Iklad

Egy magyarországi német falu története

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Asztalos István: Iklad ' összes példány

Kiadó:	Petőfi Múzeum
Kiadás helye:	Aszód
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	412 oldal
Sorozatcím:	Múzeumi füzetek
Kötetszám:	42
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-07148-10-8
Megjegyzés:	Megjelent 1000 példányban. Német nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a tartalomból:
IKLAD Pest megye északkeleti sarkában, a Galga patak völgyében elhelyezkedő falu. Szűk halára mindössze 1121 ha, lakóinak a száma 1990. január 1-én 2070 fő. A 2108 sz. Aszódot Balassagyarmattal összekötő főútvonal két oldalán, az újabb időkben már a partoldalon és a vizenyős Galga ártéren is megtelepedő községiben olyan emberek élnek, akiknek őseik — jelentős többségben—nem a Kárpát-medencében elterülő magyar hazában születtek, hanem a távoli német birodalom tartományaiban. Az lkladon élők közül már nagyon sokan csak nevükben őrzik e régmúlt elődök eredetét, a német nyelvet csupán az idősebbek beszélik, lassan feledésbe merül a múlt Az egykori telepesek, akiket vallásuk miatt kivetett a szülőhaza, új otthonra találtak itt a Duna-medencében s leszármazottaik szorgos munkájukkal megélhetést és megbecsülést szereztek maguknak. Az új hazába beilleszkedtek s a nemzedékek múlásával feledésbe merült az ősök földje, élete. A viharos történelmi évszázadok folyamán a háborúk, idegen hódítók nagy pusztítást végeztek Árpád ivadékaiban, a magyar népben A föld megmunkálására azonban kellett a munkáskéz, így kerültek a századok folyamán különböző okok miatt és módon (telepítési akciók, spontán beszivárgás, idegen hódítók elől menekülve) a Kárpát-medencébe s leltek új otthonra a magyar hazában a szerbek, a szlovákok, a románok, az ukránok, a németek; vallásukat tekintve katolikusok, protestánsok, ortodoxok, zsidók. A XVIII. századi felvilágosodás egyenes következményeként kirobbant polgári forradalom, a nemzeti eszme mint erjesztő kovász a nemzetállamok kialakulását eredményezték A soknemzetiségű Habsburg birodalomban is megindult a nagyobb tömegeket alkotó nemzetiségek nyelvi-nemzeti és politikai mozgolódása, amelyek részben önálló nemzetállamok létrehozását szorgalmazták, részben pedig csatlakozni kívántak a határokon túl élő testvéreikhez, meglepő módon a befogadó ország területével együtt, mintha az saját, jogos tulajdonuk lett volna. A magyar királyság területéről érdekes módon a sok nemzetiség közül csak a németek nem kívánkoztak más, saját nyelvüket beszélő ország népéhez csatlakozni. Nyelvüket, szokásaikat mindvégig megőrizve ugyan, de Magyarországhoz tartozónak tartották magukat. Hűek maradtak ahhoz az országhoz, új hazájukhoz, amely befogadta őket, oltalmat, megélhetést, jövőt biztosított számukra. Az ország sok német ajkú községeinek egyike Iklad. A lakosság élete hasonló az ország többi településében élőkével. Múltjuk azonban más. Ezt a feledésbe merült múltat kívánjuk feltárni, a ma élőknek bemutatni, hogy ismerjék meg őseiket, azt a küzdelmes utat, a munkával, küzdelemmel, szenvedéssel, örömmel és fájdalommal teli évszázadokat, amelyek a mai szebb, boldogabb, emberhez méltóbb élethez vezetett.
Vissza

Tartalom

Bevezető 1
Természetföldrajzi viszonyok 5
Földtörténeti kialakulás 5
Morfológia 6
Vízrajz 6
Éghajlat 6
Talajviszonyok 6
Növényzet 6
Állatvilág 7
Történeti áttekintés a honfoglalásig 9
Adatok Iklad középkori történetéhez (896-1526) 13
Iklad birtoklása 14
Iklad népessége, gazdálkodása 20
Összegzés 21
A török félhold uralma alatt (1526-1686) 27
A falu 29
A birtokosok 30
A lakosság 33
Iklad puszta élete (1686-1752) lí 37
A Ráday család 40
Iklad birtoklása 46
A határ, határviták 47
A gazdálkodás újbóli megindulása 55
A majorsági gazdálkodás első évtizedei (1728-1752) 57
Szántóföldi gazdálkodás 57
Állattenyésztés 58
Szőlőtermesztés 59
Alkalmazottak, munkabérek 60
Malom 63
Kocsma 64
Pálinkaház 65
Ildad újratelepítése 67
A bádeni-, pfalzi-, württembergi telepítés 69
A transzmigráció 74
Felső-Ausztria 76
Stájerország 77
Karintia 83
Gazdasági, társadalmi viszonyok Iklad faluban (1752-1802) 95
Szerződések, telekhasználat 95
Az 1752. évi alapszerződés 95
A határ első kimérése 99
Az 1762. évi szerződés 102
Telekmegoszlás 107
Az 1770. évi urbárium 109
Az 1790. évi szerződés 113
Iklad falu árendálása 113
Gazdálkodás a jobbágyfaluban 115
Szántóföldi gazdálkodás 115
Állattenyésztés 116
Szőlőtermesztés 119
Erdőhasználat 121
Demográfiai adatok, társadalmi viszonyok 123
A jobbágy- és zsellér családok 123
Taxalisták, cselédek 140
Adók, adósságok 143
A községi közigazgatás első évtizedei 144
Az 1769. május-i tűzvész 147
Az ikladi Ráday uradalom (1752-1945) 149
Majorsági gazdálkodás a XVIII. század második felében 149
Az uradalom a XIX. században 151
A majorság és tartozékainak a bemutatása 151
Gazdálkodás a majorban 159
Változások Iklad birtoklásában 165
A cservölgyi major a XX. században 166
Gazdasági, társadalmi változások a XIX. században 169
Demográfiai viszonyok 169
Jobbágyok, nemesek, taksafizetők 172
Gazdasági viszonyok a jobbágyvilág utolsó évtizedeiben 176
Ikgosítás (1837-1839) 191
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az abszolutizmus helyi eseményei 204
Gazdasági, társadalmi változások a XX. század
első felében (1900-1945) 207
Demográfiai adatok, birtokviszonyok 207
A gazdasági élet jellemzői 225
A földreform 233
Az első világháború és az 1918-19-es forradalmak helyi eseményei 236
Iklad falu élete 247
A helyi közigazgatás, a mindennapok története 247
Egyletek, szervezetek 268
Iklad a második világháború viharában 273
Iklad és a Volksbund 273
Munkaszolgálatos tábor Ikladon 274
Az ikladi SS katonák története 276
A front eseményei 278
Az ukrajnai kényszermunka 281
Kitekintés (1945 — ) 285
Községpolitikai változások 285
Társadalmi változások 294
Gazdasági változások 299
Határszemle 1990-ben 307
Séta a faluban 311
Az Ikladi Evangélikus Egyház története 317
Az ikladi leányegyház 317
Az anyaegyház kialakulása 324
Az első világháború és a forradalmak viharában 333
A két világháború között 334
Válságos esztendők 342
A kibontakozás útján 351
Az iskola története 363
Az iskola épülete 363
Tanítók, igazgatók, tanárok 370
A tanítók jövedelme 379
Az iskola mindennapi élete 382
Mellékletek 393
Rövidítések jegyzéke 393
Egyesített irodalomjegyzék 394
Mértékek, pénzek, magyarázatok 398
Időrendi áttekintés 401
Német nyelvű ismertetés 405

Témakörök

Helytörténet > Magyarország > Falvak
Helytörténet > Honismeret > Települési > Falusi
Helytörténet > Monográfiák

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem