Előszó
Részlet:
Első közlemény.
Hogy Rómának, a középkori egyházi élet közép és kezdő pontjának, az európai összes népek szellemi életére általános és igen nagy hatása volt, ismeretes dolog. De azt...
Tovább Előszó
Részlet:
Első közlemény.
Hogy Rómának, a középkori egyházi élet közép és kezdő pontjának, az európai összes népek szellemi életére általános és igen nagy hatása volt, ismeretes dolog. De azt is tudjuk, hogy az európai nemzetek jeles fiai, kik Rómában éltek vagy megfordultak, a tudomány közös nyelve a latin, és annak irodalma mellett, igen kevés gondot fordítottak Italia nemzeti nyelvére és irodalmára. Rómában és Olaszország egyetemeinek városaiban jól meg lehetett élni a hazai nyelv és művelődés mellőzésével is. E mellett az olasz irodalom jelesei, részben megalapítói, Dante, Petrarca, Boccaccio s a többiek, már csak műveik tartalmánál fogva is kevéssé érdekesek, jó részben mellőzhetők, sőt olykor tilalmasok is voltak hittudósainknak. Nem is találjuk annak nyomát, hogy középkori tudósaink, az olaszok nemzeti (vulgáris) irodalmából, népies elmeműveiből valami becsesebbet vettek volna át egészen a XVI. századig ; s ha nem csalódom, csak a XV. században kezdték az olasz irodalomra fordítani figyelmöket az angolok is, kik belőle annyit vettek, a németek is, kiknek fordításai után jutottunk mi is sok olasz elmeművekhez.
Nemzetünknek pedig az olaszszal való érintkezése, társadalmi életünk és művelődésünk történelméből elég világosan kitetszik. Nem is kell említnem az állami viszonyokat, az Olaszországból átszármazott és itt meghonosodott előkelő családokat, az olasz tengerparttal való régi kapcsolatunkat. Fontosabbak itt a társadalmi és művelődési mozzanatok.
Vissza 
