A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A tiszta ész kritikája

Szerző
Fordító

Kiadó: Franklin-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 731 oldal
Sorozatcím: Filozófiai irók tára
Kötetszám: 9
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második, átdolgozott kiadás. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E magyar fordítás első kiadása húsz évvel ezelőtt jelent meg, de már sok év óta nem kapható a könyvpiacon és az antikváriátusokban is oly ritka, hogy sokszoros árt kérnek érte. Ez kötelességünkké... Tovább

Előszó

E magyar fordítás első kiadása húsz évvel ezelőtt jelent meg, de már sok év óta nem kapható a könyvpiacon és az antikváriátusokban is oly ritka, hogy sokszoros árt kérnek érte. Ez kötelességünkké tette, hogy a művet újra kiadjuk és csak azért késtünk vele idáig, mert azt is kötelességünknek éreztük, hogy a fordítást újra összehasonlítsuk az eredeti szöveggel és mostani tudásunk, belátásunk és izlésünk szerint javítsuk. Mellékesen az első kiadás ortografiai bajain is akartunk segíteni és a mai helyzet anarchiájából olykép menekülni, hogy következetesebben alkalmazzuk az idegen szók magyaros írásának elvét, valamint az új helyesírás egyéb szabályait. Hisszük, hogy ez úgy a hogy sikerült és örülünk, hogy az idegen szók magyaros írását az olvasó közönség most már általában megszokta és az Akadémia kivételével jóformán az egész irodalom elfogadta. Valószínű, hogy az Akadémia is előbb-utóbb az új helyesírás főelveit magáévá téve, helyre fogja állítani a magyar helyesírás egységét és ezzel a helyesírás ügyét arra a másodrangú helyre fogja állítani, mely megilleti. Vissza

Tartalom

A fordítók előszava az első kiadáshoz
Előszó a magyar fordítás második kiadásához1
A Tiszta Ész Kritikája (1787)
Ajánlat7
Előszó a második kiadáshoz9
Bevezetés
A tiszta s empirikus megismerés különbségéről28
Birtokában vagyunk bizonyos a priori ismereteknek s a közönséges értelem sincs soha nálunk nélkül29
A filozófia oly tudományra szorul, mely az összes a priori ismeretek lehetségét, alapelveit s körét megállapítja31
Analatikus és szintetikus ítéletek különbségéről33
Az ész minden elméleti tudományában szintetikus a priori ítéletek mint elvek foglaltatnak35
A tiszta ész általános feladata38
Külön tudomány eszméje s beosztása A Tiszta Ész Kritikája neve allatt41
Transzcendentális elemtan
A tanszcendentális esztetika45
Bevezetés47
A térről49
Az időről54
Általános megjegyzések a transzcendentális esztetikához61
A transzcendentális logika70
A transzcendentális logika eszméje70
A logikáról általában70
A transzcendentális logikáról73
Az általános logika beosztásáról analitikára és dialektikára74
A tanszcendentális logika beosztásáról transzcendentális analitikára és dialektikára77
A transzcendentális analitika79
A fogalmak analitikája80
Az összes tiszta értelmi fogalmak fölfedezésének vezérfonaláról80
A logikai értelemhasználatról általában81
Az értelem logikai funkciójáról ítéletekben82
A tiszta értelmi fogalmakról vagy a kategóriákról86
A tiszta értelmi fogalmak dedukciójáról94
A transzcendentális dedukció elveiről általában94
Átmenet a kategóriák transzcendentális dedukciójához99
A tiszta értelmi fogalmak transzcendentális dedukciója101
Az alaptételek analitikája124
A transzcendentális ítéleterőről általában125
A tiszta értelmi fogalmak sematizmusáról127
A tiszta értelem összes alaptételeinek rendszere133
Az analitikus ítéletek legfőbb alaptételéről134
Az összes szintetikus ítéletek legfőbb alaptételéről136
Az összes szintetikus alaptételek rendszeres fogalma139
A szemlélet sarktételei141
Az észrevevés anticipációi144
A tapasztalat analógiái150
A szubstancia megmaradásának alaptétele154
Az időbeli sorrend alaptétele az okság törvénye szerint158
Az együttlét alaptétele a kölcsönhatás vagy közösség törvénye szerint171
Az empirikus gondolkodás posztulátumai általában176
Az idealizmus cáfolata181
Általános megjegyzés az alaptételek rendszeréhez189
Az összes tárgyaknak általában fenomenákra és noumenákra való fölosztásának okáról193
A reflekciós fogalmak amfiboliájáról205
A transzcendentális dialektika224
A transzcendentális látszatról224
A tiszta észről mint a transzcendentális látszat székhelyéről227
Az észről általában227
Az ész logikai használatáról229
Az ész tiszta használatáról231
A tiszta ész fogalmairól234
Az eszmékről általában235
A transzcendentális eszmékről240
A transzcendentális eszmék rendszere247
A tiszta ész dialektikus következtetéseiről251
A tiszta ész paralogizmusairól252
Cáfolata Mendelssohn bizonyításának a lélek megmaradásáról260
Általános megjegyzés a racionális pszichológiától a kozmológiához való átmenetet illetőleg269
A tiszta ész antinómiája272
A kozmológikus eszmék rendszere274
A tiszta ész antitetikája280
1. antinómia284
2. antinómia290
3. antinómia296
4. antinómia302
Az ész érdekéről az ellenmondásában308
A tiszta ész transzcendentális föladatairól, amennyiben azokat okvetlenül meg kell tudni oldani316
A kozmológikus kérdések skeptikus képzete mind a négy transzcendentális eszmében321
A transzcendentális idealizmus, mint a kozmológikus dialektika föloldásának kulcsa324
Kritikai eldöntése a kozmológikus vitának, melyben az ész magamagával áll328
A tiszta ész szabályozó elve a kozmológikus eszmék tekintetében334
Az ész szabályozó elvének empirikus használatáról valamennyi kozmológikus eszme tekintetében338
Föloldása a kozmológikus eszmének a jelenségek összetételének összességéről egy világegésszé339
Föloldása a kozmológikus eszmének egy adott egész osztásának összességéről a szemléletben342
Zármegjegyzés és előre való figyelmeztetés345
Föloldása a kozmológikus eszmének a világesemények okaikból való levezetésének összességéről347
Az szabadság által való okság lehetsége351
Magyarázata a szabadság kozmológikus eszméjének353
Föloldása a kozmológikus eszmének a jelenségek függőségének összességéről meglétök szerint általában363
Zármegjegyzés a tiszta ész egész antinómiájához366
A tiszta ész ideálja368
Az ideálról általában368
A transzcendentális ideálról (prototypon transscendetale)370
A spekulativ ész bizonyítékairól egy legfőbb lény létezését illetőleg377
Isten létének ontológikus bizonyítása lehetelen382
Isten létének kozmológikus bizonyítása lehetelen388
Fölfedezése és magyarázata a dialektikus látszatnak egy szükséges lény létezéséről minden transzcendentális bizonyításban395
A fizikoteológikus bizonyítás lehetelen398
Az ész spekulatív elveiből való minden teológiának kritikája404
Függelék a transzcendentális dialektikához412
A tiszta ész eszméinek szabályozó használatáról412
Az emberi ész természetes dialektikájának végcéljáról427
Bevezetés449
A tiszta ész diszciplinája451
A tiszta ész diszciplinája dogmatikus használatban453
A tiszta ész diszciplinája polemikus használatát tekintve468
Az önmagával meghasonlott ész skeptikus kielégítésének lehetlenségéről479
A tiszta ész diszciplinája a hipotéziseket tekintve486
A tiszta ész diszciplinája bizonyításait tekintve493
A tiszta ész kánonja501
Eszünk tiszta használatának végső céljáról502
A legfőbb jó ideáljáról506
A vélésről, tudásról és hivésről516
A tiszta ész architektonikája523
A tiszta ész története534
A tiszta ész kritikája első (1781) és második (1787) kiadásának különbségei
A címlap, jelige és ajánlás539
Előszó az első kiadáshoz539
Bevezetés547
A transzcendentális esztetika551
A fogalmak analitikája553
A tiszta értelmi fogalmak dedukciójáról554
A tapasztalat lehetségének a priori okairól554
Az apprehenzió szinteziséről a szemléletben556
A reprodukció szinteziséről a képzeletben557
A rekognició szinteziséről a fogalomban559
Előleges magyarázata a kategóriák, mint a priori ismeretek lehetségének563
Az értelem viszonyáról tárgyakhoz általában565
Összegező előadása a tiszta értelmi fogalmak e dedukciója helyességének és egyedüli lehetségének573
Az alaptételek analitikája574
A tiszta ész paralogizmusairól581
Első paralogizmus, a szubstancialitásé581
Második paralogizmus, a szimplicitásé583
Harmadik paralogizmus, a perszonálitásé589
Negyedik paralogizmus, az idealitásé (a külső viszonyért)592
Elmélkedés a tiszta lélektan összegéről600
A két kiadás még hátralevő eltérései614
A Tiszta Ész Kritikájáról írta Alexander Bernát617

Immanuel Kant

Immanuel Kant műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Immanuel Kant könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv