Illesztékek

Fülszöveg

„Lackfi János harmadik kötetének versei csupa köznapi, első pillantásra jelentéktelen apróságról szólnak. Először csak azt vesszük észre, hogy nagyon éles a szeme, aztán megérezzük ezekben a kis rajzokban rendkívüli, minden rebbenésre érzékeny figyelmét. Ha pedig végül igazán elmélyedünk a versekben, az az érzésünk támad, hogy valahogy kifutnak szűk terükből. Mint a német romantikusoknál, a valóság a kísértetiesbe, az irreálisba fordul, a képzelet továbbrajzolja a képet. Lackfi meggyőzően elhiteti velünk, hogy a kis képekben egy egész világ feszeng. Belátjuk, hogy ez a kisrealista líra igazából az ezredvégi ember egzisztenciáját írja körül. A huszonhat éves költő nagy érdeme, hogy költői világa szuverén. Nem érdeklik az új, a legújabb divatok, azt csinálja, ami alkatához illik."
Lator László
„Tárgyak, helyzetek, összefüggések: a mindennapok jelenségeit és feltételeit járja körül a költő, romantikátlanul, mindamellett tapasztalaton, pillanaton túltekintve, a lét teljességének... Tovább

Fülszöveg

„Lackfi János harmadik kötetének versei csupa köznapi, első pillantásra jelentéktelen apróságról szólnak. Először csak azt vesszük észre, hogy nagyon éles a szeme, aztán megérezzük ezekben a kis rajzokban rendkívüli, minden rebbenésre érzékeny figyelmét. Ha pedig végül igazán elmélyedünk a versekben, az az érzésünk támad, hogy valahogy kifutnak szűk terükből. Mint a német romantikusoknál, a valóság a kísértetiesbe, az irreálisba fordul, a képzelet továbbrajzolja a képet. Lackfi meggyőzően elhiteti velünk, hogy a kis képekben egy egész világ feszeng. Belátjuk, hogy ez a kisrealista líra igazából az ezredvégi ember egzisztenciáját írja körül. A huszonhat éves költő nagy érdeme, hogy költői világa szuverén. Nem érdeklik az új, a legújabb divatok, azt csinálja, ami alkatához illik."
Lator László
„Tárgyak, helyzetek, összefüggések: a mindennapok jelenségeit és feltételeit járja körül a költő, romantikátlanul, mindamellett tapasztalaton, pillanaton túltekintve, a lét teljességének igézetében. Ahogy a szobrász térplasztikáján a gesztusok és jelenetek fonákját is kidolgozza, ezek a versek groteszk és ironikus szemléletváltásokkal érzékeltetik a lét sokszínűségét. Ez maga a költészet, egy kiábrándult és mégis az egészre sóvárgó kor jellemző ars poeticája."
Rába György
„Egyszerű ez a költészet,,nyomonjáró' (Sík S.), cselekvő (,Megyek keletről / nyugatnak'), mint egy néma, belülről kifelé bontakozó kirándulás. Nem ,séta' (P. J.), annál nyersebb, céltudatosabb, listázóbb; nem a táj n3mgözi le, hanem a részletek; a szellemiek is. Világos, és egyszerre fölvillan, mint a vaku. Aztán vonul tovább. Áhítat abban van, ahogy halad előre."
Vasadi Péter Vissza