A tiszta ész kritikája

Szerző

Immanuel Kant

Fordító

Bánóczi József

Alexander Bernát

Budapest

'Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1913
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	731 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kötetszám:	9
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fordították és magyarázták Alexander Bernát és Bánóczi József. Második, átdolgozott kiadás. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E magyar fordítás első kiadása húsz évvel ezelőtt jelent meg, de már sok év óta nem kapható a könyvpiacon és az antikváriátusokban is oly ritka, hogy sokszoros árt kérnek érte. Ez kötelességünkké... Tovább

Tartalom

A fordítók előszava az első kiadáshoz
Előszó a magyar fordítás második kiadásához	1
A Tiszta Ész Kritikája (1787)
Ajánlat	7
Előszó a második kiadáshoz	9
Bevezetés
A tiszta s empirikus megismerés különbségéről	28
Birtokában vagyunk bizonyos a priori ismereteknek s a közönséges értelem sincs soha nálunk nélkül	29
A filozófia oly tudományra szorul, mely az összes a priori ismeretek lehetségét, alapelveit s körét megállapítja	31
Analatikus és szintetikus ítéletek különbségéről	33
Az ész minden elméleti tudományában szintetikus a priori ítéletek mint elvek foglaltatnak	35
A tiszta ész általános feladata	38
Külön tudomány eszméje s beosztása A Tiszta Ész Kritikája neve allatt	41
Transzcendentális elemtan
A tanszcendentális esztetika	45
Bevezetés	47
A térről	49
Az időről	54
Általános megjegyzések a transzcendentális esztetikához	61
A transzcendentális logika	70
A transzcendentális logika eszméje	70
A logikáról általában	70
A transzcendentális logikáról	73
Az általános logika beosztásáról analitikára és dialektikára	74
A tanszcendentális logika beosztásáról transzcendentális analitikára és dialektikára	77
A transzcendentális analitika	79
A fogalmak analitikája	80
Az összes tiszta értelmi fogalmak fölfedezésének vezérfonaláról	80
A logikai értelemhasználatról általában	81
Az értelem logikai funkciójáról ítéletekben	82
A tiszta értelmi fogalmakról vagy a kategóriákról	86
A tiszta értelmi fogalmak dedukciójáról	94
A transzcendentális dedukció elveiről általában	94
Átmenet a kategóriák transzcendentális dedukciójához	99
A tiszta értelmi fogalmak transzcendentális dedukciója	101
Az alaptételek analitikája	124
A transzcendentális ítéleterőről általában	125
A tiszta értelmi fogalmak sematizmusáról	127
A tiszta értelem összes alaptételeinek rendszere	133
Az analitikus ítéletek legfőbb alaptételéről	134
Az összes szintetikus ítéletek legfőbb alaptételéről	136
Az összes szintetikus alaptételek rendszeres fogalma	139
A szemlélet sarktételei	141
Az észrevevés anticipációi	144
A tapasztalat analógiái	150
A szubstancia megmaradásának alaptétele	154
Az időbeli sorrend alaptétele az okság törvénye szerint	158
Az együttlét alaptétele a kölcsönhatás vagy közösség törvénye szerint	171
Az empirikus gondolkodás posztulátumai általában	176
Az idealizmus cáfolata	181
Általános megjegyzés az alaptételek rendszeréhez	189
Az összes tárgyaknak általában fenomenákra és noumenákra való fölosztásának okáról	193
A reflekciós fogalmak amfiboliájáról	205
A transzcendentális dialektika	224
A transzcendentális látszatról	224
A tiszta észről mint a transzcendentális látszat székhelyéről	227
Az észről általában	227
Az ész logikai használatáról	229
Az ész tiszta használatáról	231
A tiszta ész fogalmairól	234
Az eszmékről általában	235
A transzcendentális eszmékről	240
A transzcendentális eszmék rendszere	247
A tiszta ész dialektikus következtetéseiről	251
A tiszta ész paralogizmusairól	252
Cáfolata Mendelssohn bizonyításának a lélek megmaradásáról	260
Általános megjegyzés a racionális pszichológiától a kozmológiához való átmenetet illetőleg	269
A tiszta ész antinómiája	272
A kozmológikus eszmék rendszere	274
A tiszta ész antitetikája	280
1. antinómia	284
2. antinómia	290
3. antinómia	296
4. antinómia	302
Az ész érdekéről az ellenmondásában	308
A tiszta ész transzcendentális föladatairól, amennyiben azokat okvetlenül meg kell tudni oldani	316
A kozmológikus kérdések skeptikus képzete mind a négy transzcendentális eszmében	321
A transzcendentális idealizmus, mint a kozmológikus dialektika föloldásának kulcsa	324
Kritikai eldöntése a kozmológikus vitának, melyben az ész magamagával áll	328
A tiszta ész szabályozó elve a kozmológikus eszmék tekintetében	334
Az ész szabályozó elvének empirikus használatáról valamennyi kozmológikus eszme tekintetében	338
Föloldása a kozmológikus eszmének a jelenségek összetételének összességéről egy világegésszé	339
Föloldása a kozmológikus eszmének egy adott egész osztásának összességéről a szemléletben	342
Zármegjegyzés és előre való figyelmeztetés	345
Föloldása a kozmológikus eszmének a világesemények okaikból való levezetésének összességéről	347
Az szabadság által való okság lehetsége	351
Magyarázata a szabadság kozmológikus eszméjének	353
Föloldása a kozmológikus eszmének a jelenségek függőségének összességéről meglétök szerint általában	363
Zármegjegyzés a tiszta ész egész antinómiájához	366
A tiszta ész ideálja	368
Az ideálról általában	368
A transzcendentális ideálról (prototypon transscendetale)	370
A spekulativ ész bizonyítékairól egy legfőbb lény létezését illetőleg	377
Isten létének ontológikus bizonyítása lehetelen	382
Isten létének kozmológikus bizonyítása lehetelen	388
Fölfedezése és magyarázata a dialektikus látszatnak egy szükséges lény létezéséről minden transzcendentális bizonyításban	395
A fizikoteológikus bizonyítás lehetelen	398
Az ész spekulatív elveiből való minden teológiának kritikája	404
Függelék a transzcendentális dialektikához	412
A tiszta ész eszméinek szabályozó használatáról	412
Az emberi ész természetes dialektikájának végcéljáról	427
Bevezetés	449
A tiszta ész diszciplinája	451
A tiszta ész diszciplinája dogmatikus használatban	453
A tiszta ész diszciplinája polemikus használatát tekintve	468
Az önmagával meghasonlott ész skeptikus kielégítésének lehetlenségéről	479
A tiszta ész diszciplinája a hipotéziseket tekintve	486
A tiszta ész diszciplinája bizonyításait tekintve	493
A tiszta ész kánonja	501
Eszünk tiszta használatának végső céljáról	502
A legfőbb jó ideáljáról	506
A vélésről, tudásról és hivésről	516
A tiszta ész architektonikája	523
A tiszta ész története	534
A tiszta ész kritikája első (1781) és második (1787) kiadásának különbségei
A címlap, jelige és ajánlás	539
Előszó az első kiadáshoz	539
Bevezetés	547
A transzcendentális esztetika	551
A fogalmak analitikája	553
A tiszta értelmi fogalmak dedukciójáról	554
A tapasztalat lehetségének a priori okairól	554
Az apprehenzió szinteziséről a szemléletben	556
A reprodukció szinteziséről a képzeletben	557
A rekognició szinteziséről a fogalomban	559
Előleges magyarázata a kategóriák, mint a priori ismeretek lehetségének	563
Az értelem viszonyáról tárgyakhoz általában	565
Összegező előadása a tiszta értelmi fogalmak e dedukciója helyességének és egyedüli lehetségének	573
Az alaptételek analitikája	574
A tiszta ész paralogizmusairól	581
Első paralogizmus, a szubstancialitásé	581
Második paralogizmus, a szimplicitásé	583
Harmadik paralogizmus, a perszonálitásé	589
Negyedik paralogizmus, az idealitásé (a külső viszonyért)	592
Elmélkedés a tiszta lélektan összegéről	600
A két kiadás még hátralevő eltérései	614
A Tiszta Ész Kritikájáról írta Alexander Bernát	617