India csudálatosságai

Fülszöveg

A 136 történetet tartalmazó India csodálatosságát a klasszikus arab irodalom egyedülálló alkotása, amelyet feltehetően 953-ban jegyeztek le. összeállítója, a khúzisztáni Rámhurmuz városából származó iráni Buzurg ibn Sahrijár volt, aki, noha maga csak a Perzsa Öböl partmenti hajózásában vett részt, ám az öbölmenti kikötővárosokban, Szíráfban, Baszrában, Ubullában, Adenben és Szuhárban följegyezte hajósismerősei és barátai történeteit. E kikötőkben Közel- és Távol-Kelet mindenféle etnikuma megfordult, s beszámoltak egymásnak a távoli vidékekről, népekről, szokásokról, azokról a „csudálatosságokról", amelyek ámulatba ejthették a hálás hallgatóságot: az indiai erős asszonyokról, az akkor még csodaszámba menő cetekről és bálnákról, a sellőkről, sárkányokról, kannibalizmusról, az indiaiak rituális öngyilkosságáról, a távoli népek szerelmi életéről, furcsa ételekről, s a mesebeli szigetekről. Az India csudálatosságai hosszabb-rövidebb elbeszélései tehát hajóstörténetek, azok magától értődő jellegzetességeivel, az anekdotikus kihegyezettséggel, a valóság esetleges szegényességének és töredezettségének a kikerekítésével, a méretek eltúlzásával, amit valószínűsít az a körülmény, hogy a messzi, idegen vidékeken minden előfordulhat, s a különlegeset, a csodálatosat, az idegenszerűt valósággal megköveteli a hallgatóság csodavárása és hiszékenysége. Az India csudálatosságai azonban legalább annyi, ha nem több, realisztikus elemet tartalmaz és egészében józan valóságfelfogásról tesz tanúbizonyságot, s a mirabilia még a valóság részeként, úgyszólván határaként jelenik meg. Gyűjteményünk leíró, elbeszélő és novellisztikus történetei így a józan és a gyakorlati célokra is felhasználható földrajzirodalom, a mindenre kíváncsi és nyitott világi kultúra és az Ezeregyéjszaka Szindbád történetei metszéspontjában helyezkedik el E korban a klasszikus iszlám kultúrája a zenitjén állott, s ennek nem lebecsülendő mozzanataként a rendkívül fejlett távolsági kereskedelem behálózta az egész akkori oikumenét, s az etnikumok, kultúrák közötti szabad átjárás magától értődőén követelte meg a nyitottságot, az ismeretlen iránti kíváncsiságot és a másság tiszteletét. Az India csudálatosságai e kor egyik ritka és lenyűgöző alkotása. Vissza