Olvasókönyv Békés megye történetéhez II.

Tartalom

Előszó 5
A. A KAMARAI KORSZAK (1694-1720) 7
I. KAMARAI BIRTOK 9
1. A megye elnéptelenedése 9
a) Az elpusztult templomok összeírása (1733) 9
2. A Békés megyei helységek számbavétele (1696) 10
3. A gyulai taksások panasza Lindner udvarbíró és a gyulai
várparancsnok ellen (1700) 10
4. Comet József szegedi kamarai prefektus fenyegetődzik (1717) 12
II. A VÁRMEGYE ÚJRAALAKULÁSA 12
1. Újraalakulási kísérletek 12
2. Lőwenburg főispán (1715) 13
3. Eszemiszom a megyei közgyűléseken 13
III. A MEGYE ÚJRATELEPÜLÉSE 14
1. A gyulai szerbek 14
2. A magyarság visszaszállingózása 14
3. Gyula 1705. évi kuruc ostroma 14
4. A sarkadi hajdúk 15
5. A gyulai szerbek és románok összeírása (1717) 16
6. A magyar helységek újratelepülése 17
7. Szöknek a jobbágyok 17
IV. HATÁRPEREK 18
1. A Gyula és Vári közti határperek (1718) 18
2. A török világ emléke a határperekben 20
V. ADÓÖSSZEÍRÁSOK A KAMARAI KORSZAKBAN 20
1. Az első helységenkénti összeírás (1715) 20
2. Az 1716. évi összeírás összesítése 21
VI. A KATONASÁG TÉLI ELSZÁLLÁSOLÁSA 22
1. Az első elszállásolás (1715) 22
2. Az első panasz a katonaság ellen (1715) 23
VII. KÖZREND ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 25
1. A közbiztonság 25
2. A békési bíró revideálja a hozzáküldött fellebbezéseket (1715) 25
3. A boszorkánypörök 25
VIII. KÖZMŰVELŐDÉS 26
1. Írástudatlanság 20
2. Az első tanító (1716 körül) 26
3. Babonás hiedelmek 26
a) Sánta János dobozi boszorkány (1718) 26
b) Lovas Mihályné, Róka Andrásné és Harcsás lstvánné gerlai boszorkányok (1718) 27
IX. KÖZEGÉSZSÉGÜGY 28
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720-1848) 29
I. BÉKÉS VÁRMEGYE FÖLDRAJZA 31
1. Mocsár és pusztaság, elvadult táj 31
2. A Körösök vízrendszere 31
3. Békés megye éghajlata 32
a) Aszályos évek 32
b) Forgószelek 32
c) Jégverések 32
d) Fergetegek, hóviharok 32
e) Szigorú tél 33
4. Békés megye növény- és állatvilága 33
a) A megye növényvilága 33
b) A megye állatvilága 33
5. A megye két 18. századi leírása 35
a) A II. József-féle országleírás (1783) 35
b) Petik Ambrus földrajzkönyv (1784) 37
II. BIRTOKVISZONYOK 38
1. A Harruckern-uradalom 38
a) Hueber Antal Ferenc-rendi barát gyulai feljegyzései (1743-1758) 39
2. A kétegyházi-vári uradalom 40
3. A szentandrási uradalom 40
III. A NEMESI VÁRMEGYE41
1. A járási beosztás 41
2. A megye tisztikara 41
3. Harruckern János György viszálya a megyei tisztikarral 42
4. Békés-Csanád-Csongrád vármegye (1785-1790) 43
IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK 43
1. Új községek 43
2. A Harruckernek telepítései 43
a) A Berénybe települni kívánók öt kérésére adott felelet (1722) 44
b) Harruckern János György biztosítéklevele a gyulai német telepeseknek (1723) 45
c) Az orosházi-pusztát dunántúli magyarok ülik meg (1744) 45
3. A szentandrási uradalom telepítései 46
a) A szentandrási új telepesek adómentessége 46
b) Tótkomlós telepítése (1746) 46
4. Gazdasági munkások (napszámosok) telepítése a majorság mellé 47
a) A kiskamuti majorsági kontraktualisták telepítési feltételei (1812) 47
b) Bánfalva telepítése (1826) 49
5. Kertészközségek 49
a) Az első kovácsházi dohánytermesztő kertészség (1806) 50
b) A kígyósi dohánykertészek telepítése (1814) 51
c) A Bittó-kovácsházi (a mai mezőkovácsházi) kertészség (1814) 52
d) A bérlő új szerződést erőszakol a Bittó-kovácsházi kertészekre (1821) 53
e) A Csanád megyei kertészek helyzete 1828-ban 53
f) Licitáción elütik a kovácsházi kertészek kezéről a pusztarész bérletét (1836) 54
g) A kincstár távozásra szólítja fel a kertészeket (1843) 54
6. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: 55
A megyébe beköltözők55
a) Aszódi örökös jobbágyok Szarvasra szöknek (1730 k.) 55
b) A vésztői lakosok Vésztőre költöztetik át az okányiakat (1745) 56
7. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: 57
A megyéből elköltözők 57
a) Harruckern adószedője erőszakkal hajtja be az adót 58
b) A csabaiak reverzálist adnak, hogy nem költöznek máshova (1732) 58
c) 24 vári család elköltözése (1744) 59
d) Nyíregyházát Békés megyeiek telepítik újra (1754) 59
e) A kamarai pusztákra való áttelepülés tilalma (1786) 60
f) A jobbágyok elköltözésének feltételei 60
g) A Torontál megyébe költözött lakosok koldússzegényen térnek vissza (1796) 60
V. HATÁRPEREK, HATÁRJÁRÁSOK 61
1. Határperek 61
a) Tarcsa és Ladány közti határper (1728) 62
b) Határvillongás a gyulai és kétegyházi uradalom kozt (1749) 62
c) A török világ emléke a határperekben 63
2. Határjárások 63
a) A határ megjelölése 64
b) A határjelek megújítása 64
c) Egy gyerkőcöt emlékeztetőül megvesszőznek 64
VI. BÉKÉS MEGYE LAKOSSÁGA 64
1. Nemzetiségek 64
a) Magyarok 64
b) Szlovákok 64
c) Németek 64
d) Szerbek 65
e) Románok 65
f) Örmények 65
g) Görögök 65
h) Zsidók 65
i) Cigányok 66
2. Vallásfelekezetek 68
a) Az orosházi evangélikus templom 68
b) A gyomai református templom átépítése 68
3 Békés vármegye lakossása az első magyarországi népszámlálás
tükrében (1784-1787) 69
VII. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETMÓDJA 69
1. A helység 69
2. A ház és az udvar 71
a) A házhely 71
b) A ház falai 72
c) Háztetők 72
d) Kerítések 72
e) Melléképületek 73
f) A fűtés 73
g) Bútorzat és berendezés 73
3. Ruházat 74
4. Ivóvíz és élelmiszerek 74
a) Ivóvíz 74
b) Az élelmiszerek árszabásai 74
c) Kenyérsütők és pékek 75
d) A gyulai sütőasszonyok 75
5. Népszokások 75
a) Lakodalmi szokások 75
b) A halotti tor 77
c) Májusfaállítás 77
d) Szent János tüzének átugrálása 77
e) Mikulás-járás 77
f) Hantz és Krédl-járás 77
g) A turka 78
VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG 78
1. A művelés alá vett föld 78
2. Az úrbéri jobbágytelkek 78
3. A jobbágytelek magánjogi vonatkozásai 79
a) A gyulai uradalom rendszabályai 79
b) A jobbágyok nem engedelmeskednek a földesúri tilalomnak 81
4. A földnélküliek úrbéri földet kérnek 81
a) A föld nélkül maradt csabaiak és szarvasiak 81
b) A földműveslakosság megoszlása 1773-ban 81
c) Hetven füzesgyarmati szegényember földet kér (1787) 82
d) A gyulai uradalom területén élő szegénység úrbéri földet kér (1795) 83
5. Taksás jobbágyok (taksálisták) 84
a) A gyulaiak 1720-25. évi taksája 84
b) A németgyulaiak taksakirovása 1750-61. évekre 84
6. Hároméves egyezségek 85
a) Az 1762-67. évi németgyulai egyezség 85
b) Az 1768-70. évi németgvulai egyezség 86
7. A jobbágyokat sújtó visszaélések megszüntetése (1768) 86
8. Feleletek az 1769-70 évi úrbéri vizsgálatok kérdéseire 87
a) A csabai elöliárók felelete a 9 kérdésre (1769) 87
b) A csabai elöljárók kiegészítő felelete az 1770. évi részletes kérdésekre 89
9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés 91
a) Az 1767. évi királyi rendelet az úrbérrendezésről 91
b) Csaba 1771. évi Urbárioma 92
c) Csaba 1771. évi úrbéri táblázata 97
d) Csaba 1772/73. évi úrbéri szerződése 97
10. IX. József jobbágyrendeletei 99
a) Az 1785. évi jobbágyrendelet 99
b) Az 1787. évi jobbágyrendelet 100
11. Az 1836. évi úrbéri törvénycikkek 101
a) Az 1836. évi IV. tc. a jobbágyok költözködéséről 101
b) Az 1836. évi V. tc. a jobbágytelki állományról 101
c) Az 1836. évi VI. tc. „azokról, melyek a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak " 101
d) Az 1836. évi VII. tc. a jobbágyi tartozásról 101
e) Az orosházi zsellérek úrbéri szántóföldet követelnek 102
12. Panaszok az úrbéri földek elvétele miatt 103
a) Andrásy György kétegyházi földesúr földfoglalása 103
b) Az új felmérés miatt elégedetlenkedő öcsödiek lecsendesítése 103
c) A gyomai határ új felmérése elleni panasz (1823) 104
IX. A JOBBÁGYSÁG ÚRBÉRI TERHEI 105
1. A cenzus 105
2. A kilenced 105
a) A gabona kilencedelése 105
b) Egyéb termékek dézsmája 106
c) Az uraság kilencedelői „csalfán" szedik a kilencedet 107
d) A kilenced árendája és váltsága 108
e) A lakosság nem szívesen fizeti a kilencedváltságot 109
3. Konyháravalók 110
4. A robot 111
a) A taksától az urbáriumig 111
b) A marhás és kézi munka 111
c) A robot körüli visszaélések és panaszok 112
d) A lakosság ellenállása a robottal szemben 113
e) A hosszú fuvar 114
f) A robotváltság 116
X. A JOBBÁGYOK KÖZTERHEI 116
1. Az adófizetés 116
a) A dikális konskripció 116
b) Az adókivetés 117
c) Az adószedés 117
d) Az adóhátralékok okai 118
e) Az adóhátralékok behajtása 119
f) A megyei tisztviselők „érdemei" 121
2. Egyéb költségek és ajándékok 122
a) Ajándékok az uralkodóház ünnepeire 122
b) A megyei ünnepélyek költségei 122
c) Az urak élelemmel való ellátása 122
3. Megyei közmunkák (megyedolga) 123
a) A szekeres és gyalog napszámok megyei kivetése 123
b) Útjavítás 104
c) Árvízvédelmi és folyószabályozási munkák 124
d) Polgári szekerezés 125
e) Az előfogatozás (forspontozás) 127
f) A jobbágyság ellenállása 127
4. Strázsálás, rabkísérés, levélhordás 130
a) Strázsálás 130
b) Rabkísérés 130
c) Levélhordás 131
5. Kártékony madarak, farkasok és sáskák irtása 131
a) A kártékony madarak irtása 132
b) A farkasok irtása 132
c) Hajtó vadászat farkasokra 133
d) Sáskairtás 133
6. Hajtóvadászat a gonosztevők ellen 133
7. Egyéb kisebb közterhek 134
a) Salétromásás 134
b) Kócsagtollgyűjtés 134
c) A bécsi vadaskert gyarapítása 134
XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI 134
X. Katonaállítás 135
a) Az újonclétszám megállapítása 135
b) A katonaállítás módjai 135
c) Kiket lehetett és nem lehetett katonának állítani? 137
d) A lakosság ellenállása 137
e) A nép tűzzel, a szolgabíró vassal fenyegeti az elöljárókat 139
2. Katonai beszállásolás 140
a) Ideiglenes beszállásolási rendtartás (1723) 140
b) A katonaság beszállásolása 140
c) Panaszok a beszállásolt katonák túlzott követelődzései miatt 141
d) Panaszok a lakossággal való durva bánásmód miatt 141
3. A katonaság élelmezése 142
a) A kenyér-, abrak- és szénaporciók kivetése 143
b) Az átvonuló katonaság élelmezése 143
c) Az átvonuló francia hadifoglyok élelmezése 143
d) Panaszok a katonai élelmezéssel való túlterhelés miatt 144
e) A beszállásolt katonák az élelmezés terén is követelődznek 144
4. Katonai közmunka 144
5. Katonai szekerezés 145
a) A szekeresek túlzott igénybevétele 145
b) A szolgabíró könyörtelenül hajtja a szekereseket 145
c) A szekereseket egyik helyről a másikra hajszolják 145
d) A németek verik a szekereseket 146
e) A lakosok számtalan vonómarhája és szekere pusztult el 146
f) A lakosság ellenállása 146
g) A csabai és gyomai zendülés 147
XII. A FÖLDESURAK EGYÉB HASZONVÉTELEI 148
1. A földesúr italmérési és korcsmáltatási joga 148
a) Kurtakorcsmák 148
b) Az öcsödi nemesek kurtakorcsmái 149
c) A korcsmáltatási jog bérbeadása 150
2. Halászati szerződések 150
3. A csabaiak bérleti szerződése a korcsmáitatásról, mészárszékekről, pálinkaüstökről, valamint a halászatról és vadászatról 151
XIII. A JOBBÁGYSÁG MEGVÁLTJA MAGÁT AZ ŰRBÉRI TERHEK ÉS A FÖLDESŰRI HATALOM ALÖL 151
1. A legelőelkülönítés 151
a) A szarvasi legelőelkülönítést szerződés (1835) 152
b) Szarvasi zavargások a legelőelkülönítési szerződés miatt (1835) 152
c) Szarvasi zavargások az 1845. évi legelőszabályozási örökös szerződés
miatt (1847) 153
2. Az örökváltság 154
a) A tótkomlósi örökváltsági szerződés (1844) 154
b) A csabai örökváltsági szerződés (1845) 155
3. Örökvallási szerződés a földesúri haszonvételekről és egyéb jogokról 156
a) A csabai örökvallási szerződés (1845) 156
XIV. CSELÉDEK, SZOLGÁK, MEZEI MUNKÁSOK. PÁSZTOROK 157
1. Cselédek, szolgák, szolgálók 157
a) Limitációk 157
b) Rendeletek a cselédekről, szolgákról és szolgálókról 153
c) A cselédek és szolgák sérelmei 159
2. Mezei munkások, napszámosok 160
a) Limitációk 160
b) Az uraság mezei munkásokat keres 160
c) A lakosság ellenállása 161
3. Pásztorok 162
a) Limitációk 162
b) A pásztoremberek élete 163
XV. NÖVÉNYTERMESZTÉS 163
1. A megye termőföldje 163
2. Földművelés 164
a) Szántóföldi növények termesztése 164
b) Két- és háromnyomásos rendszer 164
c) A szántástól & nyomtatásig 164
3. Gyümölcsös- és veteményeskertek 165
4. Szőlőskertek 165
a) Limitáció 166
b) A szőlősgazdák rendtartása 166
c) A Békés megyei borok 167
5. Dohánykertészet 167
6. Legelők, kaszálók, rétek 167
a) Legelők 167
b) Kaszálók és rétségek 168
7. Erdők, epreskertek 169
XVI. TESSEDIK SÁMUEL 170
1. Tessedik Sámuel életműve 170
2. Tessedik harca intézete fennmaradásáért 171
3. Részlet az intézet tanítási tervezetéből (1799) 177
4. Az utolsó évek 179
XVII. ÁLLATTENYÉSZTÉS 179
1. Állattenyésztésre alkalmas a föld 179
2. Szarvasmarha-tenyésztés 180
a) A magyar fajta szarvasmarha tenyésztése 180
b) Pusztabérlők 180
c) Pusztabérletek 181
d) A csudaballai nemes pusztabérlők rendtartása (1767) 183
e) Marhadög 184
3. Lótenyésztés 185
a) A megye lóállománya 185
b) Állatkiállítás és lófuttatás Gyomán (1830) 185
4. Juhtenyésztés 185
a) A juhállomány 185
b) Ki tenyészthet juhot? 185
c) Gyapjúeladási szerződések 186
5. Sertéstenyésztés 187
6. Méhtenyésztés 187
a) Méhtartás 187
b) Mézeladási szerződések 187
7. Selyemhernyó-tenyésztés 188
XVIII. A MEZÖHEGYESI KATONAI MÉNESINTÉZET 188
1. A mezőhegyesi katonai ménesbirtok keletkezése 188
2. Mezőhegyesi mének a Békés megyei lóállomány javítására 189
3. A mezőhegyesi ménes a 19. század első felében 190
a) Mezőhegyesi csődörcsikók árverése 190
b) A mezőhegyesi mének szétosztása a helységek között 190
XIX. ÍNSÉGES ÉVEK 190
1. Szűk esztendő - éhínség 190
2 A szűkölködők kérnek és követelnek 192
3. A Bihar megyei éhező románság Békés megyébe tódul 193
4. Az 1847. évi ínségesek 194
5. ínségesek a Tisza-Maros-szabályozási munkálatoknál (1847) 195
XX. A JOBBÁGYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓD 196
1. Deres és bot 196
2. A kétegyházi földesúr kegyetlenkedései 197
XXI. PARASZTMOZGALMAK 199
l. A szentandrási parasztfelkelés (1735) 199
a) Az előzmények 199
b) A felkelés 13 napja 200
c) Klósz Mátyás alispán jelentései a felkelésről 202
d) Sebestyén János a vár feladására szólítja fel az alispánt 203
e) Orczy István kegyelmet ígér a megtérőknek 203
f) Az ítélet 203
g) A szentandrási parasztfelkelés után 205
2- A kuruc világ emlékének mozgósító hatása 205
a) A kuruc világ emléke 205
b) A Rákóczi József-féle kiáltvány (1738) 206
c) A békési lovasok átszöknek a burkusokhoz (1745) 206
d) A szentandrási bíró 207
e) A Pethő-felé vásárhelyi zendülés (1753) 208
f) Nyomozás csapszéki kijelentések miatt (1757) 208
g) Háborús rémhírek (1758) 208
h) Lesz még itt kurucság! (1835) 208
3. Megszakítás nélküli parasztellenállás 209
a) Szakadatlan sérelmek - állandó elkeseredés 209
b) A jobbágyok szidalmazták és fenyegették a hatalmon levőket 210
c) A fenyegetődzés valóra váltása 211
d) A parancsokkal és tilalmakkal való szembehelyezkedés 212
e) A lakosok más megyében keresnek munkát 212
f) Levél a királyhoz 212
XXII. A BÉKÉS MEGYEI NEMESEK 214
1. A nemesek száma és igazolása 214
a) A nemesek száma 214
b) A nemesek igazolása 214
2. Az úrbéri telken lakó armalista nemesek 215
3. Az orosházi kisnemesek harca a parasztbírákkal 216
4. Békés város nemesítése 218
5. Nemesi felkelések 210
a) Az 1797. évi nemesi felkelés 219
b) Az 1800-1801. évi nemesi felkelés - 220
c) Az 1805. évi nemesi felkelés 221
d) Az 1809. évi nemesi felkelés 222
6. A harsányiak egykori hajdúszabadságuk visszaállítását kérik (1790) 222
XXIII. A HONORÁCIOROK 223
XXIV. A BÉKÉS MEGYEI JAKOBINUSOK 224
1. Réz József magyargyulai szemorvos pere (1795) 224
2. Fábián János református tanító „veszedelmes kátéja" 226
a) Fábián János jellemzése (1799) 226
b) Az Erkölcsi okoskodások című káté 227
3. A németgyulaiak titkos szervezete (1795 körül) 229
XXV. BÉKÉS MEGYE IPARTÖRTÉNETE (1720-1848) 229
1. Békés megye ipara a 18. században 229
2. A gyulai csizmadiacéh artikulusai (1757) 229
3. Élet a gyulai csizmadiacéhben 233
a) A céhmester 233
b) Egyéb tisztségviselők 233
c) A céhláda és céhzászló 233
d) A céhgyűlések 233
e) A filiálisok 234
4. Inasok, legények és mesterek a gyulai csizmadiacéhben 234
a) Inasok 234
b) Mesterlegények 234
c) A mesterlegények hétfői heverőnapja 235
d) Az orosházi csizmadiák Ifjúsági Társasága 236
e) Mesterek 237
f) Piac- és vásárbíró 237
5. Az iparcikkek árszabása 238
a) Az 1724. évi limitáció 238
b) Az 1812. évi limitáció 2.38
c) A gyulai takácsok panasza a limitáció ellen (1794) 239
6. Békés megye ipara a 19. század első felében 239
a) Békés megyei céhek a múlt század első felében 239
b) A céhrendszer válsága 240
c) Fejlesszék-e vagy töröljék el a céheket? 241
7. A Békés megyei fabrikák 24J
a) A csabai selyemfabrika (1790) 242
b) A gyulai olajfabrika (1806) 242
c) Szeszgyárak 243
d) Cukorfabrikák 243
8. Réthy Lipót szarvasi nyomdája (1847) 243
9. Az ipari munkásmozgalom kezdetei Békés megyében 243
a) A kőműves- és ácslegények napszámbére 244
b) A kontárkodó gyulai kőműves- és ácslegények 244
c) A hétfői heverőnap 245
d) Tilos a pesti mesterlegényekkel levelezni 246
10. A Békés megyei malmok 247
a) A vízimalmok 247
b) Szárazmalmok 248
c) Szélmalmok 249
10. A molnárok 249
a) A vámmértékek 249
b) A molnárok és olajütők bére 249
c) Szerződés a csabai hatkövű vízimalom malom mesterével 249
XXVI. A BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBŐL 250
1. Kereskedők, boltosok, házalók 250
2. Hetipiacok és országos vásárok 251
a) Hetipiacok 251
b) Országos vásárok 251
c) A gyulai vásárok 251
d) A csabai vásárok 252
3. Vásári helypénztarifa 252
4. Gabona- és marhakereskedés 253
a) Gabonakereskedés 253
b) Marhakereskedés 253
5. Kupecek, kupeckedők 254
XXVII. A KÖZLEKEDÉS 255
1.Utak, országutak 255
a) A Békés megyei útviszonyok 256
b) Útjavítás 256
c) Az első kövesút 256
2. Vízi utak 257
a) Hídvámtarifa 257
b) Révek, kompok 257
c) Vízi szállítás 257
3. A szolnok-aradi vasút terve 258
4. A posta 259
a) Postaút, postaállomások 259
b) A levélposta 259
c) Postakocsi, gyorskocsi (delizsánc) 260
XXVIII. AZ ELÖLJÁRÓSÁG 261
1. A helység bírája 261
a) A bíróválasztás 261
b) Zavarok a magyargyulai bíróválasztás körül (1784) 261
c) Zavarok a körösladányi bíróválasztás körül (1802) 263
2 Az elöljáróság tagjai 264
3. A jegyző 264
a) A jegyzőválasztás 264
b) A jegyző kötelességei 265
4. Az elöljárók teendői: községi ügyek 265
a) A költségvetési előirányzat 266
b) A számadások 266
5. Az elöljárók teendői: közügyek 266
a) A publikációk 266
b) Utasítás az adószedésre 267
6. Az elöljárók teendői: katonaügyek 267
7. Az elöljárók teendői: szociális ügyek 269
a) Gondoskodás az árvákról 269
b) Gondoskodás a koldusokról 270
8. A németgyulai esküdtek rendszabályai 271
9. Hogyan vélekedett a szolgabíró az elöljárókról. 272
a) Ki a jó bíró? 272
b) Az elöljárók hanyagsága 272
c) Fenyegetik és büntetik az elöljárókat 273
10. Hogyan vélekedett a lakosság az elöljárókról? 273
a) Tékozolják a helység pénzét 273
b) Az urakat alázatosan kiszolgálják 273
c) A nótárius az oka a nagy tehernek 274
XXIX. Tűzrendészet 274
1. Tűzrendészeti tilalmak 274
a) Pipatilalom 274
b) Fakémények 274
c) Harangozás a vihar elé 275
2. Tűzrendészeti rendszabályok 275
a) Az 1772. évi megyei rendszabályok 275
b) II. József 1788. évi tűzrendészeti rendelete 277
c) Békés vármegye tűz ellen való rendelése (1800) 277
3. Az 1801. évi gyulai „nagy tűz" 279
a) Mogyoróssy János megemlékezése 279
b) Öreg Kállay Mihály verse a „nagy tűzről" 279
c) A jegyzőkönyvek és jelentések tanúsága 280
d) „Mintegy vetélkednek" a segítésben 281
XXX. Árvizek, Árvízvédelem, folyószabályozás 282
1. Békés megyei árvizek 282
a) Nem múlt el év árvíz nélkül 282
b) Az 1830. évi árvíz 283
c) Az 1845. évi árvíz 283
2. Árvízvédelem 284
a) Medertisztítás 284
b) A töltések javítása, pártolás 284
c) Vízmentesítő kanálisok 284
d) Víztartó gátak 285
3. A Békés megyei folyók szabályozása 285
XXXI. KÖZREND ÉS KÖZBIZTONSÁG 286
1. A helységek nappali rendje 286
2. A helységek éjszakai rendje 287
a) „Éjtszakai vigyázók" 287
b) Éjjel a falun 288
3. A vasárnapok és ünnepnapok megünneplése 289
4. A fegyvertartási tilalom 290
5. Munkakerülők 291
6. Munkanélküliek 291
7. Koldusok 292
8. A helységen kívül lakók 292
9. Ütlevélkényszer 293
10. A pásztorok megrendszabályozása 294
a) A pásztorok igazolása 294
b) Tilalmak 295
c) Templomba menetel 295
d) A pásztorok és betyárok megzabolázása 296
11. Kóborlók 297
a) Csavargók 297
b) Vagabundus diákok 297
c) Katonaszökevények 298
12. Gonosztevők 298
a) Elszaporodtak a gonosztevők 298
b) Kikből lettek a haramiák? 298
c) Lótolvajok 299
13. A gonosztevők üldözése 300
a) A gonosztevők körözése 300
b) A lakosság rejtegeti az üldözötteket 300
c) A lakosság védekezése a tolvajok és rablók ellen 301
d) Vérdíjak 302
e) A pusztai katonák 302
f) Parasztgazdákból álló őrcsapat 303
g) Haj tó vadászat katonaszökevényekre 303
XXXII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 304
I 1. A községi bíró bíráskodása 304
a) A községi bíráskodás perrendtartása polgári perekben 304
b) A községi bíráskodás rendszabálya büntetőperekben 305
c) A falusi bírák büntetőhatalma 306
d) A csabai bíró ítéletei 306
2. A földesúri bíráskodás 307
a) A pallosjog 308
b) Az úriszék 308
c) Két úriszéki ülés jegyzőkönyvéből 309
3. A megyei bíráskodás 310
a) A főszolgabíró büntető hatásköre 310
b) A megyei törvényszék 310
c) Büntetések 311
d) A megyei tömlöc 312
e) A megyei dologház 313
f) A hóhér 314
g) Statáriumok 316
4. Boszorkányperek 317
a) Tanúkihallgatások a boszorkánysággal vádolt Kós Andrásné ügyében (1724) 317
b) Tanúkihallgatások Nagy Mártonné gyomai boszorkánygyanús asszony ügyében (1756) 319
c) Az ördöggel való szövetséggel vádolt Giliczó Jánosné vallomása (1728) 320
d) Jenéi Istvánná tárcsái boszorkány kivégzés előtt kínvallatás alatt tett vallomásaa (1755) 321
XXXIII. KÖZMÜVELŰDÉSÜGY 322
1. A nép hitvilága 322
a) A boszorkányok 322
b) Az elrejtett kincs 323
2. írástudatlanság 327
3. A gyomai kisdedóvó intézet (1839) 327
4. Kisebb iskolák 328
a) Az elemi fokú oktatás 328
b) Békés megye katolikus, református, evangélikus és görögkeleti iskolái és tanítói (1771) 329
c) A tanítók 331
d) A gyulai hamis tanítók 331
5. Gimnáziumok 332
a) A gyulai római katolikus gimnázium létesítésének terve (1808) 332
b) A mezőberényi ág. ev. gimnázium (1802-1834) 332
c) A szarvasi ág. ev. gimnázium (1834-től) 333
6. Egyéb intézetek 334
a) Tessedik Sámuel szarvasi gyakorlati gazdasági intézete (1780-1806) 334
b) A mezőberényi leánynevelő intézet 334
7. A Békés megyei színészet kezdetei 335
a) Német színelőadások a Harruckern család gyulai nyaralásai alkalmával 335
b) A gyulai színészet 19. század első felében 336
c) Főúri műkedvelő színjátszás Gyulán (1818-1845) 336
8. Zenei élet Békés megyében a 19. század első felében 336
a) A gyulai németek fúvószenekara (1806) 337
b) Hangverseny a tervezett megyei kórház javára (1839) 337
c) A mezőberényi hangásztársaság (1844) 337
9. Kaszinók Békés megyében 337
a) Az orosházi kaszinó (1839) 338
b) A Békés megyei Kaszinó rendszabálya (1841) 338
c) A békéscsabai kaszinó (1842) 338
XXXIV. KÖLTÖK ÉS MŰVÉSZEK 339
1. Petőfi Sándor Békés megyében 339
a) 1842 szeptemberében és októbet elején Mezőberényben 339
b) 1843 szeptember végén Mezőberényben és Gyulán 340
c) 1847. június 10-én Okányban és Körösladányban 341
2. Szakái Lajos 341
3. Vajda Péter Szarvason (1843-46) 343
4. Erkel Ferenc 343
a) Gyula legnagyobb szülötte 343
b) Hogyan lett Erkel magyar zeneszerző 344
XXXV. KÖZEGÉSZSÉGÜGY 345
1. A megye egészségi helyzete a 18. század közepén 345
2. Köztisztaság 345
&) A lakosság tisztálkodása 345
b) A házak és lakások egészségügye 345
c) Egészségügyi tennivalók árvíz után 346
d) Az utcák tisztasága 347
e) Mészárszékek, vágóhidak 348
f) A temetők 348
g) A folyók tisztasága 348
3. A boszorkányoktól az orvosokig 349
a) A rontás 349
b) Néződoktorok és orvosasszonyok 350
c) A hóhér gyógyít 351
d) A bábaasszonyok 351
e) Borbélyok és kirurgusok 351
f) Orvosok 352
g) Gyógyszerárusok 353
4. Betegségek, járványok 353
a) Az 1738-40. évi pestis 353
b) Az 1831. évi kolera 354
c) A veszettség 356
d) A himlő 357
e) A skorbut 359
5. Az ispotálytól a kórházig 360
a) Az ispotályok 360
b) A gyulai kórház 360
C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN 363
1. A maradi és haladó erők harca 365
2. A magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele 365
3. A Törvényhatósági Tudósítások 366
4. Tormásy János elhurcoltatása (1836) 366
5. Rosty Albert táblabíró önként adó alá veti magát (1845) 368
6. A haladópárt megerősödése 368
7. Békés megyei követek az 1847/48. évi országgyűlésen 368
8. A forradalom és a szabadságharc küszöbén 369
JEGYZETEK 373
RÖVIDÍTÉSEK 405
MUTATÓK 409
HELYNÉVMUTATÓ 411
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ 415
SZEMELVÉNYES TÁRGYMUTATÓ 417
TARTALOMJEGYZÉKEK 423
LESEBUCH ZUR GESCHICHTE DES BÉKÉSER KOMITATES II (RESÜMEE) 425
CHRESTOMATIA Z DEJÍN BÉKÉSSKEJ STOLICE II. (RESUMÉE) 428
TARTALOMJEGYZÉK 430

Témakörök