| Bevezetés | 5 |
| Az újabb magyar nyelvjáráskutatás | 7 |
| Előzmények | 7 |
| A Csűry-iskola | 10 |
| Az első országos népnyelvkutató értekezlet | 19 |
| A nyelvjáráskutatás formái a két világháború között | 21 |
| A nyelvjáráskutatás 1945 után | 27 |
| Elméleti, módszertani kérdések | 35 |
| Mai nyelvjárásaink | 57 |
| A hangrendszertípusok vizsgálata | 57 |
| Mai nyelvjárásaink hangrendszertípusai | 63 |
| A hangrendszertípusok néhány tanulsága | 74 |
| A hangrendszertípusok értékelése | 77 |
| A magánhangzó-fonémák gyakorisága | 89 |
| Az ú gyakorisága | 96 |
| Az ű gyakorisága | 102 |
| Az í gyakorisága | 111 |
| Az ó gyakorisága | 126 |
| Az ő gyakorisága | 135 |
| Az é gyakorisága | 145 |
| Az á gyakorisága | 157 |
| Az u gyakorisága | 166 |
| Az ü gyakorisága | 173 |
| Az í gyakorisága | 180 |
| Az o gyakorisága | 192 |
| Az ö gyakorisága | 201 |
| Az é gyakorisága | 212 |
| Az e gyakorisága | 221 |
| Az a gyakorisága | 228 |
| Tanulságok | 234 |
| A mássalhangzók | 241 |
| A mássalhangzók hasonulása: az összeolvadás | 262 |
| Hangátvetés: hangkivetés | 266 |
| A hangszín-realizációk | 271 |
| Mássalhangzók hehezetes ejtése | 295 |
| A rövid magánhangzók asszociatív nyúlása | 297 |
| Alaktani kérdések | 301 |
| A névszótövek | 302 |
| Az igetövek | 306 |
| A birtokos személyragozás | 314 |
| A névszói toldalékok | 314 |
| Névszóragok hangrendi illeszkedése | 319 |
| Névszóragok használata időt jelentő főnevek mellett | 319 |
| Az igei toldalékok | 320 |
| A mai magyar nyelvjárások főbb típusai | 329 |
| Az északnyugat-dunántúli nyelvjárástípus | 334 |
| A zalai nyelvjárástípus | 335 |
| Az őrségi nyelvjárástípus | 337 |
| A hetési nyelvjárástípus | 337 |
| Az észak-dunántúli nyelvjárástípus | 337 |
| A Balaton vidéki nyelvjárástípus | 338 |
| A közép-somogyi nyelvjárástípus | 339 |
| A dél-somogyi nyelvjárástípus | 340 |
| Az észak-baranyai nyelvjárástípus | 341 |
| A dél-baranyai nyelvjárástípus | 342 |
| A Szeged vidéki nyelvjárástípus | 343 |
| A Baja környéki nyelvjárástípus | 343 |
| A kiskunsági nyelvjárástípus | 344 |
| A Szenc környéki nyelvjárástípus | 345 |
| Az észak-dunai nyelvjárástípus | 347 |
| A csallóközi és szigetközi nyelvjárástípus | 348 |
| A középpalóc nyelvjárástípus | 349 |
| Az Ipoly vidéki nyelvjárástípus | 352 |
| Az északnyugati palóc nyelvjsárástípus | 353 |
| A nyugati palóc nyelvjárástípus | 354 |
| A déli palóc nyelvjárástípus | 355 |
| A keleti palóc nyelvjárástípus | 356 |
| A Hernád vidéki nyelvjárástípus | 358 |
| A Szikszó környéki nyelvjárástípus | 359 |
| A Zagyva - Tarna - Tisza vidék nyelvjárásai | 359 |
| A Budapest környéki nyelvjárástípus | 360 |
| A hajdú-bihari nyelvjárástípus | 361 |
| A közép-tiszántúli nyelvjárástípus | 362 |
| A szabolcs-szatmári nyelvjárástípus | 362 |
| Az abaúji ö-ző nyelvjárástípus | 363 |
| Az északkeleti nyelvjárások | 365 |
| A romániai magyar nyelvjárások | 365 |
| Nyelvszigetek, nyelvjárásszigetek | 366 |
| A nagyobb nyelvjárási egységek | 371 |
| Tájszómutatvány | 375 |
| Zárószó | 377 |
| Legfontosabb irodalom | 379 |
| Függelék | 381 |
| A szemléltető térképek jegyzéke | 381 |
| Jegyzék a magyar nyelvatlasz kiindulópontjairól | 382 |
| Tartalomjegyzék | 387 |
