Imakönyv

Előszó

Azt szokták mondani, hogy a nőt a szive irányítja, a férfit pedig az esze. Ez utóbbi legyen meg a vallás területén is, mert akkor nem lesz vallástalan a férfi.
De hát mit állapit meg az emberi ész? A következő igazságokat: Él az Isten, aki mindent teremtett. Legfőbb teremtményét, az embert, örök boldogságra hívja, ahová parancsai betartásával jut el. A történelmi tények bizonyítják Jézus istenségét, tehát minden szavának parancshatalmát.
Aki ezeket bebizonyitott igazságokat elfogadja, azok alapján hisz és azok szerint cselekszik, az vallásos életet él. Aki pedig vallásos életet nem él, az az ész szavát tagadja meg.
A férfi vallásosságának jellemzője tehát: az igazságok elfogadása és következetes alkalmazása az életben. Lelki alkata szerint a férfi nem követi a nők sokszor érzelgős ellágyulását, hanem öntudattal borul térdre a megismert igazság előtt és nem törődve az eszetlen gúnyolódásokkal, erős akarattal teljesíti Isten parancsát.
A férfi vallásos életének külső megnyilvánulásait ezek alapján két csoportba oszthatjuk:
Meghódol Isten előtt és a hodolat tudatos kifejezéseivel szövi át hétköznapját, vasárnapját, ünnepeit. Elismeri ezáltal, hogy ő az Isten szolgája.
Meghódol Isten parancsai előtt és különös buzgósággal teljesíti azokat, mert tudja, hogy tőle mint férfitól, többet kíván az Úr. Azért kíván többet, mert Isten a férfira három méltóságot ruházott. Őt tette a család fejévé; őt tette a haza polgárává és őt tette a nőnél fokozottabb mértékben az Egyház tagjává. A férfi felelősségének tudatával emlékezzék rá, hogy Isten rendeléséből ő a teremtés ura.
E két szempont szerint két részre oszlik ennek a legszükségesebbeket tartalmazó imakönyvnek anyaga. Vissza