt, amelyben érvek hosszú sorával bizonyítja, hogy háborút kell indítani a törökök ellen | 570 |
| A bíborosok egyetértenek a törökök ellen indítandó háború tervével | 578 |
| Fano Fortuna, Senigallia és Gradara bevétele | 579 |
| Firenze kivételével egész Itália egyetért abban, hogy segédcsapatokat küldjenek a törökök ellen | 580 |
| A velenceiek elfoglalják a Peloponnesus legnagyobb részét, hihetetlenül gyorsan rendkívül erős és magas fallal erősítik meg az Isthmust, és visszafoglalnak sok szigetet | 581 |
| Az arrasi bíboros határtalan erkölcstelensége és könnyelmű életmódja. Végső búcsúja a Kúriától | 582 |
| Francesco Sforza nem vállalja a törökök ellen vonuló had fővezérségét. Piusz nyilvánosságra hozza a hadra kelésről szóló határozatot | 585 |
| A főpásztor, a velenceiek és a burgundiak szerződése a törökök ellen | 586 |
| Piccinino végre kibékül a királlyal | 587 |
| Sigismondo Malatesta lélekben megtörve kér és kap a főpásztortól | 587 |
| Diether a főpásztor rendeletére a palotagróf megkérdezése nélkül meghátrál Adolf mainzi érsek előtt. Frankfurt dicsérete | 588 |
| A tarantói herceg halála és egész hercegségének átpártolása Ferdinánd király oldalára. A tizenkettedik, egyben utolsó könyv befejezése | 589 |
| Függelék | 593 |
| XIII. könyv | 595 |
| Jacopo paviai püspök Feljegyzéseinek első könyv | 607 |
| Mutatók | 619 |
| Személynévmutató | 621 |
| Helynévmutató | 643 |
Folytatás Microsoft-tal