Petőfi élete

Előszó

A NAGY KÖLTÖK nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások. A népek életében messze visszamenően meg lehet állapitani, mikor estek vajúdásba, hogy megszüljék a rendkívüli fiút. A nemzet, a nagy család előre készülődik az eseményre.
Előre kioktatja a dajkákat, akik az újszülöttet ápolni fogják, szájába adják az anyanyelv szavait. Megtisztítja a szavakat is. Aztán tanítókat nevel, akik a fiút irányítani fogják. Iskolakönyvekről épp úgy gondoskodik, mint a nagybácsik ajándékairól és dorgálásáról. Jóbarátokat és vetélytársakat szemel ki, akik majd védik és ösztökélik. Az egész ország egy izgalom. Mert nem bizonyos, hogy a csecsemő megszületik. S ha megszületik is, nem bizonyos, hogy felserdül. Hányszor fordult úgy a magyar nép sorsa, hogy sanyarúságából már csak egy próféta vezethette volna ki. S az jelentkezett is. De hányszor nem jelentkezett. A nép új út előtt állt, szomjasan a szóra és a jelre. És hasztalan várakozott. Akinek a történelem a nagy szerepre hangot és elmét adott, nem tűnt fel. Talán ötéves korában megfojtotta a torokgyík. Vagy nem tudott kivergődni a sötét mélységből, amelyben e nép milliói éltek s halála napjáig tehénpásztor maradt s nyugtalansága legfeljebb szegénylegénynek sodorta. Teste megszületett, de szelleme nem jöhetett napvilágra, mert mégsem gondoltak vele, mert a nemzet rossz anya volt.
Ilyen izgalomban élt a nemzeti újjászületés hajnalán is Magyarország. Vissza

Fülszöveg

Petőfi Sándor rövid, virágában lehullott, mégis eseményekben gazdag életét és ezen az életen keresztül a nagy költő művét és jelentőségét talán egyik Petőfi-életrajz sem hozza olyan közel hozzánk, érteti meg velünk, annyira igazi valóságában, mint Illyés Gyulának ez a tömören összefogott, mindenütt a lényegre tapintó munkája.
És nemcsak Petőfi Sándort, ezt a csodálatos lángelmét ismerjük meg belőle, hanem a nemzeti újjászületés lázában égő, akkori egész Magyarországot. Ebben a Magyarországban egyszerű parasztháznak a többitől alig különböző szobájában látta meg a napvilágot az a gyermek, akinek szelleme fényt derít nemcsak korára, hanem századokra, nemcsak népére, hanem a világ minden szabadságszerető népére. A lüktető ütemben haladó nemzet neveli őt és ő neveli a nemzetet. Petőfiben a nagy költő és a nép, történelmük csillagóráján, csodálatosan találnak egymásra. Ezt a Petőfit minden magyarnak a maga teljes valóságában kell ismernie s ehhez segít hozzá Illyés Gyula szeretettel írt, kitűnő könyve. Vissza