1.031.442

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdő nincsen zöld ág nélkül

Szólások és közmondások

Szerkesztő

Kiadó: Társ Kiadó
Kiadás helye: Sepsiszentgyörgy
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 254 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 978-973-1723-14-3
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Még mielőtt az írásbeliség és tudomány trónt követelt volna magának, a mindennapi élet eseményeinek okai, összefüggései, az emberek tapasztalatai, bölcselmei szájról szájra, apáról fiúra hagyományozódtak, rövid, frappáns, belső ritmussal jelentkező állandósult szókapcsolatokban, melyekben ott volt az alapigazság, a közösségen belül kiforrott erkölcsi elvek esszenciája. Szavak, melyeknek külön-külön és együtt használva más volt az értelme, állandósult mondatok, melyek velősen, tömören, emlékezetesen fogalmaztak meg gyakorlati szabályokat, ítéleteket. Így születtek meg a szólások és a közmondások, melyeknek nagy része ma is eleven és használatos mindennapi beszédünkben, bár sok közülük idejét vesztette vagy népies zamata, hangulata miatt perifériára szorult. A szép magyar nyelvet beszélő ember azonban ma is színessé, zamatossá, közérthetővé teheti velük mondandóját, és ezt ugyanúgy hagyományozhatja tovább gyermekeire, mint annak idején eleink tették.
Eme nyelvi kincsestárból... Tovább

Fülszöveg

Még mielőtt az írásbeliség és tudomány trónt követelt volna magának, a mindennapi élet eseményeinek okai, összefüggései, az emberek tapasztalatai, bölcselmei szájról szájra, apáról fiúra hagyományozódtak, rövid, frappáns, belső ritmussal jelentkező állandósult szókapcsolatokban, melyekben ott volt az alapigazság, a közösségen belül kiforrott erkölcsi elvek esszenciája. Szavak, melyeknek külön-külön és együtt használva más volt az értelme, állandósult mondatok, melyek velősen, tömören, emlékezetesen fogalmaztak meg gyakorlati szabályokat, ítéleteket. Így születtek meg a szólások és a közmondások, melyeknek nagy része ma is eleven és használatos mindennapi beszédünkben, bár sok közülük idejét vesztette vagy népies zamata, hangulata miatt perifériára szorult. A szép magyar nyelvet beszélő ember azonban ma is színessé, zamatossá, közérthetővé teheti velük mondandóját, és ezt ugyanúgy hagyományozhatja tovább gyermekeire, mint annak idején eleink tették.
Eme nyelvi kincsestárból válogattunk mostani kötetünkbe, abban a reményben, hogy a fiatalabb nemzedéknek segítséget nyújthatunk klasszikus olvasmányaikhoz, változatos mindennapi beszédükhöz, és ami a legfontosabb: a nagyszülőkkel, szülőkkel való gördülékenyebb nyelvi kapcsolattartáshoz. Hiszen egy nyelvet beszélünk. Vissza

Tartalom

Amint szokik Pista, úgy cselekszik István5
Gyermek, szülő5
Az alma nem esik messze a fájától11
Az anyja se ismerne rá11
Az árnyékába sem léphet12
Ártatlan, mint a ma született bárány12
Hátrakötöm a sarkad12
Kitöri a nyakát12
Miből lesz a cserebogár!12
Mintha a szájából köpte volna ki13
Nézd meg az anyját, úgy vedd el a lányát13
Nincs otthon a macska, cincognak az egerek13
Pórázon tartja13
Ráncba szedi14
Sírás lesz a vége14
Szeme fénye14
Úgy bánik vele, mint a hímes tojással14
Becsüld meg magadat, ember lesz belőled!15
Ember, ifjúság, öregség, élet, halál15
Addig hajlítsd a vesszőt, míg fiatal21
Addig üsd a vasat, amíg meleg21
Aki másban bízik, nádra támaszkodik/Aki másban bízik, könnyen csalatkozik21
A látszat csal22
Amilyen a madár, olyan a szólása22
Árnyékáért becsüljük a vén fát22
Ember tervez, isten végez22
Fabatkát sem ér23
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát23
Lassan mennek messzire23
Nehéz a vén rókát meglőni23
Más fából faragták23
Öregember nem vénember24
Ha a szeretet elmúlt, sohasem volt igaz25
Szerelem, házasság, asszony25
Ami a szívén, az a száján28
A szeme se áll jól28
Egekig magasztalja29
Két dudás nem fér meg egy csárdában29
Kinek a pap, kinek a papné, kinek a fia, kinek a lánya29
Kiteszi a lelkét29
Megtalálja a zsák a foltját, ecetes korsó a dugóját30
Minden lében fakanál30
Nem fér a begyében30
Nem terem minden bokorban30
Nincsen rózsa tövis nélkül, nincs szerelem bánat nélkül30
Piros, mint a rózsa/Szép, mint a rózsa30
Sok lúd disznót győz31
Tenyerén hordja31
Mindenütt jó, de legjobb otthon32
Otthon, rokonság, szomszédság32
Ahány ház, annyi szokás35
Az sem jobb a Deákné vásznánál35
Ismerem, mint a tenyeremet35
Közös lónak túros a háta35
Minden ember a maga lovát dicséri36
Minden kakas úr a maga szemétdombján36
Mindenki a maga háza előtt seperjen!36
Mindenütt jó, de legjobb otthon36
Nem ettünk cseresznyét egy tálból36
Rossz szomszédság török átok37
Barátod vize édesebb az ellenség mézénél38
Barát, ellenség38
A jó szó nem kerül pénzbe41
Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók42
Akit a kígyó megmar, az még a gyíktól is fél42
Amilyen a kérdés, olyan a felelet42
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híja a húsznak42
Bajban ismerjük meg a barátot42
Egy húron pendülnek/ Kezet foghatnak43
Egyik kutya, másik eb43
Itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok!43
Jótett helyébe jót várj43
Kéz kezet mos43
Kígyót melenget a keblén43
Közel van a tűzhöz44
Kutya-macska barátság44
Le a kalappal előtte!44
Madarat tolláról, embert barátjáról44
Nem hagyom magam orromnál fogva vezetni45
Nem ennék vele egy tálból cseresznyét45
Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal45
Össszerúgták a patkót45
Ritka madár a jó barát46
Ritka, mint a fehér holló46
Rossz szemmel néz46
Saját magának ellensége46
Sok jó ember kicsi helyen is elfér46
Jó útitárs a tudomány47
Tanulás, tudás, tudatlanság47
Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal!50
Aki tanul, halad, a hanyag elmarad51
Amit Jancsi meg nem tanult, János lakol érte51
Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez51
A türelem rózsát terem51
Azt se tudja, hogy eszik-e vagy isszák52
Azt sem tudja, mi fán terem52
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű52
Egyik fülén be, a másikon ki52
Fő a fejem52
Kétszer mérj, egyszer vágj!53
Minden pap holti tanul/A jó pap is holtig tanul53
Nem fér a fejembe53
Nem látja a fától az erdőt53
Rövid az esze53
Tanulj, tinó, ökör lesz belőled54
Úgy lepereg róla, mint a falra hányt borsó54
Világos, mint az egyszeregy54
Okosság vezérli az egész világot55
Ész, értelem, bölcsesség, okosság55
Az okosabb enged59
Fején találta a szeget60
Ha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna60
Helyén van az esze60
Más kárán tanul az okos60
Megáll az ember esze60
Ravasz, mint a róka61
Többet ésszel, mint erővel61
Túljár az eszén61
Úgy vág az esze, mint a borotva61
Bolond lyukból bolond szél fúj62
Butaság, ostobaság62
Bolondot csinál belőle66
Bolond lyukból bolond szél fúj66
Egy bolond százat csinál67
Elvesztette az eszét67
Fejjel megy a falnak67
Fel nem érem ésszel67
Olyan buta, mint az ökör67
Olyan okos, mint a tordai kos67
Palira vette68
A szorgalom hatalom69
Munka, szorgalom, fáradtság, jutalom, pihenés69
A munka nem szégyen72
Azt a lovat ütik, amelyik jobban húz73
Ég a keze alatt a munka73
Gyakorlat teszi a mestert73
Húzza az igát73
Hamar munka ritkán jó73
Jó munkához idő kell73
Ki korán kel, aranyat lel74
Kilóg a nyelve74
Ki mint vet, úgy arat74
Lassú víz partot mos74
Megállja a helyét74
Mindent lehet, csak akarni kell74
Nem bír vele lépést tartani75
Nincs olyan nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani75
Nyugtával dicsérd a napot!75
Úgy húz, mint az igásló75
Úgy megy, mint a karikacsapás!75
Heverő ember a szerencséjét is elheveri76
Tétlenség, henyélés, restség, lustaság, munkakerülés76
A dolog nem szégyen79
Aki nem dolgozik, ne is egyék!79
Az ördögnek adta a lelkét80
Áll, mint egy rakás szerencsétlenség80
Áll, mint szamár a hegyen80
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra80
Későn ébredtem fel80
Kifelé áll a rúdja81
Kifelé áll a szekere rúdja81
Ki mint vet, úgy arat81
Lopja a napot81
Nem akarásnak nyögés a vége81
Tátja a száját82
Toporog, mint a lúd a jégen82
Úgy megy, minta csiga82
Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön82
Fazekas a korongról, varga a kaptafáról beszél83
Mesterség, foglalkozás83
A kakassal ébred, de nem fekszik a tyúkkal/Éjt napot eggyé tesz /Látástól vakulásig86
Aranyból van a keze86
Előre iszik a medve bőrére87
Előre iszik a róka bőrére87
Minden hájjal megkent87
Nagy fába vágta a fejszét87
Ne igyál előre a medve bőrére!87
Olyan egyszerű, mint egy pofon88
Úgy készül, mint a Luca széke88
Ki mint vet, úgy arat89
Állattenyésztés, fölművelés, évszakok, időjárás89
Aki nyáron nem gyűjt, télen keveset fűt94
Ki kevéssel be nem éri, az a sokat nem érdemli/Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli94
Markolj csak keveset, de azt jól megszorítsd/Ne a földet, hanem a munkát szaporítsd!94
Mosdik a macska eső lesz95
Rájár a rúd95
Nyúl agarat, szúnyog madarat nem örömest lát96
Állatvilág96
Alamuszi macska nagyot ugrik99
Alamuszi macskának ne higgyj!99
Alázatos, mint a pap macskája99
A macska rúgja meg!100
Annyian voltak, mint a sáska100
Annyi a pénze, mint a halnak100
Annyit ért hozzá, mint ökör az ábácáhez100
A szamár is okos néha100
Bőg, mint a vadszamár101
Csigaparipán jár101
Csökönyös, mint a szamár101
Ebül gyűlt marhának farkas a gazdája101
Egy marhának is sok volna101
Elhányta már a csikófogát101
Előbb ól kell, aztán malac102
Eltalálta szarva közt a tőgyit102
Erős, mint a medve102
Éhes, mint a molnár csirkéje102
Farkát csóválja, mint a róka102
Fut, mint a nyúlt102
Fürge, mint a nyúl103
Ha malacot ígérnek, zsákkal forgolódj103
Hatökrös gazda103
Hátán háza, kebelén kenyere, mint a csigának104
Hogy a rák a vetésre ne menjen104
Játszik vele, mint macska az egérrel104
Jobb ma egy malac, mint holnap egy ökör104
Kicsalná a tehénből a borjút104
Kicsiny az ól, nagy a disznó105
Kinyílt a szeme, minta csipás macskának105
Kiugratta a nyulat a bokorból105
Kövér, mint Márton lúdja105
Letörték a sazrvát105
Méga bolhacsípést sem szenvedheti105
Mérges, mint a pulyka106
Ne legyetek, mint a kutyák, hanem mint a disznók106
Nem adnám egy zsák malacért106
Nem lehet egy rókáról két bőrt lehúzni106
Olyan, mint a nyúzott macska106
Olyan a szeme, mint a sasnak106
Olyan lyukas, hogy kilenc macska sem fogna benne egy egeret107
Papucsért a bárányt el ne veszítsd107
Pislog, mint a rimóci nyúl107
Rövid, mint a nyúl farka107
Sasnak sas a fia107
Sunyít, mint a nyúlt/Lapít, mint a nyúl108
Szabad, mint a madár108
Szapora, mint a nyúl108
Talpra esik, mint a macska108
Törleszkedik, mint a macska/Hízeleg, mint a macska108
Tudatlan, mint a szamár109
Úgy alszik, mint a nyúl109
Úgy jár, mint az ólommadár109
Vén róka109
Veres nadrág a kutyának, maga kereste magának109
Vörös, mint a főtt rák110
Erdő nincsen zöld ág nélkül111
Növényvilág111
Zabot ne kérj szamártól!/Az erdőbe fát, a tóba vizet vinni nem szoktak115
Egy fa nem erdő/Egy fecske nem csinál nyarat115
Eső után köpönyeg115
Hajlik, mint a fűzfavessző116
Kemény, mint a dió116
Májusi eső aranyat ér116
Nem zörög a falevél, ha a szél nem fújja/Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja/A kémény nem füstöl magától116
Rossz fát tett a tűzre116
Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki117
Szegénység, gazdagság, pénz, vagyon117
A cérna is ott szakad, ahol a legvékonyabb123
Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér!123
Az éhség a legjobb szakács123
Egyszer hopp, másszor kopp/Hol van, hol nincs123
Ha ló nincs, a szamár is jó124
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok124
Ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli/Ki a garast nem becsüli, a forintot nem érdemli124
Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli124
Kicsúszott a lába alól a talaj124
Kihúzták a párnát a feje alól124
Könnyű a szegényt kinevetni125
Lesz még nekünk lágy kenyerünk125
Lesz még szőlő, lágy kenyér125
Nem a ruha teszi az embert125
Nem mind arany, ami fénylik125
Nem szégyen a szegénység126
Nesze semmi, fogd meg jól!126
Nyakába veszi a világot126
Pácban van126
Pénz beszél, kutya ugat!/A pénz mindent megold/A pénzzel vásárolsz, ügyet intézel127
Rázza a rongyot127
Se inge, se gatyája127
Szegény embert az ág is húzza127
Szegénynek a szerencséje is szegény128
Több nap, mint kolbász128
Vergődik, mint parton a hal128
Ha nincs igazság, elveszett a világ129
Igazság, hazugság129
A csillagot is letagadja az égről131
A fehéret is feketének mondja131
Akinek nem igen, ne vegye magára131
A nyelvét köszörüli131
Az egyenes út a legrövidebb131
Az orra alá dörgöli132
Égre-földre esküszik132
Farkasszemet néznek132
Kerüli, mint macska a forró kását132
Kiugratta a nyulat a bokorból132
Köti az ebet a karóhoz/Nem enged a huszonegyből133
Legjobb az egyenes út133
Letagadja az Istent is az égből133
Levette a lábáról133
Maga alatt vágja a fát133
Meghalt Mátyás király, oda az igazság!133
Napnál is világosabb134
Nyelvén a szíve134
Nyílt kártyákkal játszik134
Port hint a szemébe134
Sarkára állott134
Sarokba szorították135
Szamárbőgés nem hallatszik az égig135
Tiszta, mint a nap/Tiszta, mint az arany135
Úgy hazudik, mintha olvasná135
Világos, mint a vakablak135
Legnagyobb tisztesség a becsület136
Csalás, lopás, büntetés136
A lónak négy lába van, mégis megbotlik140
A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát/Könnyebb a hazu embert megfogni, mint a sánta kutyát141
Az orrára kopppint141
Ami késik, nem múlik141
Addig jár a korsó a kútra, míg a nyaka törik141
Bottal üthetik a nyomát142
Cseberből vederbe142
Enyves a keze142
Égbekiáltó vétek142
Hátra van még a feketeleves142
Kecskére bízza a káposztát142
Ki mit főzött, egye meg143
Ki szelet vet, vihart arat143
Kölcsönkenyér visszajár143
Kutyából nem lesz szalonna143
Megégeti a kezét/Megégeti a száját143
Megissza a levét144
Mindenki a maga bőrét viszi a vásárra144
Nagy port vert144
Nem szeretnék a bőrében lenni144
Lába kelt144
Pálcát tör144
Ne szólj szám, nem fáj a fejem!145
Szóbeszéd, pletyka, irigység, rágalom145
A falnak is füle van153
A fülén fekszik153
A kémény nem füstöl magától153
Akkor felelj, ha kérdezek153
A szájába adja a szót153
Amelyik kutya ugat, az nem harap153
A légynek se árt154
Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó/Ígérni könnyű, megtenni nehéz154
Betömi a száját154
Csípős a nyelve164
Falnak beszél154
Foghegyről beszél155
Hallgass szám, nem fáj a fejem!155
Hallgatni arany, beszélni ezüst155
Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!155
Hallgat, mint a sír155
Hetet-havat összehord/Üres hordó jobban kong/Üres hordó nagy hangot ad/Se hossza, se vége156
Hogy el nem kopik a nyelve!156
Jobb, ha irigye van az embernek, mint szánója156
Jár a szája, mint az üres malom156
Kérdés nélkül csúnya a felelet157
Keserű a szája íze157
Kimutatja a foga fehérjét157
Kiszaladt a száján/Kicsúszott a száján157
Lakat van a száján157
Megégeti a száját158
Minden lében kanál158
Nagyobb a füstje, mint a lángja158
Nagy feneket kerít neki158
Nem áll meg benne a szó158
Ne szólj szám, nem fáj fejem!/Hallgass szám, nem fáj fejem!159
Nem tesz lakatot a szájára159
Nyelvére veszi159
Ökröt szarvánál, embert szavánál159
Se füle, se farka160
Szájára vesz160
Számból vette ki160
Szép szóval nem lehet madarat fogni160
Szemtelen, mint a piaci légy160
Süket fülekre talált161
Tudja, honnan fúj a szél161
Verekedő pásztorok közt búcsút ül a farkas162
Harag, cívódás, pereskedés162
Az ingét is lehúzza róla164
A kákán is csomót keres164
A seb beforr, de a helye megmarad165
Aki másnak vermet ás, maga esik bele165
Átesett a ló másik oldalára165
Cserbenhagyta165
Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el!166
Két malomban őrölnek166
Kígyót, békát rákiabál166
Lecsapott rá, mint a héja166
Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban nem veszi észre a gerendát166
Mindenbe beleüti az orrát166
Nem kötöm az orrodra167
Ördög bújt belém167
Rosszban töri a fejét167
Sarkára lép167
Szedd össze a sátorfádat!168
Túllő a célon168
Annyit él az ember, amennyit örömmel él169
Öröm, nevetés, bánat, sírás168
Az nevet legjobban, aki utoljára nevet171
Eltört a mécses171
Itatja az egereket172
Lógatja az orrát172
Majd kiugrott a bőréből172
Madarat lehetne fogatni vele172
Mosolyog, mint a vadalma173
Nem fér a bőrében173
Hol öt-hat ember jóllakik, a hetedik sem marad éhen174
Étel, vendégség, lakoma174
Annyit eszik, mint egy madár176
Éhes, mint a farkas177
Cigányútra ment177
Éhes csikó abrakkal álmodik177
Jó bőrben van177
Magától is sajnálja, amit megeszik177
Megadja a savát-borát177
Rossz bőrben van177
Megnyalja a száját178
Úgy lenyelte, mint kacsa a nokedlit178
Úgy eszik, mint a farkas178
Úgy jóllakott, mint a duda178
Teli pohár, üres tanács179
Bor, italozás179
A jó borba rossz is van merítve182
Borral mosdik, kolbásszal törülközik182
Jó káposzta, rossz bor182
Kidőlt a sorból182
Az egészség ízét a betegség adja183
Egészség, betegség183
Egészséges, mint a makk186
Legdrágább kincsünk az egészség186
Olyan, mint a nádszál186
A szerencse forgandó187
Szerencse, szerencsétlenség, remény187
Égnek áll a haja191
Derült égből villámcsapás191
Farkasverembe esett191
Írmagja sem maradt191
Járt utat járatlanért el ne hagyj!191
Két szék közt a földre kerül/Hoppon marad191
Ma nekem, holnap neked192
Nem azé a madár, aki meglátja, hanem aki megfogja/Nem azé a nyúl, aki kergeti, hanem aki megfogja192
Talpra esik, mint a macska192
Embernél szándék, Istennél ajándék193
Ajándék, bőkezűség, fösvénység, pazarlás, takarékosság193
A lelkét is odaadná195
Ajándék lónak ne nézd a fogát!195
Fogához veri a garast195
Ha lúd, legyen kövér195
Isten fizesse meg!196
Nem adnám a világ minden kincséért sem!196
Tűz próbálja meg a vasat197
Bátorság, gyávaság, félelem197
Az egérlyukba is bebújna198
A harag nem szül jót/A harag rossz tanácsadó/A mai haragot hagyd holnapra198
Azt se tudja, fiú-e vagy leány198
A nevét se tudja, úgy megijedt/Úgy megijedtem, hogy a nevemet se tudtam199
Elhúzta a nótáját199
Fát vágnak a hátán199
Fogat fogért/Szemet szemért, fogat fogért/Kölcsönkenyért visszajár/Jön még a kutyára dér/Nem viszi el szárazon/Szeget szeggel199
Félti az irháját200
Gyáva, mint a nyúl200
Inába szállt a bátorsága200
Helyén van a szíve200
Jobb félni, mint megijedni200
Jön még a kutyára dér!200
Kemény fából faragták201
Olyan fehér, mint a fal201
Ordít, mint a fába szorult féreg201
Reszket, mint a nyárfa levele201
Lapít, mint a nyúl201
Szégyen a futás, de hasznos202
Úgy alszik, mint a nyúl202
Nem az a legény, aki üt, hanem az, aki állja202
Úgy fél tőle, minta tűztől202
Vásárra viszi a bőrét202
Jobb egy béke száz hadnál203
Béke, háború203
Emberére akadt205
Akkor is, ha ég-föld összeszakad!206
Lassú víz partot mos206
Ne bízd farkasra a bárányt!206
Úgy táncol, ahogy húzzák a nótáját206
Meghalt Mátyás király, oda az igazság207
Király, elnyomás, hatalom207
Annyian voltak, mint a sáska210
Az isten nem ver bottal211
Egyszer volt Budán kutyavásár211
Fejébe szált a dicsőség211
Isten ellen való vétek211
Magasan hordja az orrát211
Más malmára hajtja a vizet211
Minden kakas úr a maga szemétdombján212
Több is veszett mohácsnál212
Ritka madárnak kedves a kalitka213
Nép, haza, szabadság213
Egérutat nyer215
Ég a talaj a lába alatt215
Hol jársz itt, ahol a madár sem jár?215
Olyan messze van tőle, mint Makó Jeruzsálemtől216
Ritka az a madár, melynek kedves a kalitka216
Szalad (futkos), mint az Orbán lelke216
Gyakori szólások és közmondások magyarázata217
A csillagokban jár217
A földbe gyökerezett a lába217
A jég hátán is megél217
A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad217
A maga feje után megy218
A szükség törvényt bont218
Az ingét is odaadja218
Az orra hegyéig lát218
Aki siet, elkésik218
Aki sokat akar, keveset végez218
Ahogy esik úgy puffan219
Akkor hiszem, ha látom219
Áll, mint a cövek219
Bal lábbal kelt fel219
Bámul, mint borjú az új kapura219
Borsot tör az orra alá219
Bántja az orrát220
Csávába esett220
Csetlik-botlik220
Dűlőre jut220
Csordultig telt a pohár220
Eb ura fakó!220
Egy napon se lehet említeni221
Ennek már a fele sem tréfa221
Fából vaskarika221
Farkast emlegettünk, a kert alatt járt221
Felhúzza az orrát221
Felvitte az isten a dolgát221
Fut, mint a nyúl222
Fürge, mint a nyúl222
Hajlik, mint a vessző222
Hamar eljár a keze/Könnyen eljár a keze222
Ilyet még nem pipáltam222
Kettőt egy csapásra222
Láb alatt van223
Leesett a lábáról223
Lelkére köti223
Mindennek megvan a maga jó oldala223
Mintha a föld nyelte volna el/Eltűnt, mint a kámfor223
Mintha puskából lőtték volna ki223
Most ugrik a majom a vízbe224
Ne fuss olyan szekér után, amely nem akar felvenni224
Nem ér egy lyukas garast/Nem ér egy hajítófát/Fabatkát se ér/Nem ér egy fagarast se224
Nem lát tovább az orránál224
Nem visz rá a lélek225
Odadugja az orrát225
Ordít, mint a sakál225
Olyan a szeme, mint a sasnak225
Ott szakad a kötél, ahol a legvékonyabb225
Otthagyott csapot, papot226
Ott is vakarja, ahol nem viszket226
Rend a lelke mindennek226
Savanyú a szőlő226
Se nem oszt, se nem szoroz226
Sorsára hagyja226
Sok kicsi sokra megy, porszemből lesz a hegy/Kevésből lesz a sok227
Száz szónak is egy a vége227
Több szem többet lát227
Üssünk a szeg fejére!227
Vak tyúk is talál szemet227
Vak vezet világtalant227
Tanulságos mesevilág228
Gárdonyi Géza: Oda Buda!228
Benedek Elek: A rest többet fárad229
Benedek Elek: Szemet szemért230
Benedek Elek: Többet ésszel, mint erővel!232
Többet ésszel, mint erővel! Magyar népmese235
Szómagyarázó238
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv