II. Rákóczi Ferencz fejedelem ifjúsága

Tartalom

I. FEJEZET. Bevezetés. - II. Rákóczi Ferencz születésnapjának tisztába hozatala; 1676. martius 27.
Bíborban születik, de korán árvaságra jut.
Leopold császár igényli főgyámságát. Az első
fondorlatok. Zrínyi Ilona anyai szeretete diadalmaskodik. - Báthory Zsófia és páter Kiss
Imre. A „kis úr" Regéczen megbetegszik;
babonaságról és mérgezésről beszélnek. A
titkos kezek. „Ferkő" meggyógyúl, anyja
Sáros-Patakra viszi. - Az özvegy anya
ébredező vonzalma Thököly Imre iránt, a ki a
bujdosók fővezére lesz. Gr. Zrínyi János esete.
Thökölynek Ilona reményt nyújt. Gyermekeivel Munkácson, majd Zborón időz. -
Thököly 1680. elején Makovicza várában
mátkáját meglátogatja. A „nagyasszony" haragja e miatt. Ilona visszatér Munkácsra.
A nagyasszony halála. A császár Zrínyi Ilona
férjhezmenetelébe Thökölyhez, beleegyezik;
a lakodalom, (1682-ben). A Rákóczi-árvák
várai Thököly hatalmába jutnak. - II. Rákóczi Ferencz neveltetése; gyermekkori első
visszaemlékezései; édes anyja gondoskodása
számára a „római birodalmi fejedelem" czím
iránt. - Zrínyi Ilona házassága Thökölyvel
I. Rákóczi Ferencz árváira nézve végzetszerű volt; ennek praesagiuma . . 1-36.
II. FEJEZET. Zrínyi Ilona Kassán és Zborón gyermekeivel; majd Patakon és Regéczen. - Thököly hadakozásai; a kis Rákóczit kiteszi a
tábori élet sanyarúságainak. - Thököly
Pozsonyig s a Morváig hódít, de a török
bécsi veresége (1683.) miatt ő is visszavonúlni kénytelen. A tatárok a cseklészi táborban Rákóczit majdnem agyongázolják; hű
megmentője. Visszatér Munkácsra. - Az
1684. és 85-ik évek. Rákóczi szépen női s
jól tanúi. Az ellene irányzott mérgezési kísérlet; ki lehetett ennek szerzője? Körösy
György példás hívsége. - Thököly ügye
1685. őszszel rohamos hanyatlásnak indúl;
a Rákóczi-várak Munkács kivételével odavesznek. Rákóczi Ferenczet mostoha-apja
Konstantinápolyba akarja kezesül küldeni;
édes anyja ezt meggátolja. - Carafa csele
török fogságba ejti Thökölyt; ennek következményei. Regécz, Patak, Unghvár stb. bukása. Munkács vára ostromzároltatik. Zrínyi Ilona hősi ellentállása gr. Caprara hadserege
ellen. A nagy bombázás (1686.) és a gyermek Rákóczi F. bátor viselete. - Caprara
visszavonúlni kénytelen; Munkács felszabadúl; az öröm-ünnepélyek; a 10 éves Rákóczi
szemlét tart csapatai felett; első szónoklata.
Zrínyi Ilona diadalmi öröme; névnapi ünnepe; a kis Rákóczi verssel köszönti anyját. 37-72.
III. FEJEZET. Csatározások az 1686-iki nyáron és őszön át.
Érintkezések a lengyel udvarral; Sobiesky
János király és a királyné barátsága. Gr.
Rákóczi Erzsébet közvetítési kísérlete a bécsi
udvarnál. - Carafa; az eperjesi vértörvényszék és a munkácsiak. E vár második ostroma és zárlata az 1687-ik évben. Újabb
követségek járása a lengyel királynál. -
Munkács harmadik ostroma; Absolon árúlása
és a várfeladás, 1688. A capitulatió főbb
pontjai. Ilona és gyermekei búcsúja az őrségtől. Ingóságok elkobzása Munkácson. -
Rákóczi Ferencznek anyjával s nővérével
Bécsbe kell mennie. A téli utazás; veszedelem a Vág partján Rózsahegynél; pihenés
Ledniczén; a megalázó várakoztatás Bécs
zárt kapui előtt. - Kollonics bíbornok, az
új gyám, anyjoktól elragadja a Rákócziárvákat; durva bánásmódja Juliánkával;
öcscsétől elszakítja s zárdába kényszeríti. -
Mint kínozzák a gyermek Rákóczit; anyjától örök búcsút kell vennie; Bécsből tova-
viszik. A Bécsben levő magyar főurak demonstratiója. Kollonics titkos czélzata. Az
édes anya utólsó ajándékai . . . 73-107.
IV FEJEZET. Az árvák ingó és ingatlan javait Kollonics
veszi át; az utóbbiakat miként kezelteti. -
Zrínyi Ilona leányához, a bécsi Orsolyazárdába költözik. - Rákóczi Ferencz utazása Csehországba, a jezsuitákhoz; a megérkezés Neuhausba, a fogadtatás. A fejedelemfiú föllépése mindenkit meglep és megnyer. - Elhelyezése; szeretett nevelőjétől
Badínyitól elszakíttatik; mély búsúlása elhagyatottságában. A neuhausi vár;
possibile est tam cito oblivisci!" A fejedelmet Kollonics grófnak czímezteti; tanárai,
az agg házfőnök, a gr. Slavatha-testvérek
mind igen megkedvelik őt. Múlatságai Slavatháék várában; tanúlmányai és időtöltései a
jezsuita-atyáknál három tanéven át; utazgatásai a szünidőkben. - Guttwirtt atya
1690-ben könyvet ajánl Rákóczinak; ennek
14 éves kori arczképe; ugyanekkori magyar
levele nővéréhez. - Rákóczi a prágai egyetemen; itteni életmódja, foglalkozásai és tanúlmányai, 1690-92; tehetségtelen felügyelője s rosszlelkű gyóntatója. „Adolescebat natura . . " 108-135.
V. FEJEZET. Rákóczi Juliánkát kérők ostromolják. Aspremont-Reckheim Ferdinánd-Gobert gróf és altábornagygyal titokban eljegyeztetik, s
Kollonics távollétében egybekel. A házasság notificatiója a külföldi fejedelmeknek.
Kollonics bosszúja és aljas kísérletei. Juliánka
és férje a fogságból kiszabadúlnak. Aspremont teljes lélekkel csatlakozik a Rákócziházhoz. - Thököly kiszabadítja Zrínyi Ilonát, (1691.) a ki fiát el akarja vinni Törökországba, de tőle még búcsút venni sem engedik. Rákóczi előtt eltitkolják anyja távozását. Ilona utazása férjéhez. - Kollonics
viszálykodása és pörei Aspremontékkal. Rákóczit mint ámítják, s behálózására, jószágai
elnyerésére miként törekesznek a jezsuiták.
Juliánka öcscsét titkon felvilágosítni igyekszik. - Aspremont kéréseire Strattmann
ministerelnök kieszközli a császárnál, hogy
a már 16-17 éves Rákóczi saját ügyeiben meghallgattassák s e végből Bécsbe
jöhessen, (1692.) - Rákóczi Ferencz Prágából Bécsbe utazik Kollonics fondorlatai.
A fejedelemfi viszontlátja nővérét és mindenről tájékozást nyer. Aspremonték házába költözik, Kollonicscsal szakít. A bíbornok dühösködése ellene és százezer tallér követelése. Zrínyi Ilona anyai előgondoskodása
miatt Kollonics és a jezsuiták felsülnek. -
Rákóczit a császár Olaszországba kívánja
utaztatni; jószágai főinspectorává gróf
Batthyányi Ádám lesz. - Rákóczi Ferencz
Aspremonték házánál Bécsben új életet kezd 136-169.
VI. FEJEZET. Az első szerelem. Aspremont atyai jó tanácsai. Rákóczi Darmstadti Magdolna herczegkisasszony jegyese; Eleonóra császárnő
cselszövényei e házasság ellen. Az olaszországi utazást az udvar sürgeti. - Rákóczi
egyenlő osztályt enged összes jószágaiban
nővérének. A kir. decretum gr, Batthyányinak; Kollonics a javakat elvégre kiadni
kényszerűi. Rákóczi assecuratoria - levele
Batthyányi gróf részére. - 1693. tavaszán
Rákóczi, sógora fivérével a máltai vitézzel
Olaszországba indúl. Német - Új hely, Rohoncz, Német-Újvár, Regede, Görz, Treviso, Velencze. - Tartózkodás Velenczében, s az olasz műkincsek szenvedélyes
tanúlmányozása. Itt ébred föl pártoló hajlama a festészet iránt. - Padua, Ferrára,
Bologna, Firenze. Húzamos tartózkodás Florenczben; Rákóczinak itteni életmódja. -
További utazások. Pisa, Livorno, Massa;
a carrarai márványbányák; veszélyes lovaglás az Apenníneken. Genua, Turín, Milano,
Piacenza, Parma, Modena, Bologna, Rimini,
Ancona, Loretto, Róma. - Őszi és téli
hosszabb tartózkodás Rómában. - Aspremonték ezalatt a Rákóczi-jószágokat odahaza kézhez veszik s két részre osztják. Ezek elhagyatott, kiélt állapota. Aspremont a cs.
kir. katonaságból négy ezredet a Hegyallyáról elszállásoltat. - Rákóczi Rómában; fogadtatás a pápa által; a római aristocratiával megismerkedik; szorgalmasan tanul, a
régiségeket stb. vizsgálja, 1694. febr. elején
társas kirándulás Nápolyba s Gaetába. Nápoly jellemzése, veszedelmes hölgyei. Visszatérés Rómába. - Aspremont levele, jegyesének haláláról, lelki nyugalmát fölzavarja
Rákóczinak; sietve hazaindúl; Velenczében
sem késik. Vakmerő és igen veszélyes utazás a Simmering-havason át, téli éjjel, hózivatarban ; szerencsés visszatérése Bécsbe. 170-202.
VII. FEJEZET. Rákóczit a király nagykorúnak jelenti ki.
Ő Magyarországba utazik sógorával s jószágait bejárja. Mint sárosi örökös - főispán
beiktattatik s vármegyéje a zsaroló cs. katonasággal összetűz. - Gr. Nigrelli; gr.
Pekry. A zempléni Rákóczi-uradalmak túlterheltetése adóval és szállásoló katonasággal. Ezek és a várparancsnokok kihágásai
s jogsértései. - Rákóczit az udvar Magyarországban kémekkel véteti körűi; ezt ő megtudván , visszakészűl Bécsbe. Aspremont igazi atyafisága hozzá; ismételt jó tanácsai.
- Az ifjú fejedelem saját udvart kezd szervezni, s 1694. közepén visszatér a császári
székvárosba. Újabb házassági ajánlat részére.
- A hesseni fejedelmi ház. - Rákóczi a
császártól engedélyt nyer Aspremonttal Bádeni Lajos és Vilmos angol király táboraiba
utazhatni. Elutazás Bécsből; időzés a rajnai táborban. Köllnben megismerkedik és
1694. september 26-án egybekel Hessen-Rheinfelsi Sarolta-Amália herczegkisasszonynyal. Ennek családi származása, Árpádvérsége. A házassági szerződés; a fejedelemnő udvara; az utazás hazafelé. - Az
ifjú férj majnai Frankfurtban értesül, hogy
régi jegyese Darmstadti Magdaléna nem
halt meg; Eleonóra császárnő cselszövénye.
A császár haragja; Rákóczinak Bécsben házi
fogságot rendel; Aspremont felszabadítja őt;
leutaznak Sáros-Patakra . . . 203 - 249.
VIII. FEJEZET. A pataki időzés. Rákóczi fejedelmi udvartartása, főtisztei, testőrsége, stb. A cs. helyőrségek alkalmatlansága váraiban; a kémek
elül Patakról 1695. tavaszán Szerencsre, majd
más jószágaira távozik. - 1696. tavaszán
nagynénjénél gróf Rákóczi Erzsébetnél Kis-Tapolcsánytt időz, hol neje fiat szűl. A
keresztapa Leopold császár. Külföldi fejedel-
mek szerencsekívánatai fia születéséhez. Hesseni Károly herczeg unokáját meglátni Bécsbe jő. - A Rákóczi őseitől 1645. óta bírt „római sz birodalmi fejedelem" czím és rang
ügye; a bécsi udvar rosszakarata; az emlékiratok ; a brandenburgi választó-fejedelem,
a hannoveri választó-fejedelemnő és a mainzi
érsek választó-fejedelem levelei s közbenjárása; az udvar Rákóczitól egy huszárezred
kiállítását és kölcsönpénzt akar kicsikarni
e czím elismeréseért; mit ajánlott Volmerstein; Leopold halogató, langyos válasza;
Hesseni Károly folytatja az ügyet; miképen
ér czélt? . . . . . . 250-300.
IX. FEJEZET. Rákóczi és neje 1696. végén Sáros-Patakon
s 1697. elején Eperjestt és Nagy-Sároson,
tavaszszal és nyáron Szerencsen. - Közállapotok; a cs. soldatesca képtelen hatalmaskodása; a nép nyomora és nagy elkeseredése
mindenütt, de kivált a Hegyallyán. Thököly
bujdosói; Tokaji Ferencz zendülése; Tokaj
és Patak várait a fölkelők megveszik; a
nép bosszúja a németeken és németes urakon. - Rákóczit a fölkelők vezérökűl óhajtják; ő Szerencsről Szendrőre, majd Selmeczbányára menekül. B. Petrőczy és töröktatárok híre mindenütt. A selmeczi bódúlt
rémület és riadás; Rákóczinak tovább kell
menekülni; az éjtszakai zavart bolyongás nejével, kis fiával. Kis-Tapolcsány, Galgócz,
Bécs. - Kinsky és Kollonics ministerek
cselvetése; Rákóczi a császár előtt. - A
bécsi udvar intézkedései a hegyallyai zendülés leverésére. Két ütközet a Harangodmezején Vaudemont herczeg kegyetlenül
pusztítja a Hegyallyát; Tokajt és Patakot kiostromolja; rémséges gyilkoltatásai. - Rákóczi Bécsből Eperjesre s Kassára megy.
A jólelkű Nigrelli tbk.; Vaudemont vádolására az udvar parancsot ad Rákóczi elfogatására. Ez Bécsbe visszatér; ajánlatai a
császárhoz Menegatti és Kinsky által. Kinsky
Rákóczit meg akarja semmisíteni. - A császár válasza Kollonics útján. Kinsky még
dühösebb lesz Rákóczira . . . 301-338.
X. FEJEZET. A zendülők a szalánczi hegyekből elmenekülnek Thökölyhez. A Hegyallya újabb
nyomora. - Rákóczi 1698. Rohonczon és
Sárosban. Osztálypöre nénjével; barátságos
kiegyezésük 1699-ben. Az 1699. és 1700-ik
évet nagyobbrészt a hazában tölti. Ecsed,
Patak és Ónod várait a németek lerontják.
- Rákóczinak elsőszülötte 1700. elején
meghal, de ez év aug. 17-kén második fia
József születik; keresztapja I. József király.
- Az 1697-iki események hatása Rákóczi
lelkére. A haza szomorú állapotai; a cs.
katonaság tűrhetetlenül grassál mindenfelé;
sehol nincs orvoslás. - A karlóczi békekötés; a „neoacquistica commissio;" a „török jog;" az alkotmány teljes fölforgatása;
Kollonics rendszere életbe lép. A hazafiak
elkeseredése ; ki legyen vezérök ? - Rákóczi
benső barátságot köt gr. Bercsényi Miklóssal; Bercsényi jellemzése; barátainak öröme
Rákóczi érzülete fölött. - Rákóczi és
Bercsényi elhatározzák az alkotmányt fegyverrel visszavívni. - A franczia udvar első
közeledése Rákóczihoz; Villars őrgróf; 1700.
őszén új bíztatások érkeznek Feriol marquistól; Rákóczi és Bercsényi most az alkalmat megragadják. Longueval. Rákóczi
1700. november l-jén levelet ír XIV. Lajoshoz, s ezzel kilép az actio terére. - Befejezés 339-376

Témakörök