Impériumváltások, revízió, kisebbség

Előszó

...a kisebbség valódi dilemmája abból fakadt, hogy az impériumváltás nem egyszerűen a határok megváltozását, nem a "felségjogoknak, vagy a legfelső uralkodónak a puszta cseréjét jelen tette, hanem "egy nemzetrész amputációját«, amikor a kérdés valójában az volt. hogy az új állami organizmus befogadja, vagy kilöki az "idegen szövetet- olvashatjuk a könyvben. A monográfia a délvidéki magyar kisebbség e .ki taszításának és befogadásának" 1918 és 1947 közötti történetét tárja fel. A címben jelzett idő szak három impériumváltást foglal magában: azt az időszakot, amikor a délvidéki magyarok először kerültek kisebbségi sorba (1918-1944). majd 1941 és 1944 között ismét visszakerültek az anyaországhoz, hogy aztán 1944 őszén újabb impériumváltást éljenek át. amit az 1947 és béke szerződés szentesített. A szerző magyar és helyi levéltári források kiaknázásával. a hazai és a nemzetközi szakirodalom alapos feltárásával mutatja be, hogy milyen kül-és belpolitikai, gazdasági, kulturális, társadalom történeti, és egyéb tényezők alakították e kisebbség történetét, hogyan formálódott egy egy korszakban kisebbségstratégiájuk, hogyan támogatta őket az anyaország egy egy időszakban, milyenek voltak etnikai, politikai szervezkedésük lehetőségei és korlátai. Először a magyar történeti iroda lomban, részletesen bemutatja a partizánok magyarok elleni megtorló akcióit, de olvashatunk a könyvben arról is. miért nem tette szóvá egyik magyar kormány sem az ártatlan magyarok tömeges kivégzését.

A mű részletesen elemzi a magyar kisebbség társadalmi szerkezetét, a gazdaságban betöltött szerepét. a helyi középosztály jellegzetességeit, figyelme kiterjed az agrárreformoknak és a telepítéseknek a magyarokra gyakorolt hatása bemutatására is. állítva, hogy ezeknek a tényezőknek a kisebbségtörténetek szempontjából nagy a jelentőségük, mivel e struktúrák a számbeli arányok mellett jelentősen meghatározták adott kisebbség politikai súlyát és ezáltal érdekérvényesítő lehetőségeit is. Kérdése, hogy a modernizációs folyamatok vagy az impériumváltások által indukált erőszakos politikai változások mekkora szerepet játszottak a társadalom szerkezeti változására, és innen közelítve melyik volt radikálisabb, az 1918 utáni. Az 1941-es vagy az 1944 utáni állami "impulzus".
A tárgyalás során nagy hangsúllyal szerepel a történeti jugoszláv államok iskolapolitikájának és a magyar kisebbség oktatásügyének helyzete, nem hagyva figyelmem kívül az egyházak, egyesületek kisebbségmegtartó szerepét sem. A könyv lapjain megismerkedhet az olvasó a délvidéki magyarok történetének máig jórészt ismeretlen főbb szereplőivel is. Vissza