| Előszó | 12 |
| A szerző előszava | 13 |
| Bevezetés | 15 |
| Történeti áttekintés | 16 |
| Alapfogalmak | 18 |
| Immunkémia | 21 |
| Antigének | 21 |
| Terminológia | 21 |
| Az antigén fogalma | 21 |
| Immunogenitás - specifikus reakcióképesség | 22 |
| Az antigének osztályozása | 25 |
| Az antigének immunogenitását és specifikus reakcióképességét vizsgáló tényezők | 26 |
| Antigéndetermináns (haptén) csoport | 26 |
| Kemospecifikus antigének | 26 |
| Szintetikus polipeptid antigének | 29 |
| Az antigének valenciája | 30 |
| Az antigének molekulasúlya | 31 |
| Az antigének kémiai természete | 32 |
| Az antigének elektrosztatikus töltése | 32 |
| Az antigének modifikálása | 33 |
| A recipiens szerepe | 33 |
| Antigén - antitest reakció | 35 |
| Terminológia | 35 |
| Az ellenanyag fogalma | 35 |
| A ligandum fogalma | 35 |
| A szerológiai reakciók formái és főbb jellemzői | 36 |
| Az antigént és az antitestet összekapcsoló erők | 37 |
| Haptének és ellenanyagok reakciója | 38 |
| Hőmérséklet, pH, ionerősség hatása a haptén-antitest kapcsolódásra | 38 |
| Az ellenanyag affinitása | 38 |
| Az ellenanyag affinitásának mérése | 39 |
| Specifitás és affinitás | 40 |
| Haptének precipitációja | 41 |
| Makromolekuláris antigének és ellenanyagok reakciója | 42 |
| Precipitáció | 42 |
| Az antigének valenciája és a precipitáció | 44 |
| Nem precipitáló ellenanyagok | 44 |
| Aviditás | 45 |
| Partikuláris antigének és ellenanyagok reakciója | 45 |
| Agglutináció | 45 |
| Az agglutinációt befolyásoló tényezők | 46 |
| Passzív agglutináció | 48 |
| Immunglobulinok | 49 |
| Terminológia | 49 |
| Ellenanyagok és immunglobulinok kapcsolatának felismerése | 49 |
| Az immunglobulinok (Ig) definíciója | 50 |
| Az immunglobulinok kategorizálása antigénsajátságaik alapján | 51 |
| Az immunglobulinok szerkezetének vizsgálata | 51 |
| Az immunglobulinok heterogenitása | 51 |
| Monoklonálisan képződő immunglobulinok | 52 |
| Az immunglobulin-szerkezet vizsgálatának lehetőségei | 53 |
| Nehéz- és könnyűlánc-izotípusok | 53 |
| Immunglobulin-osztályok | 53 |
| Az immunglobulinok reakciója | 54 |
| Az IgG redukciója | 54 |
| Az IgM redukciója | 56 |
| Az IgA redukciója | 56 |
| Az IgD és az IgE redukciója | 57 |
| Az immunglobulinok proteolitikus hasítása | 57 |
| Az IgG hasítása papainnal | 57 |
| Az IgG hasítása más proteázokkal | 58 |
| A többi immunglobulin enzimatikus hatása | 59 |
| Az immunglobulin-molekulák általános szerkezete | 59 |
| Az immunglobulinok polipeptidláncainak elsődleges szerkezete | 61 |
| A konstans szekvenciák által meghatározott sajátságok | 65 |
| L-lánc típusok | 65 |
| H-lánc típusok | 66 |
| A variábilis szekvenciák által meghatározott sajátságok | 68 |
| Csoportok, alcsoportok | 68 |
| Hipervariábilis régiók | 69 |
| Diszulfidhidak | 70 |
| Láncok közötti diszulfidhidak | 70 |
| Láncokon belüli diszulfidhidak | 74 |
| Domén-szerkezet | 74 |
| Az immunglobulinok térszerkezete | 76 |
| Az immunglobulinok szénhidrátkomponensei | 81 |
| Ellenanyag-szerkezet és -funkció | 82 |
| Az antigénkötő hely | 82 |
| Lokalizáció | 82 |
| Az antigénkötő hely alakja és mérete | 84 |
| Az antigénkötő hely specifitása | 85 |
| Idiotípus | 87 |
| Effektor funkciók | 89 |
| Komplementkötés és -aktiválás | 91 |
| Az ellenanyagok citofil tulajdonsága | 93 |
| A specifikus és az effektor funkciók összehasonlítása | 95 |
| Anyai eredetű immunglobulinok bejutása a magzatba, illetve az újszülöttbe | 95 |
| A felületre kiválasztott immunglobulinok passzázsa | 96 |
| Az IgG katabolizmusának szabályozása | 97 |
| Az immunglobulinok genetikája | 97 |
| Genetikai markerek immunglobulinokon | 97 |
| Az allotípus-markerek vizsgálata | 98 |
| A humán allotípusok terminológiája | 99 |
| A humán allotípus-markerek elhelyezkedése, előfordulása, öröklődése | 100 |
| Allotípusok más fajok immunglobulinjain | 101 |
| Az ellenanyagképzés genetikai szabályozása | 103 |
| Az immunglobulinok képződése | 103 |
| A V- és a C-régiókat kódoló gének száma és eredete | 103 |
| Az ellenanyagokat kódoló "géncsaládok" | 106 |
| Az ellenanyag-variabilitás genetikai szabályozása | 107 |
| A V-génállomány eredetét magyarázó elméletek | 107 |
| Az ellenanyagok variabilitását biztosító gének száma | 108 |
| Komplementrendszer | 109 |
| Terminológia | 109 |
| A komplementrendszer fogalma | 109 |
| A komplementrendszert alkotó komponensek | 110 |
| A komplementreakciókban részt vevő és képződő komponensek nómenklatúrája | 112 |
| A komplementrendszer aktiválása | 113 |
| A klasszikus és az alternatív mechanizmusok kapcsolódása | 113 |
| Az aktiválódás klasszikus útja | 114 |
| Az aktiválás alternatív útja | 116 |
| A klasszikus és az alternatív mechanizmusok kapcsolódása | 117 |
| A C3 aktiválása | 118 |
| A terminális komplement-kaszkád (C5-C9) | 118 |
| A komplementaktivitás biológiai hatása | 119 |
| Komplementkötő helyek a sejtmembránon | 119 |
| Biológiailag aktív kis peptidek | 120 |
| A komplement-kaszkád szabályozása | 120 |
| Véralvadás és komplement | 121 |
| A komplementrendszer biológiai jelentősége | 121 |
| Immunbiológia | 123 |
| Az immunfolyamatban részt vevő sejtek | 123 |
| Nyirokszervek | 123 |
| A limfon | 123 |
| Központi vagy elsődleges nyirokszervek | 124 |
| A bursa Fabricii, illetve a bursaekvivalens szövetek | 125 |
| Perifériás vagy másodlagos nyirokszervek | 126 |
| Nyirokcsomók | 127 |
| Lép | 128 |
| A bélrendszer nyirokszövete | 128 |
| Az elsődleges és a másodlagos nyirokszervek közti különbségek | 128 |
| Limfociták | 129 |
| A limfociták morfológiája | 129 |
| Markerek - receptorok - akceptorok | 130 |
| Differenciálódási markerek | 131 |
| Receptorok | 132 |
| Antigénfelismerő receptorok | 135 |
| Az antigénfelismerő receptorok kimutatása | 135 |
| A B-limfociták antigénfelismerő receptorai | 136 |
| A T-limfociták antigénfelismerő receptorai | 137 |
| A T-limfociták antigénfelismerése | 137 |
| Immunglobulin természetű antigénfelismerő receptor | 138 |
| Nem immunglobulin természetű antigénfelismerő receptor | 140 |
| Fc-receptorok (FcR) | 141 |
| Komplementreceptorok | 144 |
| Akceptorstruktúrák | 145 |
| Limfocita-szubpopulációk | 145 |
| T-sejt szubpopulációk (osztályok) | 146 |
| B-limfociták | 149 |
| Plazmasejtek | 151 |
| 0- (null-) sejtek | 151 |
| Makrofágok (mononukleáris fagocitarendszer) | 153 |
| Receptorok a makrofágon | 155 |
| Az immunfolyamatokban részt vevő egyéb sejtféleségek | 157 |
| A limfociták ontogenezise és differenciálódása | 158 |
| T-sejtek | 158 |
| A T-sejtek fejlődése a születés utáni időszakban | 161 |
| B-sejtek | 162 |
| A limfociták aktiválása | 164 |
| A T-sejtek aktiválása | 166 |
| Limfokinek | 166 |
| Sejtközvetitített citotoxitás | 170 |
| B-sejt aktiválódás | 173 |
| A makrofágok aktiválása | 174 |
| Az immunválasz | 177 |
| A makrofágok szerepe az antigén felismerésében | 177 |
| Sejtkölcsönhatások | 178 |
| A sejtkölcsönhatások morfológiai vizsgálata | 179 |
| A sejtkölcsönhatások genetikai szabályozása | 179 |
| A sejtkölcsönhatásokban részt vevő faktorok | 181 |
| A sejtkölcsönhatások összefüggése az immunválaszban | 183 |
| A sejtközvetített immunválasz | 185 |
| Afferens és centrális fázis | 185 |
| A limfokinek biológiai jelentősége | 186 |
| Effektor funkciók | 187 |
| Humorális immunválasz | 188 |
| A humorális immunválasz folyamata | 189 |
| A humorális immunválasz T-independes és T-dependens funkciója | 190 |
| A humorális immunválasz centrális szakasza | 191 |
| Ellenanyagképző sejtek | 191 |
| Memóriasejtek a humorális immunválaszban | 192 |
| Az immunválasz érése | 192 |
| A humorális immunválasz effektor fázisa | 194 |
| A limfociták cirkulációja | 196 |
| A limfociták vándorlása antigéninger hatására | 198 |
| Immunológiai válaszképtelenség | 199 |
| Immunológiai tolerancia | 199 |
| Az antigén szerepe az immunológiai válaszképtelenségben | 200 |
| Tolerancia sejt szinten | 202 |
| T-sejttel összefüggő jelenségek | 202 |
| Az aktivált makrofágok limfocitafunkcióit gátló hatása | 204 |
| A B-sejt tolerancia mechanizmusa | 205 |
| Az immunglobulin-képzés szuppressziója antiimmunglobulinokkal | 206 |
| A tolerancia specifitása, teljessége, megszűnése | 207 |
| Az immunológiai tolerancia előidézésének mechanizmusa | 208 |
| Specifikus gátlófaktorok | 209 |
| Az immunológiai válaszképtelenség egyéb formái | 211 |
| Antigénkompetíció | 212 |
| Az immunfolyamatok genetikai szabályozása | 213 |
| Az MHC felépítése | 213 |
| Az egér-MHC (H-2-T1a) felépítése | 214 |
| A humán MHC (HLA-komplex) felépítése | 216 |
| Az MHC-termékek szerkezete | 218 |
| Az MHC Ir-gének szerepe az immunválasz szabályozásában | 221 |
| A "reszponder" és a "nonreszponder" tulajdonságok öröklődése | 222 |
| A specifikus immunszuppresszió genetikai szabályozása | 223 |
| Kiegészítő I-régió gének | 224 |
| Az Ir-gének funkciója | 224 |
| Az immunválasz genetikai szabályozásának modelljei | 225 |
| A HLA-rendszer funkcionális jelentősége | 226 |
| Az immunválasz filogenezise és ontogenezise | 228 |
| Filogenezis | 228 |
| A gerinctelenek celluláris immunválasza | 228 |
| A gerinctelenek humorális immunválasza | 228 |
| A gerincesek immunválasza | 229 |
| A limfoid szövet kialakulása | 229 |
| Celluláris immunválasz | 230 |
| Az immunválasz ontogenezise | 233 |
| A celluláris immunválasz ontogenezise | 233 |
| A humorális immunválasz ontogenezise | 234 |
| Az MHC filogenezise | 236 |
| A sajátot és a nem sajátot felismerő génstruktúrák fejlődése | 236 |
| A komplementrendszer ontogenezise | 237 |
| Immunológiai változások öregkorban | 238 |
| Az immunfolyamatok mechanizmusát magyarázó elméletek | 239 |
| Az ellenanyagképzés elméletei | 240 |
| A Jerne-féle hálózat-elmélet | 243 |
| Kommunikáció - önfelismerés - tanulás: az immunrendszer működésének alapja | 244 |
| Immunpatológia | 247 |
| Terminológia | 248 |
| Az anafilaxiás reakció | 250 |
| Allergének | 250 |
| Reaginek | 251 |
| Az IgE-válasz | 251 |
| Az IgE-válasz genetikai szabályozása | 252 |
| Az anafilaxiás reakció target sejtjei | 253 |
| IgE-kötő receptorok | 253 |
| Az anafilaxiás reakció mediátorai | 254 |
| A hisztaminfelszabadulás mechanizmusa | 256 |
| Az anafilaxiás gyulladás kialakulásának mechanizmusa | 257 |
| Az anafilaxiás reakció megnyilvánulási formái | 260 |
| Citotoxikus reakció (II. reakciótípus) | 261 |
| Az immunkomplexek okozta ártalom létrejöttének mechanizmusa | 262 |
| Lokális Arthus-reakció | 263 |
| Szisztémás Arthus-reakció | 264 |
| Kísérletes krónikus immunkomplex-betegség | 264 |
| A keringő immunkomplexek lerakódásának mechanizmusa | 265 |
| Az immunkomplex betegségek keletkezésének lehetőségei | 266 |
| Autoimmunitás | 268 |
| Az autoimmunitásfolyamatok állatmodelljei | 269 |
| Az autoimmun folyamatok keletkezésének mechanizmusa | 270 |
| A T-limfocita "kikerülés" (by pass) koncepció | 271 |
| T-limfocita szuppresszió és autoimmunitás | 273 |
| Az autoimmun folyamatok genetikai szabályozása | 273 |
| Autoantitestek szerepe az autoimmun betegségek patogenezisében | 274 |
| Transzplantációs immunológia | 275 |
| Terminológia | 275 |
| A transzplantációs immunválaszt kiváltó antigének | 277 |
| Haplotípusok és öröklődésük | 277 |
| A transzplantációs immunválasz | 279 |
| Celluláris folyamatok | 279 |
| Az ellenanyagok szerepe az allograft kilökődésében | 279 |
| Ellenanyagok védő hatása az allograft-reakcióban | 280 |
| Graft versus host reakció (GVH) | 282 |
| Az anya és a magzat immunológiai kapcsolata | 282 |
| A vérátömlesztés immunológiai kapcsolata | 284 |
| Az emberi vércsoportok | 285 |
| Vércsoportaktív anyagok | 285 |
| Fontosabb vércsoportrendszerek | 287 |
| Szérumfehérje-markerek | 289 |
| Újszülöttek hemolitikus betegsége | 290 |
| A vérátömlesztés immunológiai szövődményei | 291 |
| Daganatimmunológia | 291 |
| Tumorantigének | 292 |
| Daganatellenes immunválasz a gazdaszervezetben | 293 |
| A tumorantigénekkel kiváltott immunfolyamatok effektor mechanizmusai | 294 |
| A daganatok növekedését elősegítő immunjelenségek | 294 |
| Az immunológiai ellenőrző (surveillance) funkció | 295 |
| A HLA-rendszer és a betegségek kapcsolata | 297 |
| Glosszárium | 301 |
| Tárgymutató | 307 |