Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe

Segédkönyv a főiskolák történelem szakos hallgatói számára/Kézirat

Szerző

Grafikus

Lektor

'Ilon Gábor: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe ' összes példány

Kiadó:	Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Kiadás helye:	Szombathely
Kiadás éve:	1993
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	390 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható, kivehető mellékletekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkánkban arra törekedtünk, hogy a régészetet részben mint önálló tudományt, másrészt mint a történettudomány segédtudományát mutassuk be. Kevés szöveggel, sok értelmező rajzzal és térképpel igyekeztünk, legalább vázlatosan bemutatni a történelem tárgyak és leletösszefüggések révén megközelíthető azon területeit, ahol a régészet egzakt segítséget nyújthat, vagy csak általa juthatunk új információk birtokába. Nem volt célunk, sem feladatunk, hogy új elméleteket alkossunk. Az is biztos, hogy e szakma elkövetkezendő munkanapjai ma szilárdnak vélt megállapításokat utalnak majd a tudománytörténet lapjaira. Könyvünk akár „szemelvénygyűjteményként" is lapozható, ami - szándékaink szerint - továbbgondolásra, elmélyülésre késztet. Koncepciónk mindössze az volt, hogy ahol csak lehetséges Kárpát-medencei kitekintéssel dolgozzunk, ne csak a mai Magyarország területén végzett régészeti kutatások eredményeire építsünk. A kérdéses terület ugyanis földrajzilag egy viszonylag zárt régió, amelynek politikai egységbe foglalásának kísérlete a magyarsággal hozható összefüggésbe. A térség történetében történeti szempontból is fordulópontot jelentett a Római Birodalom megjelenése. Tekintettel arra, hogy a római kultúra Kárpát-medencei hagyatékáról új feldolgozás (Pannónia régészeti kézikönyve) áll a Tisztelt Olvasó rendelkezésére, ezért ezt az időszakot csak helyenként érintjük. Legfiatalabb, idézett példáink, ahol a régészet módszerét még alkalmazták késő középkor-újkoriak. (Nem hivatkozunk bővebben olyan közismert esetre sem, ahol pedig szintén a régészeti feltárást mint módszert alkalmazták pl. a 301-es parcellában is.) Feldolgozásunk logikáját az egyes fejezeteken belül a kronológia adja. Nem tárgyaljuk azonban külön fejezetben a társadalomtörténet régészeti módszerekkel feltárható területeit, de ahol a szaktudomány ezzel kapcsolatos, többé-kevésbé elfogadott megállapításokat tesz - idézzük. A szellemi kultúra, vagy másként az ideologikus vonatkozások kérdésére csak helyenként utalunk, hiszen az ezzel kapcsolatos elemzések és következtetések tárgyunktól igencsak messze vezettek volna, és többnyire más tudományok tárgyát képezik. Mindezen hiányosságok ellenére a lényeges kérdések felvetésére törekedtünk. Külön hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a régészet segédtudományainak eredményeit szervesen beépítsük mondandónkba. Minden fejezethez térkép tartozik, ahol a fejezetben szereplő Kárpát-medencei földrajzi helyeket jelöljük. A mai országhatárokon kívül fekvő, de valamikor magyar helységek elnevezését „A magyar korona országainak helységnévtára" Szerk. Jekelfalussy József) Budapest, 1892., Sebők László: Magyar neve Budapest, 1990., Magyar helységnév-azonosító szótár Szerk. Lelkes György Budapest, 1992. című könyvek alapján adjuk meg. Vissza

Tartalom

Előszó 5
I. BEVEZETÉS A RÉGÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 7
1.1. Az európai és a magyar régészet alapjai 11
1.1.1. A régészet fogalma és segédtudományai általában 11
1.1.2. Az európai és a hazai régészet történetének vázlata 12
1.1.3. A kontinens és a Kárpát-medence régészeti kronológia 19
rendszere
1.2. A régészet eszközei és módszerei 22
1.2.1. Leletfelderítés 22
1.2.2. Régészeti ásatás 26
1.2.3. Tipológia, temetőelemzés, statisztika 28
1.2.4. Kormeghatározási módszerek 29
1.2.5. Anyagvizsgálati módszerek 34
1.2.6. Antropológia 39
1.2.7. Egyéb lehetőségek 46
1.2.8. Kísérleti régészet 46
1.2.9. A régészeti leletek sorsa a múzeumban 46
II. ZSÁKMÁNYOLÁS, VADÁSZAT ÉS HARCMODOR 49
11.1. A kő bányászata, feldolgozása és kereskedelme 53
11.2. Csonteszközök 61
11.3. A gyűjtögetés, a halászat és a vadászat kőkorszaki emlékei 63
11.4. A fémkorszakok vadászata, hadviselés és sérülések 65
III. TERMELŐ GAZDÁSÁGOK 97
III. 1. Újkőkori parasztok 101
111.2. Az agyagedény készítése és funkciói a neolitikumtól
a középkorig 109
111.3. Az ércek bányászata és feldolgozása az őskortól
a középkorig 135
111.3.1. A színesércek bányászata 135
111.3.2. A vas bányászata 138
111.3.3. Az ércek feldolgozása 138
111.4. Egyéb áruk beszerzése 145
II 1.4.1. Borostyánkő, grafit, só és ércek 145
III.4.2. A szállítás a római korig 151
111.5. Középkori parasztok 158
111.5.1. Művelési emlékek 158
111.5.2. Vizi és szárazföldi közlekedés és szállítás a római
és a középkorban 186
IV. A MINDENNAPOK EMLÉKEI 189
IV. 1. Lakóhelyek 193
IV. 1.1. Az őskortól a népvándorláskorig 193
IV. 1.2. Középkor 213
IV. 1.3. Középkori tüzelőberendezés - a kályha 234
IV.2. Öltözködés, viselet 244
IV.2.1. Öltözködés az őskortól a népvándorláskorig 244
IV.2.2. A honfoglaláskori viselet 263
IV.2.3. Középkori viselet 273
IV.3. Temetkezés, halottkultusz 281
IV.3.1. Az őskortól a népvándorláskorig 281
IV.3.2. A honfoglalás- és a középkorban 298
V. ARCÉLEK A HAZAI RÉGÉSZET TÖRTÉNETÉBŐL 309
Függelék: A FEJEZETEK TOVÁBBI AJÁNLOTT IRODALMA 357
AZ IRODALOM JEGYZÉKEK RÖVIDÍTÉSEI 387

Témakörök

Ilon Gábor

Ilon Gábor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Ilon Gábor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem