Történetfilozófiai írások

Tartalom

Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás? 13
(Vidrányi Katalin fordítása)
Tájékozódni a gondolatok között: mit is jelent ez? 23
(Vidrányi Katalin fordítása)
* * *
Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből 41
(Vidrányi Katalin fordítása)
Első tétel 45
Második tétel 45
Harmadik tétel 46
Negyedik tétel 47
Ötödik tétel 48
Hatodik tétel 49
Hetedik tétel 50
Nyolcadik tétel 54
Kilencedik tétel 56
Recenziók Herder Eszméiről 59
(Mesterházi Miklós fordítása)
I. Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról, I. rész 61
II. A herderi Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról recenzensének észrevételei egy, a recenziót támadó írásról 74
III. Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról, II.rész 77
Az emberi történelem feltehető kezdete 87
(Vidrányi Katalin fordítása)
Megjegyzés 95
A történelem végzése 98
Zárómegjegyzés 100
Teleológiai elvek használatáról a filozófiában 105
(Mesterházi Miklós fordítása)
Fogalmazvány 141
(Mesterházi Miklós fordítása)
A filozófia minden theodicaeai próbálkozásának kudarcáról 143
(Mesterházi Miklós fordítása)
Zárómegjegyzés 159
Fogalmazvány 165
(Mesterházi Miklós fordítása)
Ama közönségesen használt szólásról, hogy ez talán igaz az elméletben, ám a gyakorlatban mit sem ér 167
(Mesterházi Miklós fordítása)
I. Elmélet s gyakorlat viszonyáról a morált illetően általában 173
II. Elmélet s gyakorlat viszonyáról az államjogban 185
III. Elmélet s gyakorlat viszonyáról a nemzetközi jogban általános emberbaráti, azaz kozmopolita szemszögből nézvést 204
Fogalmazványok 213
(Mesterházi Miklós fordítása)
Minden dolgok vége 235
(Mesterházi Miklós fordítása)
Fogalmazványok 253
(Mesterházi Miklós fordítása)
Az örök békéről 255
(Mesterházi Miklós fordítása)
Az örök békéhez 257
Első szakasz, amely az államok örök békéjének előcikkelyeit tartalmazza 258
Második szakasz, amely az államok örök békéjének végleges cikkelyeit tartalmazza 264
Az örök béke első végleges cikkelye 265
Az örök béke második végleges cikkelye 269
Az örök béke harmadik végleges cikkelye 274
Első toldalék: az örök béke garanciájáról 278
Második toldalék: az örök béke titkos cikkelye 287
Függelék 288
I. Erkölcs és politika megférhetetlenségéről az örök béke szemszögéből 288
II. A politikának az erkölccsel való egyezéséről a közjog transzcendentális fogalma alapján 303
Fogalmazványok 311
(Mesterházi Miklós fordítása)
A fakultások vitája három szakaszban 335
(Mesterházi Miklós fordítása)
Előszó 337
Első szakasz. A filozófiai és teológiai fakultás vitája 347
Bevezetés 347
A fakultások általános felosztása 349
I.
A fakultások viszonyáról 351
Első szakasz. A magasabb fakultások fogalma és felosztása 351
A. A teológiai fakultás sajátossága 354
B. A jogi fakultás sajátossága 355
C. Az orvosi fakultás sajátossága 356
Második szakasz. Az alsóbb fakultás fogalma és felosztása 358
Harmadik szakasz. A magasabb fakultásoknak az alsóbbal folytatott törvénytelen vitájáról 361
Negyedik szakasz. A magasabb fakultásoknak az alsóbbal folytatott törvényes vitájáról 364
Eredmény 368
II.
Függelék, amelyben a fakultások vitája a teológiai és filozófiai fakultás vitájának példáján megvilágíttatik 368
I. A vita matériája 368
II. Az írásmagyarázat filozófiai alaptételei, melyek berekeszteni hivatottak a vitát 372
III. Az írásmagyarázat alaptételeit illető ellenvetések, valamint megválaszolásuk 379
Általános megjegyzés. A vallási felekezetekről 383
Békekötés, valamint a fakultások vitájának berekesztése 398
A szent könyv gyakorlati használatát és fönnmaradásának föltehető idejét érintő bibliai-történeti kérdések függeléke 406
Függelék a tiszta vallási misztikáról 408
Második szakasz. A filozófiai és jogi fakultás vitája. Az újólag föltett kérdés: vajon állhatatosan a jobb iránt halad-e előre az emberi nem? 415
1. Mi az, amit e tárgyban megtudni szeretnénk? 415
2. S miként tudhatnók meg? 416
3. A jövőről előre tudni kívántak fogalmának fölosztása 417
4. A haladás föladványa közvetlenül tapasztalati úton nem megoldható 419
5. Az emberi nem jövendölő történetírását mégiscsak kapcsolnunk kell valamiféle tapasztalathoz 421
6. Korunk egy fejleményéről, mely is bizonyítja az emberiség mondott morális irányzatosságát 422
7. Az emberiség jövendölő történetírása 425
8. Arról a nehézségről, melyet a világon lehető legjobb állapothoz tartó előrehaladás maximái nyilvános hirdetésüket illetően magukban rejtenek 427
9. Milyen hasznot hoz majd a mind jobb iránt tartó előrehaladás az emberi nemnek? 429
10. Miféle rend az, melyben a mind jobb iránt tartó előrehaladás egyedül várható? 431
Lezárás 432
Harmadik szakasz. A filozófiai és orvosi fakultás vitája. A kedély hatalmáról, hogy puszta eltökéléssel úrrá legyen beteges érzetein. Válaszirat Hufeland udvari tanácsos és professzor úrnak 433
A diétika alaptétele 437
1. A hipochondriáról 440
2. Az alvásról 442
3. Az evés-ivásról 445
4. Az alkalmatlan időben eszközölt gondolkodás keltette beteges érzetekről 447
5. A beteges rohamok elmulasztása és föltartóztatása a légvételt illető eltökélés segedelmével 448
6. A zárt ajakkal való légvétel e szokásának következéseiről 450
Befejezés 450
Utóirat 454
Fogalmazványok 457
(Mesterházi Miklós fordítása)
Hátrahagyott történetfilozófiai észrevételek 509
(Mesterházi Miklós fordítása)
A fordító utószava 581

Témakörök