760.314

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Az ítélőerő kritikája

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 529 oldal
Sorozatcím: Filozófiai írók tára
Kötetszám: 29
Nyelv: Magyar 
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-05-1981-x

Tartalom

Hermann István, Bevezetés Az ítélőerő kritikájához
A felvilágosodás filozófiájának átültetési kísérlete11
A kanti filozófia általános kérdésfeltevéseinek áttekintése20
Az ítélőerő kritikája mint a Kant teremtette lelki képességek közötti szakadék áthidalási kísérlete31
Az esztétikai ítélőerővel kapcsolatos problémák41
Az érdek kikapcsolásának értelmezése41
A különösség esztétikai és teológiai érvényéről52
A célnélküli célszerűség fogalmának jelentősége a teleológiai ítélőerő kritikájában66
AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
Első bevezetés az ítélőerő kritikájához81
A filozófiáról mint rendszerről81
A magasabb megismerőképességek rendszeréről, amely a filozófia alapja86
Az emberi lélek valamennyi képességének rendszeréről89
A tapasztalatról mint az ítélőerő rendszeréről91
A reflektáló ítélőerőről94
A természeti formáknak mint sok különös rendszernek a célszerűségéről99
Az ítélőerő technikájáról mint a természeti technika eszméjének alapjáról101
A megítélőképesség esztétikájáról103
A teleológiai ítéletalkotásról113
A technikai ítélőerő elvének kutatásáról118
Az ítélőerő kritikájának enciklopédikus bevezetése a tiszta ész kritikájának rendszerébe122
Az ítélőerő kritikájának felosztása128
Előszó az első kiadáshoz (1790)133
Bevezetés137
A filozófia felosztásáról137
A filozófia területéről általában140
Az ítélőerő kritikájáról mint a filozófia két része összekötésének eszközéről142
Az ítélőerő mint a priori törvényalkotó képesség145
A természet formális célszerűségének elve mint az ítélőerő transzcendentális elve147
A tetszés érzésének és a természet célszerűsége fogalmának kapcsolatáról153
A természet célszerűségének esztétikai elképzeléséről155
A természet célszerűségének logikai elképzeléséről159
Az értelem és ész törvényalkotásainak az ítélőerő révén történő összekapcsolásáról161
Az egész mű beosztása166
AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
Az esztétikai ítélőerő analitikája169
A szép analitikája169
Az ízlésítélet első mozzanata - minőség szerint169
Az ízlésítélet esztétikai jellegű169
Az ízlésítélet meghatározó gyönyör minden érdek nélkül való170
A kellemes feletti gyönyörhöz érdek fűződik171
A jó élvezéséhez érdek fűződik173
A gyönyör három specifikusan különböző fajának összehasonlítása175
A szépnek az első mozzatatból következő magyarázata177
Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége alapján177
Szép az, amit fogalmak nélkül, általános gyönyör objektumaként képzelünk el177
A szépnek a kellemessel és jóval való összevetése a fenti ismertetőjegy alapján178
A gyönyör általánosságát egy ízlésítéletben csak mint szubjektívat képzeljük el179
Annak a kérdésnek a vizsgálata, vajon az ízlésítéletben a tetszés érzése előzi-e meg a tárgy megítélését, vagy ez előzi meg amazt182
A szépnek a második mozzanatból következő magyarázata185
Az ízlésítéletek harmadik mozzanata a célok azon relációja szerint, amelyeket bennük vizsgálunk185
A célszerűségről általában185
Az ízlésítélet alapja nem más, mint valamely tárgy (vagy e tárgy elképzelésmódja) Célszerűségének formája186
Az ízlésítélet a priori alapokra épül187
A tiszta ízlésítélet független a vonzóerőtől és a megindultságtól188
Magyarázat példák által189
Az ízlésítélet teljesen független a tökéletesség fogalmától192
Nem tiszta az az ízlésítélet, amely által egy tárgyat egy meghatározott fogalom feltétele mellett szépnek nyilvánítok195
A szépség eszményéről197
A szépségnek ebből a harmadik mozzanatból következő magyarázata202
Az ízlésítélet negyedik mozzanata a tárgy láttára érzett gyönyör modalitása szerint202
Mit értünk az ízlésítélet modalitásán?202
A szubjektív szükségszerűség, amelyet az ízlésítéletnek tulajdonítunk - feltételhez kötött203
A szükségszerűségnek az a feltétele, amelyet az ízlésítélet ad, valamely közfelfogás eszméje203
Vajon joggal tételezhetünk-e fel közfelfogást?204
Az általános helyeslésnek az a szükségszerűsége, amelyet az ízlésítéletben elgondolunk, Szubjektív szükségszerűség objektívként elképzelve valamely közfelfogás feltételezése mellett205
A szépnek a negyedik mozzanatból következő magyarázata206
Általános megjegyzés az analitika első szakaszához206
A fenséges analitikája210
Átmenet a szép megítélőképességétől a fenségeséhez210
A fenséges érzése vizsgálatának felosztásáról212
A matematikai fenségesről213
A fenséges elnevezésének magyarázata213
A természeti dolgok nagyságának becsléséről, ami megkövetelendő a fenséges eszméjéhez216
A fenséges megítélésében létrejövő gyönyör minőségéről223
A természet dinamikus fenségéről226
A természetről mint hatalomról226
A természet fenségéről alkotott ítélet modalitásáról230
Általános megjegyzés az esztétikai reflektárló ítéletek expozíciójához232
A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója245
A természet tárgyairól alkotott esztétikai ítéletek dedukciója nem irányulhat arra, amit abban fenségesnek nevezünk, hanem csakis a szépre245
Az ízlésítéletek dedukciójának módszeréről247
Az ízlésítélet első sajátossága248
Az ízlésítélet második sajátossága250
Az ízlésnek nem lehet objektív elve252
Az ízlés elve mint az ítélőerő szubjektív elve egyáltalán 253
Az ízlésítéltéletekdedukciójának feladatáról254
Mit állítunk tulajdonképpen az a priori egy tárgyról alkotott ízlésítéletben?255
Az ízlésítéletek dedukciójáról256
Az érzet közölhetőségéről258
Az ízlésről mint a sensus communis egy fajtájáról260
A széphez fűződő empirikus érdekről263
A széphez fűződő intellektuális érdekről265
A művészetről általában270
A szépművészetről271
A szépművészet annyiban művészet, amennyiben egyszer-smind természetnek is látszik273
A szépművészet a zseni művészete274
A zseniről szóló fentebbi magyarázat kifejtése és igazolása275
A zseninek az ízléshez fűződő viszonyáról278
A léleknek azokról a képességeiről, amelyek a zsenit alkotják280
Az ízlésnek a zsenivel való kapcsolatáról a szépművészet alkotásaiban286
A szépművészetek felosztásáról287
A szépművészetek összefüggéséről egy és ugyanazon alkotásban293
A szépművészetek esztétikai értékének egymás közötti összehasonlítása294
Megyjegyzés298
Az esztétikai ítélőerő dialektikája305
Bevezetés305
Az ízlés antinómiájának képzete305
Az ízlés antinómiájának megszüntetése307
A természet - csakúgy mint a művészet - célszerűségének idealizmusáról mint az esztétikai ítélőerő egyedüli elvéről314
A szépségről mint az erkölcsiség szimbólumáról319
Függelék. Az izlés módszertanáról323
A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
A természet objektív célszerűségéről327
A teleológiai ítélőerő analitikája330
A pusztán formális objektív célszerűségről, megkülönböztetve azt anyagi célszerűségtől330
A természet relatív célszerűsége és a belső célszerűség között fellelhető különbségről334
A dolgoknak mint természeti céloknak sajátos jellegéről337
A dolgok, mint természeti célok, szerves lények340
A belső célszerűség megítélésének elvéről a szerves lényekben344
A természet teleológiai megítélésének elvéről egyáltalán mint a célok rendszeréről345
A teleológia elvéről mint a természettudomány belső elvéről349
A teleológiai ítélőerő dialektikája353
Mi az ítélőerő antinómiája?353
Ennek az antinómiának a képzete354
Előkészület a fentebbi antinómia feloldására356
A természet célszerűségének különféle rendszereiről357
A fenti rendszerek között egyik sem azt hajtja végre, amit állít360
Hogy a természet valamely technikájának fogalmát lehetetlen dogmatikusan tárgyalni, annak az oka egy természeti cél megmagyarázhatatlansága364
A természet objektív célszerűségének fogalma az ész kritikai elve a reflektáló ítélőerő számára366
Megjegyzés369
Az emberi értelem sajátosságáról, amely által számunkra a természeti cél fogalma lehetségessé válik374
Az anyag általános mechnizmuselvének a teleológiáival való egyesítéséről a természet technikájában379
A teleológiai ítélőerő módszertana386
Vajon úgy kell-e tárgyalni a teleológiát, mintha a természettanhoz tartoznék?386
Miért rendeljük a mechanizmus elvét a teleológiai alá valamely dolognak mint természeti célnak magyarázatában387
A mechanizmusnak a teleológiai elvhez kapcsolódó társulásáról egy természeti cél mint természeti alkotás magyarázatában391
A szerves lények külső viszonyaiban levő teleológiai rendszerről395
A természetnek mint teleológiai rendszernek végső céljáról400
A világ létezésének végcéljáról, azaz majgáról a teremtésről405
A fizikoteológiáról407
Az etikoteológiáról413
Isten létezésének morális bizonyítékáról419
A morális bizonyítás érvényességének korlátozottsága 424
A morális érv hasznáról431
Isten létezésének valamely teleológiai bizonyítékában hogyan tartunk valamit igaznak433
Arról a módról, hogyan tartunk valamit igaznak a gyakorlati hit révén439
Általános megjegyzés a teleológiához447
A fordító utószava461
Névmutató463
Fogalom- és tárgymutató465

Immanuel Kant

Immanuel Kant műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Immanuel Kant könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem